Ɩzɩrayɛl nɩɛ vɛ́wɔ́ Wɩɩsɛ kaá tɩŋ venni
Ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
Ɩ́ fa há kɔ́ʋ́ ná tésíé mí,
ŋ wʋ́ʋ́ sʋ́llɛ́.
Ɩ́ fa há cɔ́ŋ mɛ́ ɛ́,
ɩ́ pʋɔsɛ́ tɛ́ŋ mɛ́.
Ɩ́ fa há cóŋ ɛ́ tɛ́ŋ ná mɛ́,
ɩ́ fa há káŋ házómé.
Ɩ́ fa tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́ gɩrbétéke sɩɛrʋ,
dɩhɩ̃́ ná óŋ wuu há wɩ ráŋ nyʋ́.
3 Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ŋ dʋŋɔ nɛ́ fa tɩ́ɩ́wa,
anɛ oŋparɛ́ oŋbʋʋrɛ.
Nɩɛ ná é wuu fa há tɩ́kɩ́ɩ́wa mɛ́,
ɓa tɩ́náwa zʋ́ wɩ́ɩ́ ŋ nɛ́sɛ mɛ́;
wɩ́hála fa wɩ dáánɛ́ káá péríwó,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
Ɩzɩrayɛl nɩɛ vɛ́ hiẽsó nyibulé
4 Zakɔbɛ* jaa nɩɛ,
Ɩzɩrayɛl dunɩɛ wuu,
ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɩ́ né.
5 Ɩ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná:
Beé wɩ́bɔ́ŋ rɛ́ ɩ́ naabálwa ná ŋ mɛ́?
A mɔ rɩ́wɔ́ vɛ́ŋ tá?
Ká mʋ́ aá tɩŋ venni ná há wɩ cícó mí,
ɛ́ a, ɓa tɩɩ má báá wɩ cícó!
6 Ɓa wʋ́ɔ́ tɩɩ bɔ́sɛ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há lɩ́sɩ́rá
Ezipiti mí,
a kaŋrá caŋ gɩrbétéke,
dɩduó né, há kéŋ bʋtuonni,
nyinynʋɔsɛ rɩ́ sazɔkɔ́ dɩhɩ̃́ né,
dɩhɩ̃́ ná nɛ́ŋ há wɩ ráŋ tɩŋ,
dɩhɩ̃́ ná nɛ́ŋ há to ráŋ
mɩŋ nɛ́ɛ́?»
7 Ŋ kéníwa mʋ́ kʋkɔrɔ tɔ́ɔ́,
rɩ́ɩ́wa dúú tuuni ná nɔnɔ arɩ́rʋ́ wér.
Ŋ tɔ́ɔ́ nɛ́ fa,
amá ɩ́ há kúé a zʋ ráŋ,
ɩ́ ɔ́ɔ́ ʋ zʋ busunnu.
Ŋ dɩtɩ́llɛ́ nɛ́ fá,
ká ɩ́ zɔ́kʋ́.
8 Vʋk'ɔɔsa wɩ bɔ́sɛ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɩŋ nɛ́?»
Nɩɛ ná haá karmɛ wɩ́bilé ná báá wɩ́ŋ ɩ̃́.
Sɩ́dííre ná há nɩhɩ̃́ pʋnʋɔla ísó cɩ́nɩ́ŋ mɛ́,
wɩ́laabʋlla lá veno Baal nʋɔ wɩ́ɛ́ nɛ́ aá bʋl,
ɓa wuu kéŋwó tɩɩ cɔ́ venni ná há wɩ cícó mí ní.
9 Ɛ́ nɛ́ tɛ ŋ ha cɩ́nɩ́wa mɛ́,
ká ha cɩ́nɩ́wa nihẽ́ má mɛ́,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
10 “Ɩ́ mʋ́ Kiitimi tɔ́nɛ ná nyii há kílwó a ná,
ɩ́ bɔsɛ Arabɛwa ná há mɩŋ Kedaarɛ tíé mí,
a ná, nyɛ́ nɩ́ɩ́ tʋŋ ráŋ má,
11 a ná, duo orí rí ha vɔ́ʋ́ venni,
ká ɓa tó táŋa wɩŋsa má tɩɩ?
