Sɩ́díírítɩɛnnɛ rɩ́ kuólaatáárɔ wɩ́ɛ́
23
1 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Nyúbɔ́ŋ a pa penʋɔla há táŋ pieŋse ɓa pɩsɛ náŋá mɛ́, a yʋ́ksɛ.» 2 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ sɩɛ́ há sʋ́ʋ́ ná a pá penʋɔla ná háá bélíŋ nɩɛ mɛ́: «Ɩ́ nɛ́ vɛ́ŋ pieŋse ná tá, ɩ́ nɛ́ ɛ́ɛ́ ɓa pɩsɛ. Ɩ́ wʋ́ɔ́ mɛ́ bélé. Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ é sɩ́ cɩ́nɩ́wa mɛ́, a bɛ́ŋsɩ́wa wɩ́bɔma ná ɩ́ há ɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́!3 «Ŋ tɩɩ sɩ́ a rɩ́ŋ pieŋse ná há káánɛ́, ŋ fa a ɓa pɩsɛ a zʋ́ tɔ́nɛ ná wuu sɩɛnnɛ, rɩ́wɔ́ hé náŋá mɛ́. Rɩ́ŋ bɩr káŋwɔ́ kówó dɩnʋɔlɩ́, ráŋ nɛ́ rɩ́wɔ́ lʋ́l a púl kɩ́ŋkáŋ. 4 Ŋ sɩ́ já penʋɔla a héwó sɩ́ɛ́, rɩ́wɔ́ bélwó mí, rɩ́wɔ́ baá sɩ́ héwíŋ fá, rɩ́wɔ́ baŋcɩllɛ sɩ́ yo. Oro wuu báá waá fuoli, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.»
5 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
«Tápʋ́lɛ́ rɩ́ kúé,
rɩ́ŋ a rɩ́wɔ́ lʋ́l nɩtaŋá Davidi duo sɩɛrʋ.
Ʋ sɩ́ a kuóro ná há kéŋ zɩmɛ́,
ʋ sɩ́ dí tɔ́ɔ́ kuorí
a tʋ́ŋ yɛ́rɛ́, arɩ́ táŋa tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ.
6 Rʋʋ nɛ́ kúé dí kuorí, Ziida sɩ́ ná laatɛ́,
Ɩzɩrayɛl sɩ́ mɩŋ tɛŋfɩ́ɛ́l sɩɛrʋ.
Ná yɩr ná ɓa há sɩ́ hé pɔ́ʋ́:
“Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká ráá taŋá”.
7 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Oo, tápʋ́lɛ́ rɩ́ɩ́ kúé, rɩ́ nɛ́ŋ báá sɩ́ bʋlɛ́: “Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há wómmó yɩr mɛ́, a a Ɩzɩrayɛl nɩɛ lɛ́ Ezipiti mí ...”, 8 amá ɓa sɩ́ bʋlɛ́: “Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há wómmó a a Ɩzɩrayɛl dunɩɛ lɛ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋɔ tɔ́nɛ rɩ́ dɩtɩ́llɛ ná wuu sɩɛnnɛ ʋ fá ɛ́ɛ́ ɓa pɩsɛ zʋ́, rɩ́wɔ́ bɩ́rko mɩ́ŋwɔ́ tɔ́ɔ́ mɛ́.” »
Nyɩɛrʋ wɩ́laabʋlla wɩ́ɛ́
9 Wɩ́laabʋlla wɩ́ɛ́
Ŋ sɩɛrʋ víŋso,
ŋ tɛŋ wuu níí vaklɛ́.
ŋ dé nɛ nɛrɔ há búké ní,
dɩvɛ́ŋ há wóú.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́rʋ́ wɩ́bʋlɛ́ ná há kɔ́ŋwɔ́ dʋŋɔ nɛ́ ɛ́ɛ́ ŋ nɛ nyɛ.
10 «Nɩcɔ́rma su tɔ́ɔ́ ná wuu.
Bʋra nɛ́ ɛ́ɛ́ tɔ́ɔ́ mɩŋ wííle mí,
tɔ́ɔ́ ná pʋsɛ dɩnʋɔlɛ́ wuu ní hɩlɛ.
