Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l wɩ́ɛ́ cɛ́ Amɔŋ nɩɛ mɛ́
49
1 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pá Amɔŋ bɛlɛ:Ɩzɩrayɛl wɩ bɛlɛ nɛ́ kené?
Ʋ wɩ nɛ́ŋ kené rʋ́ʋ́ tɩ́llʋ́ liwe ní?»
Ká beé rí sɩɛ́ tɛ veno Milkɔŋ nɛ́ tɩ́llɛ Gadɛ tíé,
ʋ nɩɛ nɛ́ ké Gadɛ tɔ́nɛ mɛ́?
2 Ɛ́ nɛ́ tɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
Tápʋ́lɛ́ rɩ́ɩ́ kué,
rɩ́ŋ a rɩ́ lal cááse
ísí Amɔŋ nɩɛ tɔ́ɔ́ Raba mɛ́.
Zɔ́krʋ sɩ́ pérú,
níŋ sɩ́ dúú laka tɔ́nɛ ná.
Ká rɩ́ Ɩzɩrayɛl bɩr lɔ́ʋ́ oŋtɩ́llɛ nɩɛ ná há lɔ́wɔ́ rɩ́.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sɛ́.
3 Hɛsɩbɔŋ nɩɛ, ɩ́ búŋsi. Ayi tɔ́ɔ́ zɔ́kɔ́.
Raba tɔ́ɔ́ kénnináŋa, ɩ́ cáási.
Ɩ́ vɔsɛ jɔrɛ! Ɩ́ hĩĩni.
Ɩ́ yʋɔsɛ a kíl zeŋkɛ́rɛ.
Veno Mɔlɛkɛ,
rɩ́rʋ́ vʋk'ɔɔsa arɩ́rʋ́ sɩ́dííre wuu ní hé náŋá mɛ́,
ɓa kaá col yomí.
4 Raba, beé rí tɛ ɩ tɩ́ŋɩ́ polli wɩ́ɛ́ aá nyʋ́kɛ?
Tolnyúdotɩɩnɔ,
ɩ dóé ténnó,
ɩ nɛ́ŋ ná há píí tɩɩ yéllí kuóɓɩɛ mɛ́
ká bʋlɛ́: «Áŋ rɛ́ sɩ́ cɩ́nɩ́ŋ mɛ́?»
5 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna nɛ́ bʋlɛ́:
«Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ kénnináŋa wuu héwíŋ kánɩ́,
Ɩ́ sɩ́ pɩsɛ náŋá mɛ́, rɩ́ nɛrɔ wuu cáásʋ́ sɩ́ɛ́ térke,
ká nɛ́ŋ má toó aá hé nɩfáálɛ náŋá mɛ́.
6 Amá ɛ́ har mɛ́,
ŋ sɩ́ a rɩ́ Amɔŋ nɩɛ bɩrkówó tɔ́ɔ́.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l wɩ́ɛ́ cɛ́ Edoŋ nɩɛ mɛ́
7 Edoŋ wɩ́ɛ́. Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna há bʋ́lʋ́ ná:
«Zɩmɛ́ tɩnáwa nɛ́ báá to Temaŋ mɛ́?
Wɩ́zɩnna báá wɩ cáánɛ kené ní?
Ɓa zɩmɛ́ ténnó ní?
8 Dedaŋ nɩɛ, ɩ́ fá, Ɩ́ bɩ́rɩ́wa har tɛ,
ɩ́ féŋsi pallɛ bʋɔnnɛ sɩɛrʋ,
Ezayu dunɩɛ, ŋ tʋ́ŋ zɔ́krʋ héíwa mɛ́,
tɛ́ŋ péró rʋ́ʋ́ bil nʋɔ.
9 Rɩ mɩ́kʋrsa kóí dɩhɩ̃́,
ɓa wɩ óŋ káánɛ, rɩ́wɔ́ kuuni.
Rɩ gaara nɛ́ kó tɩ́taŋ,
ɓaá zɔkɛ onni ná wuu ɓa há wúólo aá zɔkɛ nɛ́.
