51
1 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:«Ŋ sɩ́ a rɩ́ zɔ́krɛ́poo lú
a cɛ́ Babɩlɔɔnɛ arɩ́ Lɛbkamayi nɩɛ mɛ́.
2 Ŋ sɩ́ yiki nɩhʋɔra hóú mí
rɩ́wɔ́ a rʋ́ʋ́ nɩɛ pɩsɛ náŋá mɛ́,
rɩ́wɔ́ a rʋ́ʋ́ tɔ́ɔ́ a wúóli;
bee wɩ́ɛ́, ɓa sɩ́ lɛ dɩhɩ̃́ wuu a ko cɩ́nʋ́ mɛ́
wɩɩla tápʋl.»
3 Ɩ́ zɩ́ tuo a cɛ́ nɛrɔ ná há zɩ́nʋ́ túó mí,
a cɛ́ nɛrɔ ná há súú hɔɔ gɛrɔ
aá nyʋ́kɛ mɛ́.
Ɩ́ sʋ́ʋ́ nɩpʋɔsɛ́ ná oro wuu tá,
ɩ́ zɔ́kʋ́ lalyoore wuu a páŋ!
4 Rɩ́wɔ́ ɓallɛ pɩrɛ a sʋsɛ,
Babɩlɔɔnɛ tɔ́ɔ́ mɛ́,
rɩ́ nɩpɩrɛ́ pɛ́ ŋmɛ́ŋsɛ mɛ́.
5 Bee wɩ́ɛ́, wɩ́tɩɛnnɛ súwó tɔ́ɔ́,
a cɛ́ Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ ná há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ mɛ́.
Amá Ɩzɩrayɛl arɩ́ Ziida Wɩɩsɛ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna
wʋ́ɔ́ vɛ́ɛ́ tá.
6 Ɩ́ fá lɛ Babɩlɔɔnɛ mɛ́,
nɛrɔ wuu jɔ́ʋ́ mɩɩ̃sɛ!
Ɩ́ sɩ́ wɩ́bɔmɔ sɩɛrʋ sʋ́wʋ́.
Bee wɩ́ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ
tɛŋbuoró tɛ́ŋ dííli ní;
ɛ́ há mɔhɛ̃́ nɛ́ ʋ sɩ́ píí túmú.
7 Babɩlɔɔnɛ fa ká salmɛ nyíŋgbaŋa nɛ́
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́sɛ mɛ́.
Ʋ faá buki dúníé nɩɛ wuu ní,
duowa nɩɛ nyɔ́ʋ́ sɩ́ŋ;
ɛ́ nɛ́ tɛ́ duowa nɩɛ báá wɩ wɩ́ɛ́ sɩ́ɛ́ ɛ̃.
8 Babɩlɔɔnɛ nɛ́ ɓálɛ́, naasɩ́ balá, a zɔ́kɛ.
«Ɩ́ wúú mí,
Ɩ́ jɔ́ʋ́ fʋʋ ná nʋʋ:
Rɩɩ́ gbé ʋ sɩ́ ná tɛŋfɩ́ɛ́l.»
9 Á bɩ́ɩ́nɔ́ ráá váárɛ Babɩlɔɔnɛ,
amá ʋ wɩ duóre.
Á tɔ́ʋ́ ráŋ
ká rɩ́ nɛrɔ wuu mʋ́ʋ́ tɔ́ɔ́.
Bee wɩ́ɛ́, ʋ sarɩ́ya zɩ́nɔ́ aá yakɛ bána mɛ́,
aá tɩkɛ duobasɛ mɛ́.
10 Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɔ́ɔ́ á taŋá nyɩɩsɛ;
Ɩ́ ko ráá búóli
Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ wɩ́'aalɩ́ Sɩɔŋ mɛ́.»
11 Ɩ́ sɛ́sɛ túhɛmɛ,
a súíwa huõne. Nyuutɩna Wɩɩsɛ pá Medi kuóre sabɩɩna. Bee wɩ́ɛ́, ʋ bɩ́ɩ́nɔ́ rʋ́ʋ́ zɔkɛ Babɩlɔɔnɛ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɛŋbuoró ní, rʋ́ʋ́ dúú tɛŋbuoró ʋ jaa ná wɩ́ɛ́.
