Nɩtáŋa balá má tó Zerizalɛmɛ mɛ́
5
1 Ɩ́ gʋɔrɛ Zerizalɛmɛ ŋmɛ́ŋsɛ wuu sɩɛrʋ,
ɩ́ bel wérí, ɩ́ bɔsɛ nɩɛ a ná,
ɩ́ mʋ́ tɔ́ɔ́ ná dɩjɛlɛ a kɩ́ɛ́lɛ a ná,
ɩ́ wo nɛ́ŋ aá ná,
nɛ́ŋ balá rʋʋ́ tʋŋ yɛ́rɛ́,
aá ja taŋá?
Rɩɩ́wa nɛ́ ná nɛ́ŋbalá,
ŋ sɩ́ hé Zerizalɛmɛ suúri.»
2 Ɓa háá ŋmɩ́ɛ́sɛ a bʋlɛ́:
«Nyuutɩna Wɩɩsɛ há wómmó yɩr mɛ́...»,
ʋ ɛ́ ká nyɩ́ɛ́rɔ ŋmɔ́ɔ́ nɛ́.
3 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ sɩ́ɛ́ há fɛ́l wɩ́ɩ́ ná mɛ́,
ʋ ráá to táŋa wɩ́ɛ́ rɛ́?
Ɩɩ́ ŋmɔ́wɩ́wɔ́,
amá ʋ nɩhɩ̃́ yɔ́ɔ́ nɛ́ ɓa rɩ́.
Ɩ cɩ́nɔ́ rɩ́ɩ́ zɔ́kwɔ́ tenni,
amá ɓa vɔ́ɔ́ rɩ́wɔ́ saŋ cáánɛ.
Ɓa baŋcɩllɛ dúóró a kɩ́llɛ dɔ́wʋ́ɔ́,
ɓa vɛ́ɩ́ rɩɩ bɩrkóé.
 
4 Ɛ́ nɛ́ tɛ ŋ é sɛ́:
«Heŋbiwɩ́ɛ́ dʋŋɔ nɛ́ ɓaá a;
ɓa wɩ́zɩŋ wɩ óŋ mɔhɛ̃́,
ɓa wɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ŋmɛ́ŋsɛ ɛ̃,
ɓa wʋ́ɔ́ Wɩɩsɛ cólle ɛ̃.
5 Ŋ sɩ́ mʋ́ sɩ́dííre rɩ́
a bʋ́lwɔ́ rɩ́;
ɓa é, ɓa ɛ̃ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ŋmɛ́ŋsɛ,
ɓa ɩ̃́wɔ́ Wɩɩsɛ cólle.»
Amá ɓa wuu ní balá,
ɓa vɛ́ Wɩɩsɛ tá,
a bɩrwɔ́ har yakʋ́.
 
6 Ɛ́ nɛ́ tɛ kɩ́ŋkánáwa lɛ gɩr mɛ́, a cɩ́ŋwɔ́ mɛ́,
ɛ́ nɛ́ tɛ gɩrbétéke neŋcéwuréwa sɩ́ cɔ́nnɩ́wɔ́.
Ɓeewa sɩ́ pɩ́ŋwɔ́ tɔ́nɛ dánʋʋsɛ mɛ́,
aá cɔ́nnɛ nɩɛ ná wuu há sɩ́ lɩ́wɔ́ sɩɛrʋ.
Bee wɩ́ɛ́ ɓa kéké zénó,
ɓa Wɩɩsɛ vɛ́ɛ́ tɛ wɩ wuó máŋsɛ.
7 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: «Zerizalɛmɛ,
beé mʋ́l mɛ́ rɛ́, rɩ́ŋ héí suúri?
Ɩ bɛlɛ vɛ́ŋ tá,
kaá ŋmɩ́ɛ́sɛ wɩŋsa ná há wɩ taŋá kené yɩra mɛ́ nɛ́.
Ŋ fa ɔ́ɔ́ ɓɩɛ́ bʋ́rsɩ́wɔ́,
amá ɓa vɛ́ŋ tá kaá ɓaarɛ venni ná há to taŋá Wɩɩsɛ,
ɓa hé náŋá mɛ́ ɓɩkana hácɔrma jɩɩsɛ mɛ́.
8 Anɛ zákwala há vʋ́ɛ́, a wɩ dɩbalá cɛ́.
Oro wuu wíó aá jɔ́ʋ́ nɔ́ŋɔ háálɔ zɩ́nɛ nɛ́.