10 Ŋ tɩɩ nɛ́ sɩ́ ɓósi Ezayu dunɩɛ,
a a rʋ́ʋ́ kuóɓɩɛ ná há féŋsé nyɩɩsɛ:
ʋ wɩ wuó féŋsi.
Zɔ́krʋ sɩ́ pérú dunɩɛ, ʋ maábináŋa arɩ́rʋ́ kénnináŋa,
ká rɩ́ nɛ́ŋ sɩ́ mɩ́nʋ́ rɩ́ɩ́ bʋlɛ́:
11 «Sɩ́ɩ́ bisíŋsi ná wɩ́ɛ́ hĩ́ĩ́nú,
ŋ nɛ́ sɩ́ dɩ́ɛ́sɩ́wɔ́,
ɩ yúháála ná má wóŋ yɩɛla aá ká.»
12 Oo, ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
« Nɩɛ ná fa há wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ nyɔ nyɔɔlɔ́ ná, ká ʋ a fɩkɛ́ rɩ́wɔ́ nyɔ́ʋ́, ɩ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́wɔ́ pii cɛ́ɛ́? Aɩ́, ɩ wɩ pii cɛ́ɛ́ ná: ɩ sɩ́ nyɔ́ʋ́. 13 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: Oo, ŋ nɛ́ ŋmɩ́ɛ́sɩ́ŋ tɩɩ yɩr mɛ́: Bɔsɩra sɩ́ ka sazɔkɔ́, a bɩrmɛ tɔ́ɓoo, a mɩŋ zome arɩ́ bʋrawa sɩɛrʋ, ʋ dɩtɩ́llɛ tɔ́nɛ ná má sɩ́ a tɔ́ɓoru, a kaá mʋ́ wuu.»
14 Ŋ nɛ̃́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ liŋó,
ká ɓa tʋŋ bɩbár duowa rɩ́:
«Ɩ́ hé náŋá mɛ́! Ɩ́ cɩ́nʋ́ mɛ́!
Ɩ́ ísí! Ɩ́ yó lal!»
15 «Bee wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ múúri duowa sɩɛrʋ,
rɩ́ nɩɛ gúóní.
16 Héwíŋ ná ɩ há héé aá pá nɩɛ,
arɩ́rɩ́ɩ́ nyʋkɔ ná kɛ́ɩ́ nyɩ́sɩ́ tɩɩ nɛ́,
ɩ nɛ́ŋ ná háá zʋ bʋ́ɔ́ bʋɔnnɛ,
ɩ nɛ́ŋ ná há mɩŋ dúŋdúóme ná há ísé daha.
Rɩɩ fa có rɩ́ɩ́ cɛ́ɩ́ dala anɛ duuni háá cɔ́ʋ́ dala ɛ́,
dɩhɩ̃́ ná há ísé má,
ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ lɛ ráŋ a tuwi.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
17 «Edoŋ sɩ́ bɩrmɛ zɩɓoru; ʋ waarʋ sɩ́ ka nɩɛ ná wuu há sɩ́ tɩ́ŋʋ́ laka daarɛ. Ɓa sɩ́ɩ́ há sɩ́ ná zɔ́krʋ ná há púú, ɓa sɩɛnnɛ sɩ́ zɔkɛ rɩ́wɔ́ cáási. 18 Ʋ sɩ́ nɛ zɔ́krʋ ná há pú Sodomi rɩ́ Gɔmɔɔrɛ arɩ́wɔ́ laka tɔ́nɛ nɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sɛ́. Nɛ́ŋ báá wɩ ráŋ káánɛ, nɛ́ŋ báá wɩ ráŋ mɩŋ.»
19 «Anɛ kɩ́ŋkáná,
há lɛ́ Zʋrdɛŋ gɩrkɔ sɩɛrʋ
aá mʋ́ pʋsɛ jaa ná pʋsɛ há wɩ ráŋ kaasɛ,
ɛ́ nɛ́ ŋ sɩ́ a, sɩ́ɩ́ kɩ́ŋsɛ naasɩ́ balá mɛ́,
rɩ́wɔ́ fá kɛ́kʋ́ mɛ́ a mʋ́ dɩbolí,
ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩpʋɔsɛ́ ná há ká lalyóóré cɩ́ŋwɔ́ mɛ́.