12 Ɩ́ cɔ́ŋsɛ dirapoo
a cɛ́ Babɩlɔɔnɛ zeŋe mí.
Ɩ́ súúri pʋ́pɔ́ɔ́ra náŋa,
ɩ́ hé sɩ́ŋtírpɔ́ɔ́ra rɩ́wɔ́ cɛ́,
ɩ́ a rɩ náŋa féŋsi aá dɛllɛ.
Bee wɩ́ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bɩ́ɩ́nʋ́ ná,
ʋ sɩ́ tʋ́mʋ́,
wɩ́ɩ́ ná ʋ há kené
a cɛ́ Babɩlɔɔnɛ nɩɛ mɛ́ nʋɔ sɩ́ sú.
13 Babɩlɔɔnɛ, há mɩŋ
nyikana laka,
a ka kuóɓɩɛ kɩ́ŋkáŋ,
ɩ dɩtenní ní sɩɛ́ nyɛ,
a cɛ́rɩ́ gáárʋ ná nʋɔ.
14 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna
ŋmɩ́ɛ́sʋ́ tɩɩ yɩr mɛ́, a bʋlɛ́:
«Ʋ ká ɛ́ nɛ́, ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩɛ súí,
anɛ hʋ́ɔ̃́yórówa,
a cáási ballɩ́ cááse héí mí.»
15 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ á tíé, a tɩ́ŋʋ́ dóé mí,
ʋ nɛ́ bíl dúníé, a tɩ́ŋʋ́ zɩmɛ́ mɛ́,
ká a bána, a tɩ́ŋʋ́ wɩ́zɩmɛ mɛ́.
16 Rʋ́ʋ́ liŋó ní lɩ́ɛ́,
nyii hé náŋá mɛ́ nɛ́ bána nyúú,
ʋ nɩ́ɩ́ a duóbáŋzeŋsi híhé dúníé tokó mí,
ʋ nɩ́ɩ́ a dúóŋ tɩŋ duófɩ́llɛ mɛ́ a kúko,
ʋ nɩ́ɩ́ a poo lʋ́ʋ́ dɩmɩnɩ́ mɛ́ a lúlú.
17 Nerɔ wuu cʋ́ʋ́lɔ́, a wɩ wɩ́ɛ́ mʋ́ʋ́la nɛ;
hɩɩ̃sɛ nɛ́ a pá lukro é wuu, ʋ oŋcʋɔrɩ́ ná wɩ́ɛ́,
bee wɩ́ɛ́ ɛ́ venni ká nyɩɛnnɛ nɛ́,
hiẽso tówó mí.
18 Ɓa ká poo ní, oŋyɔ́ɔ́wa.
Ɓa wuu sɩ́ nyɩ́ɩ́kɛ,
tɛ́ŋ ná mɛ́ ɓa há sɩ́ bíl nʋʋsɛ.
19 Nɛ́ŋ ná há ká
Zakɔbɛ ker,
rɩ́wɔ́ to balá.
Ʋ nɛ́ má óŋ wuu,
Ɩzɩrayɛl jɩmʋ́l,
kɔ́ʋ́ tɩ́llɛ́ nɛ́.
Ʋ yɩr nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna.
Babɩlɔɔnɛ tenné wɩ́ɛ́
20 Babɩlɔɔnɛ, ɩ nɛ́ fa káŋ háma, ŋ lalyóórícɩka.
Ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a ɓʋ́ʋ́sɛ duowa
ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a zɔ́kɛ dɩtɩ́llɛ.
21 Ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́
a zɔkɛ zákzɩ́nna rɩ́wɔ́ záksɛ,
ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a zɔkɛ tórkowa arɩ́ nɩɛ ná há kéŋwó aá va.
22 Ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́
a zɔkɛ
báála rɩ́ háála,
ŋ tɩ́ŋɛ́ mɛ́ a zɔkɛ nɩpʋɔsɛ́ rɩ́ nɩhɩ́ɛ̃́sɛ,
ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a zɔkɛ heŋbólli arɩ́ tolé.
23 Ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́
a zɔkɛ penʋɔlɔ rɩ́rʋ́ pʋsɛ,
ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a zɔkɛ bápaarɔ rɩ́rʋ́ nɔkaaparɛ́,
ŋ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a zɔkɛ gʋ́vɛ́rnɛ́ɛ́rɛwa arɩ́ kʋ́máŋdáwa.