Ɓa biéri bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛ́ɛ́ mɛ́,
Ɓa kéŋ wɩ́ɛ́ ná
há wɩ cɛ́rɛ́ ɛ́ɛ́ baŋcɩpɩrɩ́.
11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
Wɩ́laabʋlla rɩ́ vʋk'ɔɔsa má tɩɩ
oro wuu wɩ taŋá já.
Ŋ Jaa má tɩɩ sɩɛrʋ, ŋ nówó wɩ́bɔma.
12 Ɛ́ nɛ́ tɛ́,
ɓa ŋmɛ́nɔ sɩ́ ká bino, a sɩ́sɛ́rsɛ.
Ɓa sɩ́ yíkwó, rɩ́wɔ́ ɓallɛ.
Bɩ́na ná ɓa há sɩ́ ko bílwó nʋʋsɛ,
ŋ sɩ́ a rɩ́ wɩɩla péríwó.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Zerizalɛmɛ wɩ́laabʋlla nɛ́ bɔ́ŋ Samari ɓɩɛ
13 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
Ŋ ná wɩ́tɩɛnnɛ Samari wɩ́laabʋlla rɩ́
ɓa cáásɔ́ zɔ́kɩ́ŋ sɩɛrʋ.
Ɓa bʋ́l wɩ́ɛ́ Baal yɩr mɛ́,
a tɩŋ ɛ́ mɛ́ aá yeŋŋi Ɩzɩrayɛl, ŋ nɩɛ.
14 Amá ŋ há ná wɩ́ɛ́ ná
Zerizalɛmɛ wɩ́laabʋlla rɩ́,
ɓa cáásɔ́ lɔrɛ:
ɓaá tʋ́ŋ cɔ́rmɛ,
ɓaá nyɛ nyɩɛnnɛ,
ɓa nɩ́ɩ́ pá wɩ́bɔ́ŋ'aara dóé.
Ɓa nɛ́ pɔ́ɛ́,
rɩ nɛ́ŋ wuu sɩ́ bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛɛ tá.
Ŋ é rɩ́,
ɓa wuu nɩhɩ̃́ Sodomi nɩɛ nɛ́,
Zerizalɛmɛ nɩɛ má nɩ́ɛ́sɛ Gɔmɔɔrɛ nɩɛ.
15 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ
Doewuutɩna Wɩɩsɛ
há sʋ́ʋ́ ná a pá ɛ́ wɩ́laabʋlla:
«Ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ nyɔ bákala,
ká rɩ́ŋ fɩ́kwɔ́ mɛ́
rɩ́wɔ́ nyɔ́ bɛ́rɔ́ nyii:
bee wɩ́ɛ́, busunnu lɛ́ Zerizalɛmɛ wɩ́laabʋlla nɛ́,
aá táárɛ tɔ́ɔ́ ná nɩɛ wuu.»
Nyɩ́ɛ́rɔ wɩ́laabʋlla wɩ́ɛ́
16 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
«Ɩ́ sɩ́ wɩ́laabʋlla ná
wɩ́bʋlɛ́ zesú;
ɓaá nyɩ́sɩ́wa nɛ́ arɩ́ wɩ́yɔ́ɔ́wa.
Ɓa wɩ́naalɛ́
kɔ́wɔ́ tɩɩ sabɩɩna wɩ́ɛ́,
ɓa wɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋɔ wɩ́ɛ́ nɛ́ lɛ́ aá bʋ́l.
17 Ɓaá sánɔ́ bʋ́l nɩɛ ná háá mɔ́mɩ́ŋ rɩ́
a bʋlɛ́ : “Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
Ɩ́ wɩ́ɛ́ wuu sɩ́ cɛ́rɛ.”
Ɓaá bʋ́l nɩɛ ná má
háá tɩ́ŋwɔ́ tɩɩ sabɩɩna wɩ́ɛ́ rɩ́,
a bʋlɛ́:
“Wɩ́bɔ́ŋ wuu wɩ́ɩ́wa pú.”
18 Ɩ́ sɩɛrʋ orí rí
sɩɛ́ fa máánɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ céme mí?
Orí rí nɩ́ɛ́, ká ná wɩ́ɛ́ ná
ŋ fa há bʋ́l ráŋ,
a nɩ́wɔ́ mʋʋla?»
