Wɩɩsɛ yɩ́rɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ arɩ́ duówa ná naŋá rɩ́wɔ́ kó ké kíl Zerizalɛmɛ
49
1 Ɩ́ é mʋʋ sɩɛrʋ tɔ́nɛ, ɩ́ zésíŋ rɩ́,
dɩboli nɩɛ, ɩ́ ɓílíwa dɩlla:
Nyuutɩna Wɩɩsɛ yɩ́rɩ́ŋ rɩ́ŋ mɩ́nɩ́ŋ máá luóru mí ní,
ʋ yɩ́rɩ́ŋ yɩr a cesi náŋá rɩ́ŋ ɓa ha wɩ́ŋ lʋ́lɛ.
2 Ʋ ɔ́ɔ́ ŋ nɛ̃ tokówí ná háá díé,
ʋ ɔ́ɔ́ ʋ nɛ́sɛ fɩ́ɛ́l tɔ́ŋ mɛ́.
Ŋ ɔ́ɔ́ ŋ nɛ̃ hɛ́ŋ ná há kéŋ nʋɔ nɛ́,
a píŋ féŋsú huṍno sɩɛrʋ.
3 Ʋ bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ nɛ́ káŋ tʋtʋnnɔ,
Ɩzɩrayɛl, ɩ mɛ́ nɛ́ ŋ sɩ́ tɩ́ŋ a mákɩ́ŋ píŋ.»
 
4 Amá ŋ bʋlɩ́ŋ tɩɩ mɛ́ a bʋlɛ́: «Ŋ bɔlɩ́ŋ tɩɩ yɔ́ɔ́ rɛ́,
ŋ dóé tenni yɔ́ɔ́, nyʋ́ɔ́rɛ tóó.»
Ʋ táŋa ká pʋmmɩ́ rɩ́ŋ ker mɩŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́,
Wɩɩsɛ nɛ́ sɩ́ síílíŋ.
5 Mʋ́l né mí ní sɩɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ wúrú nʋɔ mɛ́,
ʋ nɛ́ máŋ ŋ máá luóru mí rɩ́ŋ ɔ́ʋ́ tʋtʋnnɔ,
a makɛ rɩ́ŋ ká Zakɔbɛ sɩ́ɛ́ bɩrɛ cáásʋ́,
a makɛ rɩ Ɩzɩrayɛl hé náŋá mɛ́ ʋ laka:
a pɔ́ ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́ ŋ ká píŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ mɛ́,
ŋ Wɩɩsɛ nɛ́ sɩɛ́ káŋ dóé.
6 Ʋ bʋlɔ́ páŋ a bʋlɛ́:
«Rɩ́ɩ́ áŋ tʋtʋnnɔ
a cúóli Zakɔbɛ jɩmʋ́ʋ́la,
a ká nɩkáánɛ ná bɩrkóŋ rɩ́ŋ, ʋ ɛ́ múúró rí;
ŋ lɩ́sɩ́, rɩ́ɩ́ nɛ́ a duówa pʋmmɔ,
a makɛ rɩ́ŋ laatɛ́ mʋ́ yakɛ dúníé toko mí.»
 
7 Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná
há yɔ́wɛ́ a la Ɩzɩrayɛl, Ɩzɩrayɛl Kaŋdʋŋɔ
há sʋ́ʋ́ ná, a pa nɛrɔ ná ɓa haá guóne,
nɛrɔ ná dúníé nɩɛ há bɛrɛ,
há bɩ́rmɛ bɩbara yomó:
Kuóre sɩ́ nóú, a ísí daha,
Sɩ́dííre sɩ́ ɓírmi a káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ cú tíé ʋ sɩ́ɛ́ mɛ́
Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há ká táŋa,
Ɩzɩrayɛl Kaŋdʋŋɔ ná há lɩ́sɩ́ yɩr mɛ́.
 