24 Ŋ sɩ́ túŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ ná wuu Babɩlɔɔnɛ arɩ́rʋ́ nɩɛ há ɛ́ɛ́ Sɩɔŋ mɛ́ kɩŋ, ɩ́ sɩ́ɛ́ mɛ́,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
25 Ŋ rɩ́rɩ́ɩ́ mɩŋ náŋá mɛ́,
zɔ́krʋ paalɔ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́,
ɩ nɛ́ fa háá zɔkɛ tíé wuu.
Ŋ sɩ́ tɛ́rɩ́ŋ nɛ́sɛ, a cɩ́nɩ́ mɛ́,
ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ billi lɛ bʋ́ɔ́ daha a ɓal,
rɩ́ɩ́ a paalɔ ná níŋ há díé.
26 Ɓa waá wólli lɩ́sɛ
nagbáŋjɛ́ dɔ́wʋ́ɔ́
ɛ́ rá má mʋ́biló dɔ́wʋ́ɔ́ ɩ mɛ́.
Ɩ sɩ́ a gɩrbétéke ná há kéŋ héwíŋ
a kaá mʋ́ wuu»,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
27 Ɩ́ cɔ́ŋsɛ yóórídirapó tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ,
ɩ́ mu nyɩla duowa sɩɛrʋ.
Ɩ́ hé nɩɛ wuu náŋá mɛ́
a yo Babɩlɔɔnɛ,
ɩ́ yɩ́rɛ dɩtɩ́llɛ nyáŋ nɩɛ
a cɩ́nʋ́ mɛ́: Araratɛ, Miini arɩ́ Askenazɛ.
Ɩ́ yɩ́rɛ sóójihɩ́ɛ̃́sɛ a cɩ́nʋ́ mɛ́,
ɩ́ hé záksɛ anɛ hʋ́ɔ̃́yórówa,
rɩ́wɔ́ mʋ́ yóú.
28 Ɩ́ hé duowa nɩɛ náŋá mɛ́, rɩ́wɔ́ mʋ́ yóú,
Medi kuóre,
ɓa gʋ́vɛ́rnɛ́ɛ́rɛwa rɩ́wɔ́ kʋ́máŋdáwa wuu
arɩ́ tɔ́ɔ́ ná wuu há kɔ́wɔ́ dɩtɩ́llɛ.
29 Tíé zíkló,
aá bɛ́ŋŋɛ,
tɛ́ŋ ná mɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bɩ́ɩ́nɛ́ wɩ́ɛ́ ná
a cɛ́ Babɩlɔɔnɛ mɛ́, háá tʋmɛ́.
Ʋ ɔ́ɔ́ Babɩlɔɔnɛ nɩɛ tɔ́ɔ́
bɩrmɛ dɩhɩ̃́ ná há kéŋ sazɔkɔ́,
nɛ́ŋ wuu yɩr báá wɩ ráŋ yɩ́rɛ.
30 Babɩlɔɔnɛ lalyóóribɩbará
fɔ́ɔ́ ká tá lal
a ja dɩféŋse.
Ɓa bácɩpɩrɩ́ ténnó,
ká ɓa bɩrmɛ háála.
Tɔ́ɔ́ ná dánʋʋsɛ pánnɔ́,
ɓa tɔ́kɛ́ níŋ hóú jɩɩsɛ mɛ́.
31 Fɩ́fáárɔ fɔ́ɔ́ aá cémú fɩ́fáárɔ nɔ́ŋɔ,
nɩtʋmɩ́ fɔ́ɔ́ aá cémú nɩtʋmɩ́ nɔ́ŋɔ,
rɩ́wɔ́ bʋl pá Babɩlɔɔnɛ kuóro
a bʋlɛ́ rɩ́ ɓa lɔ́ʋ́ tɔ́ɔ́, a pɔ́ nʋɔ nɔ́ŋɔ mɛ́ ká mʋ́ yakɛ nɔ́ŋɔ mɛ́,
32 rɩ́ dɩtɩŋdaarɛ́ toó,
zekɛ́rɛ́ dí níŋ,
ká héwíŋ ka sóójiwa.
