31
1 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, ŋ sɩ́ a Ɩzɩrayɛl dunɩɛ wuu Wɩɩsɛ, ká rɩ́wɔ́ má wuu áŋ nɩɛ.»Ɩzɩrayɛl nɩkáánɛ sɩ́ bɩrkówó tɔ́ɔ́
2 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
«Ŋ mákɩ́ŋ sawér gɩrbétéke sɩɛrʋ
a pá nɩɛ ná fa há lúé lɛ́ lal mɛ́.
Ɩzɩrayɛl sɩɛ́ sɩ́ wólli ké tɛŋfɩ́ɛ́l sɩɛrʋ.
3 Ɩzɩrayɛl nɩɛ fa sɛ́:
“Fól wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ kenú tɩɩ ko nyɩ́ɩ́sɩ́rá mɛ́, a bʋlɛ́:”
“Ŋ cóíwa a de kaá mʋ́ wuu,
ɛ́ nɛ́ tɛ ŋ caasɛ vɔ́wɩ́ŋ tɩɩ cɔ́ɩ́wa mɛ́.
4 Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná há nɩhɩ̃́ tópero ná há wɩ bál ɛ̃, ŋ sɩ́ bɩ́rmɩ́wa rɩ́ɩ́wa bɩr nɩ́ɩ́wa nɩɩsɔ;
ɩ́ báá sɩ́ ɓáásɛ pííwa beŋtérwere ná,
rɩ́ɩ́wa rɩ́ gɔgʋara ná sɩɛnnɛ há tɔ́rɛ́ hé náŋá mɛ́ jʋɔsɛ.
5 Ɩ́ báá sɩ́ cɔ́ŋsɛ víínyiwa tuuni
Samari pallɛ daha,
nɩɛ ná há cɔ́ŋsɛ́ sɩɛ́ sɩ́
díwó nɔnɔ.
6 Tápʋ́l rɩ́ báá haá kué,
rɩ́ pʋ́pɔ́ɔ́ra ná há mɩŋ Ɩfɩrayɩŋ dɩtɩ́llɛ pallɛ daha
cáási a bʋlɛ́:
Á isi, á mʋ́ Sɩɔŋ
Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ rɩ́!” »
7 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
Ɩ́ cáási arɩ́ satɔrɔ́ a pá Zakɔbɛ,
ɩ́ hé kulí a pá duó ná há ká duowa ná náŋa sɩ́dííro!
Ɩ́ dɛ́nnʋ́ rɩ́wɔ́ nɩ́ɩ́wa líŋsi a bʋlɛ́:
“Nyuutɩna Wɩɩsɛ, lɛ́ɩ́ nɩɛ tá, Ɩzɩrayɛl nɩkáánɛ ná!”
8 Ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ lɛ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋɔ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ a bɩrko,
ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ lɛ duníé tɔ́bolé, a ko hé náŋá mɛ́.
Nɩɛ ná wuu há sɩ́ hé náŋá mɛ́ nɛ́ nyɛ: nyʋmma, nacɔ́kɔ tɩ́náwa,
hápuuke arɩ́ háála ná cɛ́ lʋlɛ́ mɛ́.
Nɩkaŋdɔ́ nɛ́ sɩ́ bɩrko rɛɛ́.
9 Ɓa bɩ́rɔ́ wii ní aá ko, káá jɛ́nnɩ́ŋ,
ŋ nɛ́ sɩɛ́ kéŋwó aá ko.
Ŋ sɩ́ káŋwɔ́ tuwi polli ná há súé rɩ́ nyii,
a tɩŋ ŋmɛ́ŋtʋrɛ́,
ráŋ ná ɓa há wáá gɛ́nnɛ.
Bee wɩ́ɛ́, ŋ nɛ́ ká Ɩzɩrayɛl áná,
Ɩfɩrɩyɩŋ nɛ́ sɩɛ́ káŋ bihɔ̃́.»
Wííle bɩ́rmɛ́ mɔmɔ
10 Duhʋɔra,
ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná,
a laa bʋl pá dɩbole tɔ́nɛ ná mʋʋ há kílwó.
Ɩ́ bʋl pɔ́wɔ́ a bʋlɛ́:
«Nɛrɔ ná há pɩ́sɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ,
ʋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ hé náŋá mɛ́,
ʋ sɩ́ bíbélwó mí,
anɛ ɛ́ pʋnʋɔlɔ háá bélú pʋsɛ mɛ́.»
