Zeremi pʋ́ŋsɛ kɛnɔ pá nɩɛ ná ɓa há kɛ́sɛ́ mʋ́ yomí
29
1 Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ Zeremi cɛ́ Zerizalɛmɛ mɛ́, ká hé kɛnɔ a pá nɩkɛsɛ́ ná nɩhɩ́ɛ̃́sɛ, rɩ́ vʋk'ɔɔsa, rɩ́ wɩ́laabʋlla arɩ́ nɩɛ ná wuu Nabikanezaarɛ há kɛ́sɛ́ Zerizalɛmɛ mɛ́, a kaa mʋ́ Babɩlɔɔnɛ. 2 Kuóro Yekoniya maá rɩ́ tʋtʋnnɩhɩɛ̃́sɛ, Ziida rɩ́ Zerizalɛmɛ nɩhɩɛ̃́sɛ, rɩ́ dakʋnna arɩ́ lukre ná Zerizalɛmɛ lɩɩ har mɛ́ nɛ́ ká ɛ́ kɛnɔ pʋ́ŋsɛ. 3 Ziida kuóro Sedesiyasɛ sɩɛ́ fa tʋ́ŋ Safaŋ bio Elasa arɩ́ Hilikiya bio Gemariya Babɩlɔɔnɛ kuóro Nabikanezaarɛ rɩ́. Zeremi pí kɛnɔ ná a pɔ́wɔ́ nɛ́. Nóú sɩɛrʋ wɩ́ɛ́: 4 «Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná, a pá nɩɛ ná wuu ŋ há ɛ́ɛ́ ɓa kɛsɛ Zerizalɛmɛ mɛ́, a kaa mʋ́ yomí Babɩlɔɔnɛ mɛ́: 5 “Ɩ́ sɔ jɩɩsɛ aá zʋ; ɩ́ cɔ́ŋsɛ tuuni baksɛ, aá díwó nɔnɔ. 6 Ɩ́ ja háála, a lʋl heŋbólli arɩ́ tolé. Ɩ́ ja háála pɛ́ɩ́wa heŋbólli ká pííwa tolé má pá báláwa, rɩ́wɔ́ má lʋl heŋbólli arɩ́ tolé. Ɩ́ pul kɩ́ŋkáŋ ráŋ, ká sɩ́ múúrú! 7 Ɩ́ hé dóé rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l mɩŋ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ ŋ há ɛ́ɛ́ ɓa kɛ́sɩ́wa mʋ́ hé, a sʋl Nyuutɩna Wɩɩsɛ pa ɛ́ tɔ́ɔ́. Beé wɩ́ɛ́, ɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l lɛ́ ɛ́ tɔ́ɔ́ tɛŋfɩ́ɛ́l nɛ́.”8 «Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: “Ɩ́ sɩ́ ló rɩ́ wɩ́laabʋlla ná, ɛ́ rá má vʋra ná há mɩ́nɩ́wa sɩɛrʋ nyɩ́sɩ́wa. Ɩ́ sɩ́ɩ́wa táŋa píí héíwa duose mí. 9 Ɓa sɩ́ŋ yɩr mɛ́ nɛ́ ɓaá bʋl wɩ́ɛ́, amá ʋ ká nyɩɛrʋ́, ŋ wʋ́ɔ́ tʋ́mɛ́”, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
10 «Amá, ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: “Rɩ Babɩlɔɔnɛ nɛ́ dí kuorí rɩ́ɩ́ cesi bɩŋsɛ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí, ŋ sɩ́ isi pɛ́ɩ́wa mɛ́, a a rɩ́ wér ná, ŋ fa há bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́ pɛ́ɩ́wa nʋɔ sú: ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa bɩrko rɛ́ɛ́wa, Zerizalɛmɛ mɛ́. 11 Beé wɩ́ɛ́, ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sɛ́, ŋ ɛ̃ jáŋwa ná ŋ há gíélé bílíwa mɛ́. Wɩ́hálwɩ́ɛ́ raá tówó, amá tɛŋfɩ́ɛ́l wɩ́ɛ́ dʋŋɔ nɛ́. Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa ka yɩɛla ká rɩ́ɩ́wa cíé má a wérí. 12 Ɛ́ wɩ́ɛ́ ɩ́ sɩ́ ko sʋ́lɩ́ŋ, a yɩ́rɛ héŋ mí, ŋ sɩ́ zésíwa. 13 Ɩ́ sɩ́ jáŋ, a náŋ, bee wɩ́ɛ́, ɩ́ sɩ́ wúríwa sɩɛrʋ wuu jáŋ. 14 Ŋ sɩ́ lo rɩ́ɩ́wa túkíŋ mí. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa bɩr nɩ́ɩ́wa nɩɩsɔ, ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa lɛ duowa ná arɩ́ dɩhɛ̃́ ná wuu mí, ŋ fa há pɩ́sɩ́wa hé. Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa bɩrko hé náŋá mɛ́ rɛ́ɛ́wa, dɩhɩ̃́ né mí, ŋ há ɛ́ɛ́ ɓa kɛ́sɩ́wa mʋ́ yomí sɩɛrʋ.” Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