33 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
«Babɩlɔɔnɛ ná há wéró nɛ́ nɩhɩ̃́ tʋ́ɔ́, bilé ŋmɔ́wɛ́ tɛ́ŋ mɛ́:
Rɛɛ́ rɩ́ mʋɔ́
rʋ́ʋ́ ɓɛɛ tɛ́ŋ péró.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ yóú nɩɛ lal
34 «Babɩlɔɔnɛ kuóro Nebikanezaarɛ díŋ, a cʋ́ʋ́sɩ́ŋ.
Ʋ ɔ́ɔ́ ŋ bɩrmɛ gbaŋwuoli.
Ʋ líŋíŋ anɛ kaadíhuorú,
ʋ líŋíŋ oŋwere ná wuu ŋ fa há kené,
a súú file,
ká yóŋ tá.
35 Rɩ́ bɩbarɩ́ ná há díŋ nyúú mí,
dí Babɩlɔɔnɛ nyúú,
Sɩɔŋ nɩɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́!
Rɩ́ŋ cɛ́l mɩŋ Kalde nɩɛ nyúú,
Zerizalɛmɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́!»
36 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ná Nyuutɩna há sʋ́ʋ́ ná:
«Ŋ sɩ́ lɛ́ɩ́ nɛsɛ na,
ŋ sɩ́ díí tɛŋbuoró pɛ́ɩ́.
Ŋ sɩ́ a rɩ́ Babɩlɔɔnɛ mʋʋ hɩl,
ká a rʋ́ʋ́ nyibúlsɩ́ɩ́ má dɩ́ɩ́mɛ.
37 Ŋ sɩ́ a rɩ́ Babɩlɔɔnɛ
a dúŋdúóme
bakavásɛ dɩféŋse,
dɩhɩ̃́ ná há zɔ́kɛ́, a ka sazɔkɔ́,
nɛ́ŋ báá wɩ ráŋ mɩŋ.
38 Babɩlɔɔnɛ nɩɛ nɛ́
úúré aá hé náŋá mɛ́
anɛ kɩ́ŋkaŋɓʋɔllɛ.
ɓa nɩ́ɩ́ wíé anɛ kɩ́ŋkaŋbɛlɛ.
39 Losu há sɩ́ káŋwɔ́,
ŋ sɩ́ dí cana a pɔ́wɔ́,
ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ buki, rɩ́wɔ́ tɛŋ pɔrɛ,
rɩ́wɔ́ pɛ́ dóŋ dɩŋderé,
a báá sɩ́ ísú,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
40 Ŋ sɩ́ káŋwɔ́ anɛ peɓalwiisi,
anɛ peɓallɛ arɩ́ bʋŋgboŋsi
a mʋ́ dɩɓʋ́ɩ́.
Babɩlɔɔnɛ hĩ́ĩ́ne wɩ́ɛ́
41 Ʋ ká ɛ rɛ́ɛ́! Ɓa lá Sesakɛ tɔ́ɔ́.
Ɓa lá tɔ́ɔ́ ná dúníé wuu háá bʋ́ʋ́ mɛ́,
Ʋ ká ɛ rɛ́ɛ́! Ɓa zɔ́kɛ́
Babɩlɔɔnɛ, duowa sɩɛrʋ!
42 Mʋʋ pí Babɩlɔɔnɛ,
ʋ nyigʋ́gʋ́llɛ ɓɩkana ná tɔ́ʋ́ mɛ́.
43 Ʋ tɔ́nɛ zɔ́kɔ́,
tɔ́hɩlɩ́ nɛ́, típaŋtaŋŋɩ́ ná há hɩ́lɛ́ nɛ́,
tɔ́ɔ́ ná nɛ́ŋ há to ráŋ nɛ́,
ráŋ ná nɛ́ŋ balá má há wɩ tɩ́ŋɛ́ aá dáárɛ nɛ́.
44 Ŋ sɩ́ a rɩ́ Bɛl bílú nʋɔ Babɩlɔɔnɛ mɛ́,
Ŋ sɩ́ lɩ́sɛ omo ná ʋ há líŋé ʋ nʋɔ mɛ́,
duowa ɓɩkana báá wʋ́ʋ́ rɩ́ɩ́ mʋ́.
Babɩlɔɔnɛ zekɛ́rɛ má tɩɩ ɓálɔ́ rɛ́.