8 Nyuutɩna nɛ́ bʋ́l nyɛ́:
Ŋ saŋɩ́ sʋ́lɛ́ cɛ́rɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ŋ saŋ,
kal ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ŋ lɛ́ɩ́ ta, ŋ pɛ́ɩ́ mɛ́.
Ŋ nɛ́ bélí mí, a lɩ́sɩ́
rɩ́ɩ́ tɩ́ŋɩ́ŋ wɩ́ɛ́ ka nʋtʋmɛ rɩ́ nɩɛ,
a cuóli tɔ́ɔ́ ná,
a a rɩ́wɔ́ ká tíváátɛ́ɛ́lɛ́ ná ɓa náŋá.
9 Ká bʋl bɩnajaa nɩɛ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ lɛ́!»,
a bʋl nɩɛ ná má há mɩŋ bino sɩɛrʋ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ nyɩ́ɩ́sɩ́wa tɩɩ!»
 
Ɓa sɩ́ ná ɓɩ́dííle ŋmɛ́ŋsɛ laka a dí,
ɓa sɩ́ dɩ́ɛ́sɩ́wɔ́ tɩɩ dúŋduóme wuu daha.
10 Losu wʋ́ɔ́ ka, nyinyʋɔ́sɛ má wʋ́ɔ́ ka,
Wɩpomí wʋ́ɔ́ ŋmɔ́wɩ́ ná, polʋmɔ wʋ́ɔ́ wúúrí ná;
bee wɩ́ɛ́, nɛrɔ ná há cówó ní sɩ́ tɩ́ɛ́sɩ́wɔ́,
a káŋwɔ́ cáásɛ nyibʋlbʋɔ, rɩ́wɔ́ baŋcɩ́llɛ fɩ́ɛ́lɛ.
 
11 Ŋ sɩ́ túúri ŋmɛ́ŋsɛ pallɛ wuu daha a páŋ tɩɩ,
ŋmɛ́ŋwɩ́ɛ́la sɩ́ bɩ́rmɛ ŋmɛ́ŋyɩ́ɩ́la a páŋ.
12 Nówó: ɓa nɛ́ lɛ́ dɩboli aá ko,
náŋá lɛ́ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋ́ɔ́ nɛ́ ká náŋá má lɛ́ wɩɩsɛ dɩzʋ́ɩ́ rɩ́,
ká náŋá má lɛ́ Asuwaŋ tíé.
13 Bána, cáási satɔ́rɩcááse;
tíé, jɩ́jʋ́ɔ́sɛ,
pallɛ, ɩ́ má wɩwarɛ (jɩ́jʋ́ɔ́sɛ),
beé wɩ́ɛ́, Nyuutɩna nɛ́ kɔ́ʋ́ nɩɛ dóé
ká mákʋ́ colle aá pá nɩɛ ná há múúríwó tɩɩ a pɔ́ʋ́.
14 Sɩɔŋ fa sɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ vɛ́ŋ tá,
ŋ Nyuutɩna sʋ́llɩ́ŋ wɩ́ɛ́!»
 
15 Háálɔ sʋ́llʋ́ bipʋlɛ aá tá rɛ́,
cólle ná ʋ kené rɩ́rʋ́ bilʋlɩ́ ka ɓɩsʋ́llɛ rɛ́>>
Rʋ́ʋ́ ká ɛ́ má,
ŋ é wɩ́ɩ́ wɩ́ɛ́ sʋ́llɛ abádá!
16 Néí yɩr nɛ́ ŋ pʋ́ŋsɛ a héŋ nɛ́cɛ́ mɛ́,
ŋ sɩ́ɛ́ mɩ́nɩ́ zekusi mí tɛ́ŋ wuu mí.
 
17 Nɩɛ ná há sɩ́ cuólí nɛ́ lʋmɛ́ aá ko,
ká ɓa ná há zɔkɩ́, ɩ ɓʋ́ʋ́ra fá aá kɛ́kɩ́ mɛ́.
18 Wúrí sɩ́ɛ́ a bélí kíle a ná:
ɓa (ɩ bɛlɛ) wuu ní hé náŋá mɛ́ aá kóí rɩ́.
Ʋ ká ɛ́ nɛ́ ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́,
ŋ há wommo yɩr mɛ́,
ɓa wuu sɩ́ nɩ́ɛ́sɛ baŋzɩŋ rɩ́ɩ́ pii laalɛ,
anɛ nʋtalɔ vɔ́wɛ́ rɩ́ɩ́ pii vɔwɛ.
 