15 Amá ɩ́ sɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ párá wɩ́laabʋlla Babɩlɔɔnɛ mɛ́.»
16 «Ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pá kuóro ná há ké Davidi kuóɓasa ná daha, rɩ́ nɩɛ ná wuu há mɩŋ Zerizalɛmɛ mɛ́, arɩ́rɩ́ɩ́wa maábináŋa ná há wɩ́ɩ́wa mɛ́ tɩ́ŋɛ́ mʋ́ yomí sɩɛrʋ. 17 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna há sʋ́ʋ́ ná nɛ́ nyɛ: “Ŋ sɩ́ yiki lal, rɩ́ losu arɩ́ dɩwɩbɔmɔ héwó mí. Ŋ sɩ́ caasɛ zɔ́kwɔ́ rɩ́wɔ́ nɛ pirnɔnɔ há sʋ́ɔ́rɛ́, a zɔkɛ ɓóŋ, ɓa báá wʋ́ɔ́ wuó dí. 18 Ŋ sɩ́ ka lal rɩ́ losu arɩ́ dɩwɩbɔmɔ kiri tɩ́ŋwɔ́ mɛ́, rɩ́ héwíŋ ka duníé nɩɛ ná wuu há sɩ́ nówó. Kuódɩtɩ́llɛ ná wuu sɩɛnnɛ ŋ há sɩ́ pɩ́sɩ́wɔ́ hé, sɩ́ píwó ní a a malla, rɩ ɓa nɛ́ kúé aá bʋl bʋra wɩ́ɛ́, ɛ́ rá má wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́, ɛ́ rá má wɩ́ɩ́ ná há kéŋ héwíŋ wɩ́ɛ́, ɛ́ rá má wɩ́ɩ́ ná há kéŋ hɩɩ̃sɛ wɩ́ɛ́. 19 Bee wɩ́ɛ́, ɓa wɩ́ŋ wɩ́bʋlɛ́ zésé, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. Ká ŋ sɩɛ́ fa wʋ́ɔ́ mɛ́ bɔ́lɛ́, ká tʋ́mɩ́ŋ tʋtʋnna ná há ká ŋ wɩ́laabʋlla, bálawa, ɓa la náŋá mɛ́ ɓa rɩ́; amá ɩ́ wʋ́ɔ́ rɩ́ zésé.” Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
20 «Ɩ́ nɩɛ ná wuu ŋ há ɛ́ɛ́ ɓa kɛ́sɛ́ Zerizalɛmɛ mɛ́ a kaa mʋ́ Babɩlɔɔnɛ, ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pɛ́ɩ́wa!
21 Ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a mʋ́ tɩɩnɛ Kolaya bio Ahabɛ rɩ́ Maaseya bio Sidekiya mɛ́, ɓa wuu bɛllɛ ká nyɩɛrʋ wɩ́laabʋlla nɛ́, ká bʋlɛ́ rɩ́ Wɩɩsɛ nʋɔ wɩ́ɛ́ nɛ́ ɓa la aá bʋl: “Ŋ sɩ́ kɛ́sɩ́wɔ́ hé Babɩlɔɔnɛ kuóro Nabikanezaarɛ nɛ́sɛ mɛ́, rʋ́ʋ́ a rɩ́wɔ́ ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ ɩ́ sɩ́ɛ́ mɛ́. 22 Ziida nɩɛ ná wuu ɓa há kɛ́sɛ́ a mʋ́ Babɩlɔɔnɛ sɩ́ pi nɩɛ nyaŋ bɛllɛ yɩrá nɛ a a malla, rɩ́ ɓa nɛ́ kúé aá ja rɩ́wɔ́ bʋrɛ. Ɓa sɩ́ bʋlɛ́: “Rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɛ́ɩ́, anɛ Ahabɛ arɩ́ Sidekiya, Babɩlɔɔnɛ kuóro há ɛ́ɛ́ ɓa wasɛ́ níŋ mí ɛ́!” 23 Bee wɩ́ɛ́, ɓa zɔ́kɛ kisó Ɩzɩrayɛl tíé mí. Bee wɩ́ɛ́, ɓa tʋ́ŋ cɔ́rmɛ aríwɔ́ kénnináŋa háála, ɓa sɩ́ŋ nʋɔ wɩ́ɛ́ má nɛ́ ɓa la aá bʋl, káŋ wɩ wɩ́ɩ́ oro wuu bʋ́lɛ́ pɔ́wɔ́. Amá ŋ é ɩ̃́wɔ́ wɩ́ɛ́ wuu ní, ŋ kɔ́wɔ́ dáŋsɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.”»