9 Beé rí tɛ, rɩ́ŋ sɩ́ nɩɛ nyáŋ mɛ́ cɩ́nʋ́,
beé rí tɛ, rɩ́ŋ sɩ́ŋ tɛŋbuóro dí duó né nyúú?
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
10 Ɩ́ tɩŋ zeŋe ná há kɛ́rɛ viínyi baka ná mɛ́ a zʋ,
ɩ́ zɔ́kɛ viínyi ná,
amá ɩ́ sɩ́ de cáásɩ́ zɔ́kwɔ́ rɩ tenni ɓóŋ!
Ɩ́ conni viínyi tuuni ná hílli,
beé wɩ́ɛ́ ɓa tóŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩ́llɛ́.
11 Taŋá wuu, ɓa wɩ cɩ́nɛ́ tɩ́kɩ́ŋ,
Ziida dɩtɩ́llɛ ká ɛ́ nɛ́,
Ɩzɩrayɛl dɩtɩ́llɛ má ɛ́ tɩɩ nɛ́».
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ báásɛ kéŋ wɩɩla
12 Ziida nɩɛ báásɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ,
ká bʋlɛ́: «Ʋ toó,
wɩ́bɔ́ŋ wuu wɩ́rá pu,
á sɩ́ɩ́ waá a rʋ́ʋ́ ná lal ná, losu má ɛ́ tɩɩ.
13 Wɩ́laabʋlla ná wɩ́bʋlɛ́ ná ká poo dʋŋɔ nɛ́,
Wɩɩsɛ wɩ wɩ́ɩ́ balá má bʋ́lɛ́ a pɔ́wɔ́.
Ɓa há sʋ́ʋ́ ná, ɛ́ sɩ́ péríwó tɩɩ!»
 
14 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
«Ɓa wɩ́bʋlɛ́ há ká nyɛ nɛ́,
Zeremi, wɩ́bʋlɛ́ ná ŋ há sɩ́ pii héí nʋɔ mɛ́ sɩ́ a níŋ,
ká rɩ́ ɛ́ nɩɛ nɛ́ a daasɛ,
rɩ́ ɛ́ níŋ díwó.
15 Ɩ́ é, Ɩzɩrayɛl nɩɛ,
ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a pɛ́ɩ́wa má:
Ŋ sɩ́ a rɩ́ duo nɔ́ŋɔ nɩɛ lɛ́ dɩbólí,
a ko cɩ́nɩ́wa mɛ́,
duo ná nɛ́ŋ há wʋ́ʋ́ wo yo aá dí,
ɛ́ duó nɩɛ bɩ́nɔ́ kɩ́ŋkáŋ,
rɩ́ɩ́wa sɩ́ ɛ́ duo nɩɛ liŋó zɩ́mʋ́,
a sɩ́wɔ́ wɩ́bʋlɛ́ má nɛ́.
16 Ɓa hɛ́mɛ́ ká sʋ́ʋ́rɩhɛmɛ nɛ́,
ɓa wuu ká lalyóóríbɩbara nɛ́.
17 Ɛ́ nɩɛ sɩ́ zɔ́kɩ́wa
oŋparɛ́ rɩ́rɩ́wa ɓɩdííle,
ɩ́ heŋbólli rɩ́rɩ́wa tolé,
ɩ́ pʋzeŋse rɩ́rɩ́wa pʋwɩɛla,
ɩ́ viínyi tuuni baksɛ rɩ́rɩ́wa pirtuuni baksɛ.
Lal sɩ́ zɔ́kɩ́wa tɔ́nɛ ná ɩ́ há sɔ́ zeŋe kɛ́rɛ,
ɩ́ há mɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ a bɩɩnɛ rɩɩ́wa mɩŋ tɛŋfɩ́ɛ́l mɛ́ nɛ́.
18 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́: «Ŋ taŋa wɩ́ɩ́wa zɔ́k tenni ɓóŋ ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́. 19 Amá rɩ nɩkáánɛ ná nɛ́ bɔ́sɛ́ a bʋlɛ́: “Beé rí tɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ lo wɩɩlawa nyáŋ wuu pérírá?” Ná nʋɔ ná ɩ é Zeremi há sɩ́ lɩ́sɛ: “Ɩ́ vɔ́ʋ́ tá kaá ɓaarɛ wɩhʋɔra ɩ́ tɩɩ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ. Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ má sɩ́ ko a nɩhʋɔra tɔ́ɔ́ ná há tóíwa tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ, a tʋ́ŋ aá pɔ́wɔ́!”»
