Nyuutɩna Wɩɩsɛ gaasɛ wɩ́ɛ́ Tiiri kuóro nyúú
28
1 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋlɩŋ rɩ́ a bʋlɛ: 2 «Nɩbiino bio bʋl pá Tiiri kuóro a bʋlɛ́: Noú ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sɛ́: Ɩ ŋmɔwɩ́ báŋcɩla (ɩ nyʋkɩ́ tɩɩ) mɛ́ a bʋlɛ: “Ŋ nɛ́ ká wɩɩsɛ, Mʋʋ há kil tɔ́nɛ ná, ŋ nɛ́ kɔ́wɔ́ wɩɩsɛ.” Ɩ ká nɩbiino ní, ɩ toó Wɩɩsɛ nɛ́, ká ɩ makɩ́ tɩɩ anɛ́ rɩ́rɩ́ wɩŋsa nɛ́ mɔ́ naŋá! 3 Ɩ makɔ rɩ́ wɩ́zɩmɛ sɩ́ peri Danɩɛl, rɩ́ wuóli zɩ́ŋ wɩ́feŋse mʋʋ́la. 4 A tɩŋɩ́ zɩmɛ rɩ́rɩ́ wɩ́zɩmɛ́ mɛ́, ɩ já ná salmɛ rɩ́ meewié, a ká ɓɩɛ werí. 5 Ɩ báyɛlɩ́ sɩɛrʋ, ɩ kení wɩ́zɩmɛ́ a vɩrɛ́ nɩɛ ká ɓɩɛ kɩ́ŋkaŋ. A tɩ́ŋ ɛ mɛ́ aá nyʋkɩ́ tɩɩ. 6 Ɛ wɩ́ɛ́, noú ná ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bʋlɛ́ a pɛɩ́: Ɩɩ́ nyʋkɩ́ tɩɩ, ɩ há ká wɩɩsɛ. 7 Sɩɛ́ noú ná ŋ há sɩ́ a, ŋ sɩ tʋ́ŋ duhʋɔra nɩɛ há wɩ susú ɛ̃́ rɩ́wɔ́ ko yoé. Ɓa sɩ́ ko yoé a zɔkɛ onni ná wuu ɩ há kenɩ́ wɩzɩmɛ́ a. Ɓa wuu sɩ́ a wɩ́yɔɔwa. 8 Ɓa sɩ́ ŋmɔwɩ́ ɓʋ́, a pí yó hé mʋʋ nyii mʋ́l. 9 Nɩɛ ná há sɩ́ ko rɩ́wɔ́ ɓʋ́, ɩ sɩ́ wólli bʋl páwɔ́ rɩ́ ká wɩɩsɛ nɛ́>> Ɩ má nɛmmʋ́rtɩɩnɔ né, bee sabɩŋ wɩ́ɩ́ rɛ́ ɩ sɩ́ wólli a nɩ́ɓʋ́ʋ́ra nyáŋ sɩɛ́! 10 Duhʋɔra nɛ́ sɩ́ ŋmɔwɩ́, rɩ́ sʋwɛ hɩ̃ɩ̃sɛ sʋʋ a nɛ́ pɛkɛnɔ tɩna sʋʋ. Taŋá wuu nɩ́, ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́, ɛ nɛ́.» 11 Ɛ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ báá bʋlɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ: 12 «Ɩ é báálɔ bio, ɓá zeŋbí pá Tiiri kuóro. Bʋl pɔʋ́ rʋ́ʋ́ zesi ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bʋlʋ́ ná ʋ rɩ́. Ná: « “Ɩ nɛ́ ká nɛrɔ ná há wero, a tɩŋɩ́ zɩmɛ́, rɩ́rɩ́ sawer wero wɩ́ɛ́. 13 Ɩ fa mɩŋ Ɛdɛŋ mɛ́ nɛ́, Wɩɩsɛ zaadɛ ná sɩɛrʋ. Róŋ ná dɔ́wɩ́were duo wuu fa há mɩŋ róŋ: Saadʋanɛ, tɔpaazɛ, rɩ́ dɩɛma, rɩ́ zasɩpɛ, sírsiliti, berilɛ, rɩ́ oniksi, lazulitɛ, ɛsɩkabukilɛ, arɩ́ emɛrodi. A sɩɛ́ suuri salmɛ baŋzɛllɛ ɓa há bɩrmɛ́ pɛɩ́ ɩ tapʋl ná. 14 Ŋ lɩsɛ malka kiŋkeru há gbese werí ʋ ɛɛ pʋ́pɔɔrɔ́, a bilí ŋ paalɔ ná dahá, róŋ ná dɔwʋɔ́ haá lɛ́ nɩŋhalá sɩɛrʋ. 