45 Ɩ́ nɩɛ ná há káŋ nɩɛ, ɩ́ lɛ tɔ́ɔ́ ná mɛ́;
nɛrɔ wuu jɔ́ʋ́ mɩɩ̃sɛ
a kɛkɛ Nyuutɩna cɔwɩɩlɩ́zeno ná mɛ́,
46 rɩ́ héwíŋ háá kánɩ́wa, rɩ́ɩ́wa naasɛ yʋɔrɛ, a tɩŋ labáárɛwa ná ɓa há sɩ́ nɛ̃ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ. Bee wɩ́ɛ́, bɩná né, ɓa sɛ́ nyɛ nɛ́, bɩna ná nɔ́ŋɔ há tʋ́kɛ́, rɩ́ nyɛ nɛ́ báá: bɩbarɩ́ mɩŋ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ, bɩbara níí kir náŋá.
47 Ɛ́ nɛ́ tɛ́, tápʋ́lɛ́ rɩ́ɩ́ kúé,
ŋ há sɩ́ cɛ́ Babɩlɔɔnɛ venni mí,
rɩ́ hɩɩ̃sɛ kánʋ́ tɔ́ɔ́ wuu.
Sʋsɛ sɩ́ jɛrɛ tɔ́ɔ́ ná wuu sɩɛrʋ.
48 Bána nyúú arɩ́ tíé nyúú,
arɩ́ onni ná wuu há mɩ́ŋwɔ́ nyúú,
sɩ́ cáási satɔ́ɔ́rɩ́cááse a cɛ́ Babɩlɔɔnɛ mɛ́,
bee wɩ́ɛ́, nɩɛ ná háá zɔkɛ onni wuu
sɩ́ lɛ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋɔ rɩ́ a kóú mí,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
49 Babɩlɔɔnɛ má nɩɛ mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ sʋsɛ
a tɩŋ Ɩzɩrayɛl nɩsʋsɛ́ ná wɩ́ɛ́,
anɛ ɛ́ dúníé wuu mí, Babɩlɔɔnɛ há ɛ́ɛ́ nɩɛ sʋsɛ.
50 Ɩ́ nɩɛ ná há lúé lɛ tókowí mí,
ɩ́ fá, ɩ́ báá sɩ́ cɩ́nʋ́.
Dɩbolo mí, ɩ́ bɩɩnɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́,
ká lo rɩ́ Zerizalɛmɛ wɩ́ɛ́ mɩ́nɩ́wa sɩɛrʋ.
51 «Hɩ̃́ɩ̃́sɛ kéŋ rá,
á há nɛ̃ zome ná ɓa há píé aá tʋ́ksɩ́rá!
Hɩ̃́ɩ̃́sɛ nɛ́ fa tɔ́rá sɩ́ɛ́ mɛ́,
tɛ́ŋ ná mɛ́ nɩhʋɔ́ra
há zʋ́ Nyuutɩna dɩmɩnɩ́ ná, ʋ jaa sɩɛrʋ.»
52 «Ɛ́ nɛ́ tɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́,
tápʋlɛ́ rɩ́ɩ́ kúé,
ŋ há sɩ́ isí cɛ́ Babɩlɔɔnɛ venni mí.
Ʋ tɔ́ɔ́ ná wuu sɩɛrʋ,
ɓa sɩ́ nɛ́ nɩbʋ́rmɛ cɛ́mɛ́.
53 Rɩ Babɩlɔɔnɛ có rʋ́ʋ́ zɩ́ peri bána má,
ká sɔ́ʋ́ zekɛ́rɛ́ ná rɩ́wɔ́ isi a mɔ́ rɩ nɛ́ŋ sɩ́ wóllí tɩ́ŋ ráŋ rɩ́ɩ́ zʋ́ má,
ŋ yɩr mɛ́, ɓa sɩ́ ko zɔ́kʋ́»,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋl ɛ́.
54 Búŋse níí isi Babɩlɔɔnɛ mɛ́;
zɔkrʋ́ ɓɩzeno nɩ́ɩ́ dɔ́ŋ
Kalde nɩɛ tɔ́ɔ́ mɛ́.
55 Bee wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́ zɔkɛ Babɩlɔɔnɛ,
ʋ ɔ́ɔ́ líŋzeno ná sikli;
ʋ dɔmɛ́ nɩ́ɩ́ úúre
anɛ mʋʋ nyii háá gúúle,
ɓa nɩ́nʋ́ pɛkɛ́.