Semaya kɛŋpʋ́ŋsɛ wɩ́ɛ́
24 Bʋl pa Semaya há lɛ́ Nehelaŋ a bʋlɛ́: 25 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: Ɩ fa pʋ́ŋsɛ kɛnnɛ, ɩ tɩɩ yɩr mɛ́ a pa vʋk'ɔɔsɔ Sefaniya há ká Maaseya bio, rɩ́ vʋk'ɔɔsa ná náŋá arɩ́ Zerizalɛmɛ nɩɛ wuu, a bʋlɛ́: 26 «Nyuutɩna Wɩɩsɛ lɩ́sɩ́ nɛ́, rɩ́ɩ́ a vʋk'ɔɔsɔ a la vʋk'ɔɔsɔ Yoyada nyúú mí. Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́ bel Wɩcʋɔlɩjɩzeno ná mɛ́. Ɩ mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́ a rɩ́wɔ́ kɛsɛ nɩɛ ná há bʋl wɩ́ɛ́ vɛ́, ká bʋl rɩ́wɔ́ é ká wɩ́laabʋlla nɛ́, a vɔsɛ rɩ́ bɛŋzɛllɛ arɩ́ ɓɛŋsɛ a ɓarɛ líŋe. 27 Beé sɩɛ́ tɛ, ɩ wɩ wɩ́ɩ́ ɛ́ɛ́ rɩ́ɩ́ cɛ́ Zeremi ná há lɛ́ Anatɔtɛ mɛ́, há púú tɩɩ makɛ wɩ́laabʋllɔ ɩ́ sɩ́ɛ́ mɛ́? 28 Ʋ pʋ́ŋsɛ kɛnɔ má tɩɩ ɓa kaa ko Babɩlɔɔnɛ rɛɛ́, a párá, a bʋ́lɛ́ ráá sɩ́ dáánɛ́ ráá zʋ́zʋ́llɛ ná sɩɛrʋ. Ʋ sɛ́ ráá sɔ jɩɩsɛ a zʋ́zʋ, ká cɔ́ŋsɛ tuuni a díwó nɔnɔ.»
29 Vʋk'ɔɔsɔ Sefaniya kármɛ́ ɛ́ kɛnɔ a pá Zeremi. 30 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Zeremi rɩ́ a bʋlɛ́: 31 «Pi liŋó né tɛ rɩ́wɔ́ kaa mʋ́ a pá yosí ná wuu: “Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a mʋ́ tɩɩnɛ Semaya há lɛ́ Nehelaamɛ: Bee wɩ́ɛ́ Semaya lá wɩ́ɛ́ bʋl pɛ́ɩ́wa káŋ wʋ́ʋ́ tʋ́mɛ́. Ʋʋ́ nyɩ́sɩ́wa nɛ́ rɩ́ɩ́wa la nyɛwɩ́ɛ́ dí, 32 ɛ́ wɩ́ɛ́, ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: ŋ sɩ́ cɛ́ Semaya rɩ́rʋ́ dunɩɛ mɛ́; nɛ́ŋ wʋ́ʋ́ jaa mɩ́ɩ́ káánɛ ɩ́ sɩɛrʋ, rʋ́ʋ́ ná wérí ná ŋ há sɩ́ aa páŋ nɩɛ. Bee wɩ́ɛ́, ʋ yíkí nɩɛ, ɓa cɩ́nɩ́ŋ mɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.”»