Ŋ nɩɛ píwó píŋ lenni venni ná há wɩ cícó.
12 Ɛ́ wɩ́ɛ́, Bána nyúú nɩɛ,
ɩ́ lo rɩ́ɩ́wa nʋʋsɛ máánɛ,
rɩ héwíŋ mʋ́ʋ́nɩ́wa,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
13 Ŋ nɩɛ ná tʋ́ŋ wɩ́bɔma bɛllɛ nɛ́:
ɓa vɛ́ŋ tá, ŋ é hiẽso nyibulbʋɔ,
ká lɛ́sɛ́ nyibʋɔnnɛ nɛ́;
nyibɔnnɛ ná há póŋse,
nyii wʋ́ɔ́ sɩɛnnɛ cɛ́ má tɩɩ!”»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ vɛɛtɛ́ bɔ́mɔ́
14 «Ɩzɩrayɛl nɩɛ mʋ́l né mí bɩ́rmɛ́ nɩyɔ́wɛ́ nɛ́?
Anɛ ɓa lʋ́lʋ́wɔ́ yomí sɩɛrʋ nɛ́?
Aɩ́. Ká beé sɩɛ́ ɓa bɩrmɛ namɩ́ɛ́, a pá nɩɛ ná náŋa?
15 Duówa ná náŋa nɩɛ úúri anɛ kɩ́ŋkáŋɓʋɔllɛ,
a dɔ́ŋ aá kílwó.
Ɓa zɔ́kwɔ́ tíé,
a nyɩ́kwɔ́ tɔ́nɛ, nɛ́ŋ tówó sɩɛnnɛ.
16 Maŋfiisi arɩ́ Tapanɛsɛ nɩɛ má tɩɩ kúó
a píéri Ɩzɩrayɛl nɩɛ nyúnni.
17 Ɩ́ rá wɩ nyáŋ wuu jɛ́ɛ́, Ɩzɩrayɛl,
ɩ́ há vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ a tá,
kɔ́ʋ́ nɛ́ fa kánɩ́wa aá va ŋmɛ́nɔ mɛ́?
18 Mʋ́l né mí sɩɛ́,
ɩ́ Ezipiti mʋ́ɩ́, mʋ́l nɛ́ beé rí,
rɩ́ɩ́wa mʋ́ nyɔ Nil nyii?
Ɩ́ há pí Asiiri ŋmɛ́nɔ ná, ʋ mʋ́l nɛ́ beé rí?
rɩ́ɩ́wa mʋ́ nyɔ Ɩfɩratɛ nyii?
19 Ɩ́ sɩ́ dí wɩɩla, bɔ́ŋbɔ́ŋ ná ɩ́ há ɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́,
ɩ́ sɩ́ ná bɛ́ŋsɛ́, ɩ́ há vɛ́ŋ tá ná wɩ́ɛ́!
Rɩ́ɩ́wa nɛ́ ná nyɛ́,
ɩ́ sɩ́ zɩŋ rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ,
ɩ́ Wɩɩsɛ vɛɛtɛɛ́ bɔ́mɔ́, a ká wɩɩla má,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Doewuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.»
Ɩzɩrayɛ nɩhɩ̃́ hácɔ́rmɔ́ nɛ́, ʋ wɩ dɩkényúú kené
20 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
«Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ há cɩ́nɩ́ŋ mɛ́, ʋ tɛ́ŋ ból;
ɩ́ zɔ́kɩ́ŋ rɩ́rɩ́ɩ́wa pɛ́kɛ nʋtʋmɛ ná ká bʋlɛ́:
“Ŋŋ́ já rɩ́ŋ tɩ́llɩ́ŋ tɩɩ nɛ́”.
Paalɔ orí mí rí sɩɛ́, ɩ́ wɩ́ɩ́wa tɩɩ yɛ́llɛ́,
tulɔ́ɔ́ orí mʋ́l rí sɩɛ́, ɩ́ wɩ́ɩ́wa tɩɩ yɛ́llɛ́,
anɛ hácɔ́rmɔ́.