Bee wɩ́ɛ́, áŋ rɛ́ nɩhɩ̃́ŋ?
Áŋ rɛ́ wóŋ kaá dí sarɩ́ya?
penʋɔlɔ orí rí, wóŋ mí aá cɛ́?»
20 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ zesi wɩ́ɩ́ ná
Nyuutɩna Wɩɩsɛ há kené a cɛ́ Edoŋ mɛ́,
jáŋwa ná ʋ há bɩ́ɩ́nɛ́
a cɛ́ Temaŋ nɩɛ mɛ́:
Ʋ ká pʋmmɩ́, ɓa sɩ́ pɔ́sɩwɔ́ anɛ pʋsɛ bɛlɛ;
Ʋ ká pʋmmɩ́, rʋʋ sɩ́ tɩ́ŋwɔ́ wɩ́ɛ́ a zɔ́kwɔ́ dɩmɩnɩ́.
21 Ɓa ɓalɛ́ dɔmɛ́ ɔ́ɔ́ tíé zíkli;
ɓa búŋsé táŋ dɩhɩ̃́ wuu,
a mʋ́ yakɛ Zɔŋkwa mʋʋ mɛ́.
22 Dɩŋdɔmɔ nɩhɩ̃́ duuni há file zɛ́ nyúúrí ní, kaá bɩ́rɛ, a jɛ́rʋ́ kiŋkeru Bɔsɩra nyúúrí. Ɛ́ kal, Edoŋ sóójibɩbara sɩɛnnɛ sɩ́ nɩɛsɛ hápúúko kal cakɩ́.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l wɩ́ɛ́ cɛ́ Damasɛ mɛ́
23 Wɩ́ɛ́ ná há tɩ́ɩ́nɛ Damasɛ mɛ́.
«Hɩɩ̃sɛ kéŋ Hamatɛ arɩ́ Arɩpadɛ mɛ́.
Bee wɩ́ɛ́, ɓa nɛ̃́ labáárɛ bɔmɔ,
Ɓa sɩɛnnɛ vúgmó anɛ mʋʋ nyii:
sazɔkɔ́ nɛ́,
ɓa wɩ cɩ́m wúó cɛ́.
24 Daamasɛ nɩɛ mʋ́ʋ́nɔ́,
ɓa bɩ́rwɔ́ har rɩ́wɔ́ fá;
héwíŋ zʋ́wɔ́,
sazɔkɔ́ arɩ́ wɩhála nɛ́,
anɛ háálɔ lʋlɛ́ tɛ́ŋ mɛ́.
25 Beé rí tɛ
tɔ́ɔ́ né yɩr há lɩ́ɛ́ mɔ nyɛ,
tɔ́ɔ́ né há kéŋ satɔrɔ́ a páŋ
ʋ a tɔ́wúólí?
26 Ʋ ká ɛ́ nɛ́, ɛ́ kal tɩɩ, ʋ nɩpʋɔsɛ́ sɩ́ ɓállʋ́ dɩjɛlɛ mɛ́, ʋ sóójiwa wuu mɩŋsa sɩ́ tenni, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna nɛ́ bʋ́l ɛ́. 27 Ŋ sɩ́ hé níŋ Damaasɛ tɔ́ɔ́ zeŋkɛ́rɛ mɛ́; ʋ sɩ́ dí Bɛnɛhadadɛ kuójɩɩsɛ ná.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l wɩ́ɛ́ a cɛ́ Arabɛwa jɩmʋ́ʋ́la mɛ́
28 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pá Kedaarɛ arɩ́ Hasɔɔrɛ dɩtɩ́llɛ tɔ́nɛ ná, Babɩlɔɔnɛ kuóro Nebikanezaare há yóé dí. Ʋ sɛ́:
Ɩ́ ísí, ɩ́ mʋ́ yo Kedaarɛ!