11 Bee wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ lá Zakɔbɛ dunɩɛ tá rɛ́,
ʋ láwɔ́ tá dɩŋdɔmɔ ná dóé há kɩ́wɔ́ nɛ́sɛ mɛ́.
12 Ɓa sɩ́ bɩrko Sɩɔŋ paalɔ daha a cáási arɩ́ satɔrɔ́,
ɓa sɩ́ giŋ mʋ́ oŋwere ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sɩ́ pɔ́wɔ́ mɛ́:
bilé, dɩvɛ́ŋfɛlɛ, nʋfɛlɛ,
pʋwɩɛla arɩ́ pʋzeŋse;
Ɓa sɩ́ nɛ záádɛ ná ɓa há gáárʋ́ wérí rɩ́ nyii;
ɓa báá wáá koŋŋi.
13 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, hápʋɔsɛ́ sɩ́ gɔ gʋɔla rɩ́ satɔrɔ́,
nɩpʋɔsɛ́ rɩ́ nɩhɩ́ɛ̃́sɛ sɩ́ hé náŋá mɛ́ jʋɔsɛ.
Ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ wííle bɩrmɛ mɔmɔ;
ŋ sɩ́ bʋ́ɔ́lɩ́wɔ́,
ŋ sɩ́ a rɩ́ satɔrɔ́ súwó ɓa sazɔkɔ́ har mɛ́.
14 Ŋ sɩ́ a rɩ́ namɩŋsa ná há kéŋ nʋnnɛ, bʋ́rsɛ vʋk'ɔɔsa,
ka rɩ́ŋ a rɩ́ŋ oŋwéré bʋ́rsɩ́ŋ nɩɛ.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
15 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
Ɓaá nɛ̃ búŋse Rama mɛ́,
rɩ́ɩ́ hiĩne kɩ́ŋkáŋ.
Rasɛl nɩ́ɩ́ wúú bɛlɛ wɩ́ɛ́;
ʋ wɩ có rɩ́wɔ́ bʋ́ɔ́lʋ́ má tɩɩ
bee wɩ́ɛ́, ɓa sʋ́sɔ́.»
16 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
«Báá sɩ́ wí, mʋ́ʋ́rɩ́ sɩ́mɩɩrʋ,
Bee wɩ́ɛ́ ŋ sɩ́ túmí wɩɩla.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Ɩ bɛlɛ sɩ́ lɩ́wɔ́ dɩŋdɔma tɔ́nɛ mɛ́ a bɩrko.
17 Ɩ dunɩɛ kéŋ yɩɛla,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
ɩ bɛlɛ sɩ́ bɩrkówó áná tɔ́ɔ́.
18 Ŋ nɛ̃́ Efirayiŋ dunɩɛ wɩ́ɛ́ gáásɛ, ɓa sɛ́:
“Ɩ tʋ́rɩ́rá, á saŋ tʋrɛ́,
anɛ nɔɓʋɔl ná ɓa há wʋ́ʋ́ tʋ́rɛ́ rʋ́ʋ́ zɩ́ŋ pár.
Bɩrkáŋrá héí tɩɩ mɛ́
a makɛ rá cɔ́ɩ́ mɛ́,
bee wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ nɛ́ kárá Wɩɩsɛ.
19 Á há bɩ́rɩ́rá har tɛ́ɩ́, á bʋ́l fa ɩ́ɔ̃́.
Ɩ ɔ́ɔ́, á zɩ́ŋrá dɩnyɔ́rkɛ,
á sɩɛnnɛ zɔ́kɔ́, á dúdú nɛ́sɛ, ɩ sɩ́ɛ́,
hɩ́ɩ̃́sɛ kéŋrá, á zɔ́krá yɩra,
a tɩ́ŋrá pʋ́ɔ́sɛ́ tɛ́ŋ wɩ́'állɛ mɛ́.”