21 Ŋ nɛ́ fá cɔ́ŋsɩ́wa,
ɩ́ a wérí anɛ viínyi tuuni há wéró kɩ́ŋkáŋ,
anɛ tuu ná há wɩ kɔsɔ mʋ́ɔ́ wuu kené.
Beé sɩɛ́ tɛ ɩ́ bɩ́rsɛ,
anɛ baka viínyi,
ɩ́ nɔnɔ baa wɩ ŋmɔŋ a páŋ?
22 Rɩ́ɩ́wa có rɩ́ɩ́wa pi tɔ́hɔ́ sɛ́sɩ́wa tɩɩ,
rɩ́ caŋfánɛ có rʋ́ʋ́ mɔ ɛ́rɛ́ má rɩ́ɩ́wa pii sɛ́sɩ́wa tɩɩ,
Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ wɩ́zɔkɩ́ wɩ́ŋ sɩ́ɛ́ mɩ́ɩ́ dʋsɛ (lɛ́),
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
23 Beé rí tɛ, ɩ́ kɔ́llɛ nyɛ a bʋl:
“Á wɩ busunnú zʋ́ɛ́,
Á wɩ Baalwa ɓáárɛ́”?
Ɩ́ bélíwa há tʋ́mʋ́ ná polo asɩɛrʋ!
Ɩ́ sáŋɩ́wa wɩ́'aalɩ́.
Ɩ́ nɩhɩ̃́ nyʋkmɛbɩ́rsɛ nɛ́,
há gʋ́ɔ́rɛ dɩhɩ̃́ wuu aá já nyʋkwala, rɩ́wɔ́ zɩ́ŋwɔ́.
24 Ɩ́ nɩhɩ̃́ baka kokumaá pɩ́ɩ́rɛ́,
há mal gɩrbétékewa sɩɛnnɛ mɩnɛ́ nɛ́.
Zɩ́nɛ hɩɛ̃ŋ yikwó, ɓa bɩ́baarɛ;
Ɓa hɩ́ɛ̃nɛ́ ná kéŋ dóé, nɛ́ŋ wʋ́ɔ́ mɛ́ wuó kɛ́rɛ.
Kokúwala ná háá jɔ́wɔ́, báá wɩ wɩɩla ná;
ɓaá nóú mɔlɛ́, ɓa zɩ́nɛ tɛ́ŋ mɛ́.
25 Ɩ́ pɔ́ɩ́wa tɩɩ mɛ́, Ɩzɩrayɛl nɩɛ!
Ɩ́ há wo fɛ́ɛ́ nyɛ, ɩ́ sɩ́ ko ŋmɔ́wɩ́wa naasɛ conni,
ká rɩɩ́wa líŋsi má kaasɛ!”
Amá ɩ́ sɛ́: “Wɩ́yɔ́ɔ́wa,
á có duhʋɔra venni ní,
ɓa nɛ́ á jɩ́já ráá ɓaarɛ.”
26 Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ sɩɛ́ zɩŋ,
rɩɩ́wa tɩɩ, ɩ́ kuóre, ɩ́ minísiwa,
ɩ́ vʋk'ɔɔsa arɩ́rɩ́wa wɩ́laabʋlla,
rɩ́ hɩ́ɩ́sɛ sɩ́ kɛ́sɩ́wa kal nɔ́ŋɔ,
anɛ ɓa haá ká gaarɔ, hɩ́ɩ́sɛ kánʋ́ ɛ́.
27 Ɓaá bʋl daa veno rɩ́ a bʋlɛ́:
“Ɩ nɛ́ ká rá áná!”
kaá bʋl dɔ́wɩ́ veno má rɩ́ a bʋlɛ́:
Ɩ nɛ́ lʋ́l rá!”
Ɓa wʋ́ɔ́ sɩ́ɛ́ píé cáásɩ́ŋ,
ɓa bɩrɩ́wɔ́ har nɛ́ yakɩ́ŋ.
Rɩ wɩ́ɛ́ sɩɛ́ kúó nɩ́wɔ́,
ɓa yɩrɩ́ŋ a bʋlɛ́:
“Ko lárá tá!”
28 Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́ŋ bʋl a pɛ́ɩ́wa bʋlɛ́:
venni ná ɩ́ há mɛ́ɛ́, a pɛ́ɩ́wa tɩɩ mɩŋ nɛ́ɛ́?