ɓa kɛŋnʋɔsɛ́ arɩ́wɔ́ cɩksɛ wuu.
Ɓa kɛ́sɩ́wɔ́ záksɛ,
ká cáási héwó mí a bʋlɛ́:
«Héwíŋ mɩ́ŋ dɩhɩ̃́ wuu.»
30 Hasɔɔrɛ nɩɛ, ɩ́ hé dóé fá, ɩ́ fá kɩ́ŋkáŋ.
Ɩ́ zʋʋ féŋsi bʋɔnnɛ sɩɛnnɛ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Bee wɩ́ɛ́, Babɩlɔɔnɛ kuóro Nebikanezaarɛ
kéŋ sabɩŋ rɛ́ cɩ́nɩ́wa mɛ́,
ʋ kéŋ wɩ́ɩ́ rɛ́ cɩ́nɩ́wa mɛ́.
31 Ɩ́ isi, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́,
a mʋ́ yo tɛŋfɩ́ɛ́l nɩɛ nyáŋ,
há bɩ́ɩ́nɛ rɩ wɩ́ɩ́ toó.
Ɓa wɩ dánnʋɔ kené, a wɩ boryakɛ́ kené;
ɓa kéŋwó dʋŋɔ nɛ́!
32 Ɓa sɩ́ fórwó nyʋ́kmawa ná
arɩ́wɔ́ pʋkana ná, rɩ́wɔ́ a lal ɓɩɛ.
Ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩɛ nyáŋ háá píéríwó tɔŋkɩɛrɩ́wa kaá káánɛ tɔmɔ, pɩsɛ náŋá mɛ́,
a zʋ dɩhɛ̃́ wuu.
Ŋ sɩ́ a rɩ́ zɔ́krʋ lɛ dɩhɩ̃́ wuu a kówó mí,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
33 Hasɔɔrɛ tɔ́ɔ́ sɩ́ bɩ́rmɛ bakavásɛ dɩpɩnɛ,
tɔ́ɓoo, a kaa mʋ́ wuu.
Nɛ́ŋ báá wɩ ráŋ mɩŋ,
nɛ́ŋ báá wɩ ráŋ káánɛ.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l wɩ́ɛ́ a cɛ́ Elaŋ mɛ́
34 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pɔ́ʋ́ wɩ́laabʋllɔ Zeremi, a tɩɩnɛ Elaŋ nɩɛ mɛ́, Ziida kuóro Sedesiyasɛ kuorí díí púle mí. 35 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna sɛ́:
«Ŋ sɩ́ bóri Elaŋ túó,
ʋ dóé dɩpúli.
36 Ŋ sɩ́ a rɩ́ poowa baná,
lɛ dúníé sáŋcɔrɛ baná mɛ́, a ko cɛ́ Elaŋ mɛ́.
Ŋ sɩ́ yówó hé ɛ́ poowa wuu sɩɛrʋ,
Duo waá káánɛ, Elaŋ nɩpɩsɛ́ ná
há wáá a rɩ́wɔ́ peri ráŋ.
37 Ŋ sɩ́ a rɩ́ Elaŋ nɩɛ
váklɩ́wɔ́ dɩŋdɔma sɩ́ɛ́ mɛ́,
nɩɛ ná háá jáwɔ́ mɩɩ̃sɛ lɩ́sɛ.
Ŋ sɩ́ yiki wɩhála héwó mí:
Ŋ cɔwɩɩlɩ́zeno ní,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Ŋ sɩ́ a rɩ́ tókowí kir tɩ́ŋwɔ́ mɛ́
a kaá ja rɩ́wɔ́ sʋsɛ tenni.
38 Ŋ sɩ́ cíksíŋ kuóɓasa Elaŋ mɛ́
ká a rɩ́ kuóro arɩ́ minísiwa nyɩ́ɩ́kɛ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
39 Amá, tápʋlɛ́ ná háá kúé sɩɛrʋ,
ŋ sɩ́ a rɩ́ Elaŋ nɩɛ bɩrkowó tɔ́ɔ́,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.