20 Efirayiŋ káŋ bicólli ná wɩ́ɛ́ há háákɔ́ nɛ́,
rɩŋ nɛ́ bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́, ŋ ɔsɛ bɩ́ɩ́nʋ́ wɩ́ɛ́ kɩ́ŋkáŋ nɛ́,
ɛ́ nɛ́ tɛ ʋ wɩ́ɛ́ mɩ́nɩ́ŋ beŋtúú mí
beé wɩ́ɛ́, ŋŋ́ fɔ́ʋ́ susu.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
21 Bil malla pɛ́ɩ́ tɩɩ, ɩ ŋmɛ́ŋcɔrɛ mɛ́,
ɓásɛ dápési;
kɩ́ɛ́lɛ ŋmɛ́nɔ ná wérí,
ŋmɛ́nɔ ná ɩ há píé,
Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná há nɩhɩ̃́ tópero ná há wɩ bál ɛ̃́, ɩ́ bɩrko,
ɩ́ bɩrkóíwa tɔ́nɛ sɩɛrʋ.
22 Tolbaarɩ́, toldɩlhɔtɩɩnɔ, tɛ́ŋ béé rí rɩ́ɩ́ tá gʋɔrɛbaarɛ́?
Bee wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ á wɩ́fɛ́lʋ́ rɛ́ tíé nyúú:
Háálɔ nɩ́ɩ́ cɔ́ báálɔ.
Bɩrsɔ́ɛ́ arɩ́ nʋtʋŋfɛlɔ wɩ́ɛ́
23 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: «Tɛ́ŋ ná mɛ́ ŋ há sɩ́ ká Ziida nɩɛ ná fa há mɩ́ŋ yomí mí, a bɩrkówó tɔ́ɔ́, ná wɩ́ɛ́ ná ɓa báá há sɩ́ bʋl Ziida arɩ́rʋ́ dɩtɩ́llɛ tɔ́nɛ mɛ́:
“Paalɔ ná há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ,
taŋá dɩmɩnɩ́,
rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ hé bárka pɛ́ɩ́.”
24 «Ráŋ nɛ́, Ziida rɩ́rʋ́ dɩtɩ́llɛ tɔ́nɛ wuu bápaara arɩ́ pʋdɔɔra sɩ́ hé naŋá mɛ́ a ké. 25 Beé wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ pá nɩɛ ná há bɔlɛ́ doefɛlɛ́, ká a rɩ́ nɩɛ ná wuu dóé há tenné bɩr hírsi. 26 Ɛ́ mɛ́, ŋ ísí dóŋ mí, ŋ nóú rɩŋ dóŋ ná pɩ́nɛ́ ɔ́sɩ́ŋ.
Wɩɩsɛ kenú tɩɩ rʋ́ʋ́ sɔ ká cɔ́ŋsɛ
27 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Tápʋ́lɛ́ rɩ́ kúé rɩ́ŋ a rɩ nɩbííne arɩ́ pʋsɛ ɓɛ́sɛ Ɩzɩrayɛl rɩ́ Ziida dɩtɩ́llɛ́ dɩhɩ̃́ wuu anɛ oŋduo ɓa há mɩ́sɛ baka mɛ́. 28 A nɛ́ ɛ́ ŋ fa há cɩ́ŋwɔ́ mɛ́, a íllíwó, a ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́, a gínníwó jɩɩsɛ, a zɔkwɔ́, a tʋ́ŋwɔ́ bɔ́ŋbɔ́ŋ; mʋ́l né mí, ŋ sɩ́ bɩrɩ́ŋ sɩ́ɛ́ a cáásɩ́wɔ́, a bɩrkáŋwɔ́ ko, a bílwó ɓa tɔ́nɛ mɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 29 Ɛ́ tápʋlɛ mɛ́, nɛ́ŋ báá wʋ́ʋ́ nʋɔ mɩ́ɩ́ wúrí rɩ́ sʋ́ɔ́lɛ wɩ́ɩ́ né:
“ánáwa dí ɛ́llɛ́ nɔŋhuoru,
amá bɛlɛ nyɩla nɩ́ nyíéŋse.”
30 Amá mʋ́lnémí, nɛrɔ wuu tɩɩ wɩ́bɔmɔ nɩ́ɩ́ ɓʋ́ʋ́; nɛ́ŋ ná há dí ɛ́llɛ́ nɔŋhuoru nyɩla nɩ́ɩ́ nyíéŋse.
Wɩɩsɛ Nʋtʋŋfɛlɔ wɩ́ɛ́.