Rɩ ɓa wúólo, rɩ́wɔ́ ko lɛ́ɩ́wa tá,
ɩ́ wɩɩla tɛ́ŋ mɛ́!
Beé wɩ́ɛ́, ɩ́ tɔ́nɛ káŋ há mɔ́ ɛ́,
ɩ́ venni má káŋ mʋɔsɔ nɛ́ ɛ́, Ziida nɩɛ.”
29 Beé rí tɛ́ ɩ́ pi wɩ́ɩ́ aá cɩ́ɩ́nɩ́ŋ?
Ɩ́ wuu nɛ́ vɛ́ŋ tá.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́.
30 Ŋ bɛ́ŋsɩ́wa bɛlɛ, ká ɛ́ má yɔ́ɔ́,
ɩ́ wɩ cáánɛ zésé.
Ɩ́ vɔ́ɔ́ ká ɓʋ́ʋ́sɩ́wa wɩ́laabʋlla rɩ́ tɛŋbuoro,
anɛ kɩ́ŋkánáwa ná losú há kené.
31 Ɩ́ zaa nɩɛ,
ɩ́ zesi nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɛ́ nyaŋ wérí.
Ɩzɩrayɛl nɩɛ,
ŋ nɛ́ bɩ́rmɩ́wa nɩfaalɛ́,
ɩ́ fɩfáŋ anɛ gɩrbétéke,
ɛ́ rá má anɛ bino há zʋ́ɛ́ tɔ́ɔ́ mɛ́?
Ów! ŋ nɩɛwa, beé rí tɛ́ ɩ́ sɛ́:
“Á é tɩ́rá tɩɩ,
á waá bɩrkóí rɩ́”?
32 Toopér há sʋ́llʋ́ háwérɓɩɛra mɛ́,
ɛ́ rá má báljaarɔ há sʋ́llʋ́ dáŋɓara mɛ́?
Abada, amá ɩ́ é, ŋ nɩɛ,
ɩ́ sʋ́llɩ́ŋ mɛ́ ʋ tɛ́ŋ bóló.»
33 Áã́, ɩ́ ɩ́ɩ̃́wa háá a ɛ́,
ká rɩ́wɔ́ collíwa!
Ɛ́ wɩ́ɛ́ ɔ́ɔ́, ɩ́ mal nɩɓʋ́ má tɩɩ:
34 Ɩ́ gɛnnɛ nʋʋsɛ mɛ́,
nɛ́mmúrtɩɩna ná há wɩ wɩ́ɩ́ ɛ̃́,
cɛ́llɛ́ nɛ́ taksɛ ráŋ.
Ká ɩ́ wʋ́ɔ́ kɛ́sɛ́ rɩ́ ɓaá já rɩ́wɔ́ zɔ́kɩ́wa dánnʋʋsɛ.
Ká, a rɩ́ ɛ́ wuu,
35 ɩ́ há sɩ́ɩ́wa wɩ wɩ́ɩ́ zɔ́kɛ́,
rɩ́ŋ cɔwɩɩlɔ́ wɩ mɔhɛ̃́ rʋʋ dííwa nyúú,
ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ há sɩ́ɩ́wa wɩ wɩ́ɩ́ zɔkɛ́,
ŋ sɩ́ dííwa sárɩ́ya.»
36 «Ɩ́ sabɩŋsɛ bɩrsɛ́ há ká mɔlɛ ɛ́!
Ezipiti nɩɛ má sɩ́ hɩ́ɩ̃́sɩ́wa,
anɛ ɛ́ Asiiri nɩɛ há hɩ́ɩ̃́sɩ́wa.
37 Ká rɩ hɩ́ɩ̃́sɛ dííwa,
rɩ́ɩ́wa pa nɛ́ŋsa cɩ́ɩ́nɩ́wa nyunni mí, a lɛ́ ráŋ aá ko,
beé wɩ́ɛ́, ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ,
ŋ wɩ có rɩ́ɩ́wa ja sáŋɛwa nyáŋ duo.
Ɓa wɩ́ɩ́wa mɛ́ wúó la.»