Zeremi wɩ́bʋlɛ́
19 Zeremi sɛ́:
Pozeno níí kúé:
Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔwɩɩlɔ́ nɛ́.
Povilmi ní,
ʋ sɩ́ tɔ́ nɩbɔma nyúú mí.
20 Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔwɩɩlɔ́
waá pɔ́rɛ
rʋ́ʋ́ nɛ́ wʋ́ʋ́ há bɩ́ɩ́nɛ́
rʋ́ʋ́ tʋmʋ́ ná wuu tʋmɛ́ ténní.
Ɩ́ sɩ́ nʋ́ʋ́ mʋ́l, kal nɔ́ŋɔ.
21 Nyuutɩnna Wɩɩsɛ sɛ́:
«Ŋ wɩ wɩ́laabʋlla nyáŋ tʋmɛ́,
ká ɓa fɩfá.
Ŋ wɩ wɩ́ɩ́ bʋlɛ́ a pɔ́wɔ́,
ká ɓaá bʋ́l wɩ́ɛ́ ŋ yɩr mɛ́.
22 Rɩ́ ɓa fa maanɩ́ŋ ceme ná mɛ́ rɛ́,
ɓa fa sɩ́ wólli máŋsɛ wɩ́ɛ́ ná wuu ŋ há bʋlɛ
a páŋ nɩɛ;
ɓa fa sɩ́ a rɩ́wɔ́ táwɔ́ malbɔmɔ,
a tá wɩ́bɔma ná ɓa háá ɛ́ɛ́.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɩŋ dɩhɩ̃́ wuu ní
23 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
«Ŋ ká Wɩɩsɛ ná há mɩ́ŋ tɛ́sɩ́ dʋŋɔ nɛ́?
ká tó Wɩɩsɛ ná há mɩ́ŋ dɩbólí é.»
24 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
«Nɛ́ŋ sɩ́ féŋsi, ká rɩ́ŋ sʋ́ʋ́ ná?
Ŋ rá wɩ bána wuu súé, ká su tíé má wuu rí?»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Nyɔɔ rɩ́ mɩ́bíé wɩ náŋá nɩhɛ̃́
25 «Ŋ nɛ̃ wɩ́laabʋlla háá bʋ́lwɔ́ ná rɛ́. Ɓa sɩ́ŋ nʋɔ wɩ́ɛ́ nɛ́, ɓa la aá bʋl, amá ʋ ká nyɩɛrʋ. Ɓaá bʋlɛ́: “Ŋ dúósó, a ná wɩ́ɩ́!” 26 Tɛ́ŋ beé mí rí, rɩ́ nyɩɛnnɛ ná há mɩŋ wɩ́laabʋlla nyáŋ nyuunni mí, ɓa kaá nyɩsɛ, sɩ́ tenni? 27 Ɓa tɩ́ŋwɔ́ wɩ́duósináálɛ́ ná ɓa há máŋsɛ́ aá pá náŋá mɛ́, a jɩ́ja rɩ́ŋ nɩɛ sʋ́llɩ́ŋ wɩ́ɛ́, anɩ́wɔ́ naabálwa má fa há tɩ́ŋ Baal mɛ́ a sʋ́llɩ́ŋ wɩ́ɛ́ ɛ́. 28 Rɩ wɩ́laabʋllɔ nɛ́ duosé ná wɩ́ɩ́, rʋ́ʋ́ bʋ́l! Ká rɩ́ wɩ́laabʋllɔ ná má há nɩ́ŋ líŋo máŋsʋ́ rɩ́ taŋá!
Nyɔ́ɔ́ arɩ́ mɩbíé wɩ náŋá nɩhɛ̃́.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
29 Ŋ wɩ́bʋlɛ wɩ níŋ ní nɩhɛ̃́,
ɓa wɩ hamá háá céŋŋi bʋ́ɔ́ nɛ́ nɩhɛ̃́?