15 Ɩ fa ká nɩ́wer rɩ́ ɩ pulé mɩ́ wuu, ká mʋ́l neé mɩ́ dɩ́tóówa nyɩ́ɩ́sɛ. 16 Ɩ tʋ́ŋ sahɔ ɩ yɛ́lɩ́ ná mɛ́, a ɓál bɔŋbɔŋ sɩɛrʋ. Ɛ nɛ́ tɛ́, ŋ sɩ́ bɛ́ŋsɩ́ a nɛ́ nɩ́ɓʋʋrɔ bɛ́ŋsɛ a kirí lɩsɩ́ŋ paalɔ ná dahá. Malka ná há ká pʋ́pɔ́ɔ́rɔ sɩ́ kirí lɩsɛ nɩ́ŋhala ná sɩsɩɛnnɩwa. 17 Ɩɩ nyʋkɩ́ tɩɩ ɩ há were wɩɛ́, a tɩ́ŋɩ́ yɩr há lɩɛ́ wɩɛ́ a zɔkɩ́ wɩ́zɩmɛ ná. Ɛ nɛ́ tɛ́, ŋ sɩ́ vɛɩ́ tá, a makɛ rɩ́ tié kuóre ná naŋá nʋʋsɛ maanɛ. 18 Ɩ báyɛlɩ́ ná sɩɛrʋ, ɩ wɩ taŋá jɛɛ mʋɔ wuu, ká tʋ́ŋ bɔŋbɔŋ nɛ́ birsí Wɩɩsɛ dɩcʋɔlɩ́ ná. Ɛ wɩ́ɛ́, nɩŋ sɩ́ gɩ́rɛ lɩɩ́ tɩɩ nɛ́ a dií mʋɔlɛ, rɩ́ yɩr báá sɩ́ tié nyúú yɩrʋ́. 19 Ɩ wɩ́ɛ́ sɩ́ hé sazɔkɔ ɓɩzeno pá duo nɩɛ ná wuu há zɩmɩ́. Ká rɩ́ wɩ́ɛ́ hé hewɩ́ŋ pá dunie wuu, bee wɩ́ɛ́ ɩ yɩr báá wʋɔ́ yɩrɛ ná abádá.” »Nyuutɩna Wɩɩsɛ gaasɛ wɩ́ɛ́ Sɩyɔŋ nyúú
20 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋlɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́: 21 «Báálɔ bio, bɩrɩ́ sɩ́ɛ́ caasɛ Sɩdɔŋ tɔ́ɔ́, a láŋ cɔwɩɩlɔ́ wɩ́ɛ́ ná bʋl pɔʋ́ nɩɛ. 22 Bʋlɩ́ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋʋ ná a pɔ́ʋ́: Ɩ é Sɩdɔŋ tɔ́ɔ́, ŋ sɩ́ kué mɩ́, ŋ sɩ́ a wɩ́ɛ́ rʋ́ʋ́ sɩ́ zɩmɩ́ŋ doé mʋɔsɔ. Ŋ há sɩ́ mɩ́lmɩ́ dɩllɛ ɛ ná, ʋ nɛ́ rɩ́ nɩɛ wuu zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ a tʋ́ŋ nyɛ́. 23 Pʋɔlɩ́ daarɩ́ nɛ́ ŋ sɩ́ tʋ́ŋ rʋ́ ɓʋ́ʋ́sɩ́ nɩɛ, rɩ́ ŋmɛ́sɛ wuu su sʋsɛ. Dɩŋdɔma sɩ́ lɛ́ dɩbarmawa ko yoé tɔ́ɔ́ ná, a ɓʋ́ʋ́sɛ nɩkana tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ. Ɛ har mɛ́, ɩ́ wuu sɩ́ zɩmɩ́ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ.»
Ɩzɩrayɛl sɩ́ ke tɛ́ŋfɩɛl mɛ́
24 «Ɩzɩrayɛl kilé duo oro wuu báá wa va aá walmʋ́. Ɛ nɛ́ rɩ́wɔ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́. 25 «Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ŋ há sɩ́ a rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná lɛ́ tɔ́nɛ ná sɩɛrʋ ŋ fa há kirwó hé, ko hé naŋá mɛ́. Ɛ har mɛ́, ŋ sɩ́ makɛ pá duowa ná naŋá rɩ́wɔ́ zɩ́ŋ Ɩzɩrayɛl há ká nɛ́ŋ ná ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́. Ɓa sɩ́ bɩrɛ ko kewó tɔ́ɔ́ tɩɩ mɛ́, tɔ́ɔ́ ná ŋ há pié páŋ tʋtʋnnɔ Zakɔbɛ. 26 Róŋ, ɓa sɩ́ sɔɔ́ jɩɩsɛ, a cɔ́ŋsɛ viinyi tuuni a ke tɛŋfɩɛ́l mɛ́. Ŋ sɩ́ dí, ɓa kilé tɔ́nɛ nɩɛ ná fa haá bɛ́ŋsɩ́wɔ́ saríya. Ɛ mɛ́ nɛ́, rɩ́wɔ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.»