56 Oo, nɛ́ŋ ná háá zɔ́kɛ onni wuu níí kóú mí,
Babɩlɔɔnɛ mɛ́,
ʋ sɩ́ kɛ́sʋ́ layóóre,
ka nyʋ́ksɩ́wɔ́ toni.
Beé wɩ́ɛ́, Nyuutɩna nɛ́ ká Wɩɩsɛ ná
há ʋ̃́ tɛŋbuóro díí
ʋ ɛ̃́ áá túmé má.
57 «Ŋ sɩ́ a rʋ́ʋ́ kuóre (minísiwa), rɩ́rʋ́ zɩmɛ́ tɩ́náwa, ʋ gɔ́mɩŋtɛ sɩ́dííre, ʋ sarɩ́yadííre (kʋmaŋdawa) arɩ́rʋ́ sóójiwa buki. Ɓa sɩ́ pɛ́ dóŋ a kaá mʋ́ wuu, ɓa báá wáá isí ná, kuóro ná yɩr há ká Nyuutɩna, Doewuutɩna nɛ́ bʋl ɛ́.» 58 Ná Nyuutɩna, Doewuutɩna há sʋ́ʋ́ ná:
«Babɩlɔɔnɛ zekujɛ́lɛ́ ná
sɩ́ ɓallɛ bukebuke,
ʋ dánʋleŋé ná sɩ́ dí níŋ;
nɩɛ walmɩ́wɔ́ tɩɩ yɔ́ɔ́ rɛ́,
duówa nɩɛ walmɩ́wɔ́ tɩɩ rɩ́wɔ́ pá níŋ ní, ɓáá bɔ́lwɔ́ tɩɩ nɛ́!»
Kɛnɔ ná ɓa há yóé hé Ɩfɩratɛ fuo sɩɛrʋ
59 Ná liŋó ná wɩ́laabʋ́llɔ Zeremi há píé a pa Neriya bio Seraya, há ká Maaseya nihĩ́, tɛ́ŋ ná mɛ́ ʋ rɩ́ Ziida kuóro Sedesiyasɛ háá mʋ́ Babɩlɔɔnɛ. Sedesiyase kuóri díí bɩŋsɛ baná nyúú mí ní fá. Seraya sɩɛ́ fa ká Sedesiyase tʋtʋnnɩhɔ̃́ nɛ́. 60 Zeremi fa túúri wɩhálawa ná wuu há sɩ́ peri Babɩlɔɔnɛ hé kɛnɔ balá mɛ́ nɛ́: wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu ɓa há la sɩ́ɛ́ pʋ́ŋsɛ, a tɩ́ɩ́nɛ Babɩlɔɔnɛ mɛ́. 61 Zeremi bʋl Seraya rɩ́ a bʋlɛ́: «Rɩ́ɩ́ peri Babɩlɔɔnɛ, ɩ fɩ́ɛ́lɩ́ tɩɩ mɛ́ a karmɛ wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu. 62 Ká rɩ́ɩ́ súúri a bʋlɛ́: «Nyuutɩna, ɩ tɩɩ nɛ́ bʋl wɩ́ɛ́ hé dɩhɩ̃́ né mí, rʋ́ʋ́ sɩ́ zɔkɛ́, rɩ nɩbííne rɩ́ pʋsɛ sɩ́ ráŋ mɩ́nʋ́, amá rʋ́ʋ́ zɔ́kɛ a kaá mʋ́ wuu.» 63 Rɩ́ɩ́ nɛ́ karmɛ kɛnɔ né rɩ́ɩ́ tenni, ɩ vɔ́wʋ́ dɔ́wɩ́ mɛ́, a yóú hé Ɩfɩratɛ fuo sɩɛrʋ, 64 ká bʋlɛ́: «Nyɛ nɛ́ Babɩlɔɔnɛ sɩ́ yʋ́ksɛ, ʋ baa wáá bɩrlɔ́ʋ́ tɩɩ wɩhála ná ŋ há yike hóú mí nɛ́sɛ mɛ́.»
«Ká ɓa (ʋ nɩɛ) bɔ́l»: Zeremi wɩ́bʋlɛ́ dɩgirsí ní rɛ́.