31 Tápʋ́lɛ rɩ́ kúé, ŋ sɩ́ bil nʋtʋŋfɛlɔ ŋ rɩ́ Ɩzɩrayɛl arɩ́ Ziida nɩɛ pɛ́kɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 32 Ʋ rɩ́rʋ́ ná ŋ fá há bilíŋ rɩ́wɔ́ naabálwa pɛ́kɛ́, tɛ́ŋ ná mɛ́ ŋ fá há cɔ́wɔ́ nɛ́sɛ́ mɛ́, a kaa lɛ́ Ezipiti mí wɩ balá a. Ɓa zɔ́kʋ́ é, ká ŋ é ní fa kɔ́wɔ́ Nyuutɩna; Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 33 Tápʋ́lɛ nyáŋ har mɛ́, ná nʋtʋmɛ ná ŋ há sɩ́ bilíŋ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ pɛ́kɛ: Ŋ sɩ́ pʋ́ŋsɩ́ŋ wɩ́bilé a héwó baŋcɩllɛ mɛ́. Ŋ sɩ́ lo rɩ́wɔ́ mɩ́ŋwɔ́ sɩɛnnʋ. Ŋ sɩ́ ɔ́wɔ́ Wɩɩsɛ, ká rɩ́wɔ́ má áŋ nɩɛ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 34 Ɓa sɩɛrʋ oro wuu báá wɩ́ŋ wɩ́ɛ́ píí kármʋ́ kénninɔ́ŋɔ ɛ́ rá má ʋ maábinɔ́ŋɔ rɩ́ bʋlɛ́: Ɩ́ zɩ̃ŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ! Bee wɩ́ɛ́, ɓa wuu sɩ́ zɩ́mɩ́ŋ, a pɔ́ heŋbie mí ká mʋ́ yakɛ nɔhɔ̃́ mɛ́. Ŋ sɩ́ héwó wɩ́zɔkɛ́ súúri, ká sɩ́wɔ́ wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́ bɩɩnʋ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 35 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́, nɛ́ŋ ná há ɛ́ɛ́ wɩpomí mɩŋ
aá hé pʋmmɔ,
nɛ́ŋ ná há bʋ́l cana arɩ́ caŋwʋ́llɛ rɩ́
a bʋlɩ́wɔ́ ká pʋmmɔ tɩ́táŋ,
nɛ́ŋ ná há ɛ́ɛ́ mʋʋ nyii gʋ́llɛ aá dɔ́ŋ,
ʋ yɩr rá to Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna rɛ́.
36 Rɩ́ŋ nɛ́ sáŋɛ́, rɩ tíé nyúú onni nyaŋ tóó,
ŋ sáŋɔ́ rɩ Ɩzɩrayɛl nɩɛ má báá to duó ní ɛ́, ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́, a de kaá mʋ́ wuu! Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
37 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
Rɩ́ŋ nɛ́ŋ kúó wólli máŋsɛ
bána ísé mʋɔsɔ́,
ɛ́ rá má rʋ́ʋ́ nɛ́ wólle máŋsɛ tíé lúŋ mʋɔsɔ́,
ká ná, ŋ má sɩ́ vɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu tá,
a tɩ́ŋ wɩ́bɔma ná wuu ɓa há ɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.»
Zerizalɛmɛ fɛlɔ wɩ́ɛ́
38 Tápʋ́lɛ rɩ́ kúé rɩ́wɔ́ bɩrsɔ Zerizalɛmɛ zeŋe ná a pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ, a pɔ́ Hananɩyɛl zegbó ná mɛ́ ká mʋ́ yakɛ nagbáŋjɛ́ dánnʋɔ mɛ́. 39 Ɓa sɩ́ pi jɩsɔ́ɔ́rɩ́ŋmɛ́ŋ a máŋsɛ térke, a mʋ́ lɛ Garɛb dúŋduóŋ, ká bɩrɛ mʋ́ Gʋatɛ dúŋduóŋ rɩ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 40 Sʋsɛ arɩ́ tapʋmma polo ná wuu arɩ́ tíé ná wuu há pɩ́nɛ́ a mʋ́ yakɛ Sediroŋ polcʋ́ɔ́rɛ mɛ́, ká báá pɛ́ ɛ́ mʋ́ yakɛ záksɛ dánnʋɔ nagbáŋjɛ́ mɛ́, wɩɩsɛ dɩpomí rɩ́, ráŋ wuu sɩ́ a Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩ́llɛ́. Oŋcúri ɛ́rá má oŋzɔkɩ́ báá wɩ ráŋ mɩŋ, a kaá mʋ́ wuu.»