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
30 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Ɛ́ nɛ́ tɛ rɩ́ŋ cɩ́ wɩ́laabʋlla ná há gáŋ wɩ́bʋlɛ́ ná aá lá náŋá rɩ́. 31 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: Óó, ŋ sɩ́ cɩ́ wɩ́laabʋ́lla nyáŋ há píwó tɩɩ wɩ́bʋlɛ́ nɛ́ mákɩ́ŋ wɩ́bʋlɛ́ mɛ́. 32 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Ŋ sɩ́ cɛ́ wɩ́laabʋ́lla ná há sɩ́wɔ́ é ná wɩ́náálɛ rɛ́, a láá bʋ́l mɛ́. Ɓa ká nyɩɛnnɛ arɩ́ nyʋkwɩ́ɛ́, ɓa tɩ́ŋwɔ́ mɛ́ a kánɩ́ŋ nɩɛ aá kɛ́kɩ́ŋ mɛ́. Ŋ é wʋ́ɔ́ tʋ́mɛ́, ŋ wɩ sɛ́ wɩ́ɩ́ oro wuu pɔ́wɔ́. Ɓa wɩ nyʋ́ɔ́rɛ́ oro wuu kené a páŋ nɩɛ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɛ ká cɩkzimi rí?
33 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l Zeremi rɩ́ a bʋlɛ́: «Rɩ́ nɩɛ nyaŋ, ɛ́ rá má rɩ́ wɩ́laabʋ́llɔ ɛ́ rá má vʋk'ɔɔsɔ́ rɩ́ bɔ́sɩ́ rɩ́ɩ́ bʋlɛ́: “Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɩka ní ká orí rí, ʋ píí cɩ́ɩ́nɩ́rá?”, ɩ sɩ́ bʋ́l pɔ́wɔ́ a bʋlɛ́: “Ɩ́ tɩɩ nɛ́ ká cɩka. Ɛ́ nɛ́ tɛ, rɩ́ŋ vɛ́ɩ́wa tá. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. ” 34 Rɩ́ wɩ́laabʋ́llɔ, ɛ́ rá má vʋk'ɔɔsɔ́ ɛ́ rá má rɩ́ nɩɛ ná sɩɛrʋ, nɩhuó nɔ́ŋ nɛ́ sɩ́ rɩ́ Nyututɩna Wɩɩsɛ pi cɩka cɩ́ɩ́nʋ́, ŋ sɩ́ cɩ́nʋ́ mɛ́, a cɩ́nʋ́ jaa nɩɛ mɛ́. 35 Wɩ́ɩ́ ná ɩ́ há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa píí bɔ́sɛ náŋá nɛ́ ká: “Beé rí ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋlɩ́sɔ?”, ɛ́ rá má, “Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́ beé rí?” 36 Amá rɩ́ nɛ́ŋ wuu báá sɩ́ bɩ́ɩ́nʋ rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ pi cɩka cɩ́ɩ́nɩ́rá. Nɛrɔ wuu wɩ́bʋlɛ nɛ́ ká cɩka a pɔ́ʋ́ tɩɩ, bee wɩ́ɛ́ ɩ́ kéŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há wómmó, Doewuutɩna, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɛ́ ná kaa bɩ́rɛ nɛ́. 37 Ɩ sɩ́ bʋ́l pá wɩ́laabʋ́llɔ: “Beé rí ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋlɩsɔ́ a pɛ́ɩ́, ʋ sɩ́ beé rí pɛ́ɩ́?” 38 Amá rɩɩ́wa nɛ́ sɛ́: «Nyuutɩna pí cɩka cɩ́ɩ́nɩ́rá», Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩɛ́ sɛ́: «Ɩ́ há sɛ́: «Nuutɩna Wɩɩsɛ pí cɩka cɩ́ɩ́nɩ́rá», ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɩ́wa sɩ́ bʋ́lʋ́: «Rʋʋ pí cɩka cɩ́ɩ́nɩ́wá», 39 ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ cɩ́ɩ́nɩ́wa a kaa mʋ́ yoo tá dɩboli ká vɛ́ tɔ́ɔ́ né má ŋ fa há píé pɛ́ɩ́wa arɩ́rɩ́wa naabálwa tá; 40 ŋ sɩ́ a rɩɩ́wa dí hɩ́ɩ̃́sɛ, a báá sɩ́ yɩwéri kánʋ́, a káá mʋ́ wuu, nɩɛ wɩ ɛ́ mɩ́ɩ́ sʋ́llɛ́.»