Ɩzɩrayɛl nɩɛ zɔ́kɛ Wɩɩsɛ yɩr
20 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
«Ɩ́ búóli liŋó né pá Zakɔbɛ dunɩɛ,
ɩ́ a rɩ́ ɛ́ liŋó peri Ziida nɩɛ má.
21 Ɩ́ sɩɛ́ zesi wɩ́ɛ́ nyáŋ,
nɩcʋ́llɛ ná há wɩ wɩ́ɛ́ mʋ́ʋ́la nɛ̃,
ɩ́ kéŋ sɩ́ɛ́,
ká wɩ ráŋ ná,
ɩ́ kéŋ dɩlla,
ká wɩ wɩ́ɩ́ wuu nɛ̃.
22 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́:
Beé rí tɛ ɩ́ zɩ́zɔ́kɩ́ŋ yɩr?
A wɩ mʋ́ɔ́ wuú váklɛ ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́?
Ŋ nɛ́ pi hɩɛl, ʋ a mʋʋ nʋɔ,
hɩɛl ná a mʋʋ nʋɔ, ʋ nyii wʋ́ɔ́ mɩ́ɩ́ daarɛ:
ʋ nyii có ɓa pusi ɛ́ rɛ́ má,
ɓa wʋ́ɔ́ mɩ́ɩ́ daarɛ;
ʋ nyigʋllɛ có rɩ́wɔ́ gʋllɛ ɛ́ rɛ́ɛ́ má,
ɓa wʋ́ɔ́ mɩ́ɩ́ daarɛ.
23 Amá ɩ́ é, ɩ́ ká nɩɛ ná sabɩŋsɛ há waá bɩrsɛ nɛ́, kéké nɩɛ nɛ́ kɛ́ɩ́wa.
Ɩ́ vɛ́ŋ tá, a cáásɛ dɩhuó.
24 Ɩ́ wɩ sáŋɛ́ bʋ́lɛ́:
“Á fá Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ héwíŋ.
Ʋ nɩ́ɩ́ párá duóŋ ʋ cɛ́rɛ mɛ́,
dopuse arɩ́ doharwa,
bɩna wuu ʋ yɩr mɛ́ nɛ́ ɓɩɛ́ kʋsɛ́ caŋsɛ mɩ́ŋ.”
25 Ɩ́ wɩ́bɔma sɩɛ́ ɔ́ɔ́ ɛ́ duónni baa wʋ́ɔ́ sɩ́ɩ́ mɩ́ɩ́ ko,
ɩ́ wɩ́nyɔ́rkɛ kɛ́rɛ ɛ́ wɩ́were wuu mí.
26 Beé wɩ́ɛ́, ŋ nɩɛ ná sɩɛrʋ,
sɔhɔtɩɩna mɩ́ŋ ráŋ.
A ciki lɔkɔ aá dɛllɛ,
anɛ naŋballa.
A hé báráwa
aá kɛsɛ nɩbííne.
27 Ɓa fóri nɩɛ ɓɩɛ, a súwó jɩɩsɛ,
anɛ diíwiisi há sú kure.
Ɛ́ nɛ́ tɛ ɓa a nɩpíŋe, a a kuóre.
28 a vʋ́, a tʋ́tʋl.
Ɓa á wɩ́bɔma a lɛ́rkɛ.
Ɓa wɩ taŋá tɩ́ŋ,
ɓa wɩ taŋá píé aá pá bisíme,
ká é nɩ́nɛrɛ.
Ɓa sɩ́ɛ́ tó nɩyaarɔ sáŋɛ mɛ́.
29 Beé rí tɛ
rɩ́ŋ sɩ́ nɩɛ nyáŋ mɛ́ cɩ́nʋ́?
Beé rí tɛ rɩ́ŋ sɩ́ŋ tɛŋbuoró dí
duó né nɔ́ŋɔ nyúú?
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
30 «Wɩ́bɔ́ŋ rɩ́ɩ́ tʋ́ŋ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ,
ʋ kéŋ bacɩfúklo:
31 nyɩɛrʋ wɩɩsɛ nɔ́ŋɔ nʋɔ wɩ́ɛ́ nɛ́ wɩ́laabʋlla la aá bʋl,
vʋk'ɔɔsa jáwɔ́ dʋŋɔ wér ní,
ká ŋ nɩɛ sɩ́ rɩ́ ɛ́ nɛ́ ká yɛ́rɛ́.
Rɩ nyɛ nɛ́ sɩɛ́ kúó tenni, ɩ́ a ɛ́rɛ́ rɛ́?»