19 Oo, zɔkrʋ́ rɩ́ sazɔkɔ́ púí,
ɩ ká tɔ́ɔ́ ná há yɛ́rkɛ nɛ́,
ʋ ká ɛ́ nɛ́, ɩ tíé sɩ́ ko cáásɛ múúri a pɛ́ɩ́ nɩɛ,
ká rɩ nɩɛ ná fa haá já rɩ́wɔ́ liŋí (rɩ́ɩ́ nyyɩ́ɩ́kɛ) fá mʋ́ dɩbolí.
20 Bɛlɛ ná ɩ fa há wɩ kené
ɓa báá sɩ́ ɓáásɛ a bʋlɩ́ rɩ́ a bʋlɛ́:
«Dɩhɩ̃́ ná múúro a párá.
Já dɩhɩ̃́ a párá! Túú mʋ́, ká ráá wólli ké.»
 
21 Ɩ sɩ́ bʋlɩ́ sɩɛrʋ, a bʋlɛ́:
«Áŋ rɛ́ lʋ́l bɛlɛ nyáŋ a páŋ>>
Ŋ é fa wɩ bɛlɛ kené, ŋ wɩ lʋlɔ kéné,
ŋ ka yomó rí, nɩvɛ́táálɛ́;
áŋ rɛ́ sɩɛ́ dɩ́ɛ́sɛ nɩɛ nyáŋ>>
Ŋ dʋŋ bii né ní fa kaanɛ́,
nɩɛ nyáŋ sɩɛ́ fa mɩŋ nɛ́ɛ́ rɛ́>>»
22 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sɛ́ nyɛ́:
Ŋ ɓɔ́ŋ nɛ́sɛ (a kuósi) caasɛ duówa nɩɛ,
ŋ sɩ́ cɔ́ŋksɛ jɔ́ŋjɔ́ŋ nɩɛ (íríŋwa) sɩ́ɛ́ mɛ́:
ɓa sɩ́ kormi heŋbólli ɓa nɛ́ŋsa, a kaá ko pɛ́ɩ́
a cáálɩ́ tole ɓa vayíksi mí a kaá bɩrɛ kóí rɩ́.
23 Kuóre ní sɩ́ bélí mí anɛ ɓa kɛ́ɩ́ ánáwa,
ká rɩ́wɔ́ háála ɛ́ɩ́ ɓɩdí'áára.
Ɓa sɩ́ ɓírmi tíé ɩ sɩ́ɛ́, a káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ cú tíé,
ɓa sɩ́ lénní ɩ naasɛ kúŋkúlo.
Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́ɩ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ;
nɩɛ ná yɩɛla há mɩnɩ́ŋ mɛ́, wɩ hɩɩ̃sɛ díí ná.
24 Lalyóóríbɩbar há yóé la onni ná ka onni ɓa há wówó kaá lɔ́ʋ́ rɩ́ɩ́ rɛ́>>
Bɩbar há kéŋ nɛ́ŋ ná wuólo aá fori rí>>
25 Ʋ ká ɛ́ nɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l nyɛ́:
Ʋ ka pʋmmɩ́, ɓa sɩ́ la lalyóóríbɩbar onni ná ʋ há yóé la,
ká rɩ́ bɩbar óŋkánɩ́ má fori!
Ŋ nɛ́ sɩ́ cɛ́ nɛrɔ ná há cɩ́nɩ́ mɛ́;
ŋ nɛ́ sɩ́ lɛ́ɩ́ bɛlɛ a tá.
26 Ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩɛ ná fa háá bɛ́ŋsɩ́ gɩr díwó tɩɩ namɩ́ŋsa;
rɩ́wɔ́ nyɔ́wɔ́ tɩɩ cɛ́l a buki
anɛ dɩvɛ́ŋ ná ɓa sɩɛ́ nɛ́ há háásɛ;
ɛ́ mɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ nɩɛ wuu zɩŋ
rɩ́ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ kɛ́ɩ́ laataarɔ́,
rɩ́ŋ nɛ́ yɔ́wɛ́ a lɛ́ɩ́, rɩ́ŋ nɛ́ ká Zakɔbɛ Aŋwóŋ!