Neemi hátɩ́ŋnnɛ́ tʋtʋmɛ́ wɩ́ɛ́
13
1 Ɛ́ cɛ́rɛ mɛ́, nɩɛ wuu sɩ́ɛ́ mɛ́, ɓa kármɛ́ Moyizi kɛnɔ sɩɛrʋ a ná rɩ ɓa pʋ́ŋsɛ dɩhɩ̃́ nɔ́ŋɔ a bʋlɛ́, rɩ Hamɔŋ dunɩɛ rɩ́ Mʋabɛ nɩɛ wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ zʋ Wɩɩsɛ nɩɛ sɩɛrʋ. 2 Bee wɩ́ɛ́, ɓa fa wɩ ɓɩdííle rɩ́ nyii kené lɩɩ céŋ Ɩzɩrayɛl nɩɛ; ká fa yɔwɛ Balaamɛ rʋ́ʋ́ ko bʋr hé Ɩzɩrayɛl nɩɛ mɛ́; amá á Wɩɩsɛ ɔ́ɔ́ bʋra ná bɩrmɛ bárka. 3 Ɓa há kármɛ́ wɩ́bilé kɛnɔ Ɩzɩrayɛl nɩɛ zesi ko tenni, ɓa lɩ́sɛ duhʋɔra ná wuu Ɩzɩrayɛl dunɩɛ sɩɛrʋ. 4 Ká rɩ́wɔ́ zɩŋ tʋŋ ɛ́, vʋk'ɔɔsɔ Elɩasɩɩbɛ ná ɓa fa há lɩ́sɛ rʋ́ʋ́ bíbélrá Wɩɩsɛ jaa jɩwiisi ná mɛ́; fa ká Tobiya dunɛrɔ nɛ́. 5 Ʋ fa ɔ́ɔ́ ɓa lɩ́sɛ jɩzeno pɔ́ʋ́, ɛ́ jɩzeno mí ní ɓa faá bíl oŋparɛ́ pállɛ rɩ́ áŋsáŋsɛ rɩ́ Wɩɩsɛ jaa cɩksɛ rɩ́ mɩ́ɛ́ fí nyúú kere rɩ́ dɩ́vɛ́ŋ, arɩ́ nʋʋ, há ká Levi dunɩɛ rɩ́ gɔkɛ́ arɩ́ dánnʋpɔ́ɔ́ra kere. Vʋk'ɔɔsa má ker lɛ ɛ́ onni sɩɛrʋ nɛ́. 6 Wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu ɛɛ mɛ́, rɩŋ fa to Zerizalɛmɛ mɛ́. Bee wɩ́ɛ́, ŋ fa bɩrɔ́ mʋ́ Babɩlɔɔnɛ kuóro Artasɛrsɛsɛ rɩ́; rʋʋ kuorí bɩŋsɛ mɛ́rɛ rɩ́ fí rí bɛllɛ nyúú mí ní fa. Bɩna tenné mí, ŋ sʋ́l ŋmɛ́nɔ kuóro rɩ́, 7 a bɩr mʋ́ Zerizalɛmɛ. Ŋ há kúé ŋ ná wɩ́tɔk ná, Elɩasɩɩbɛ há ɛ́ɛ́ a pi Wɩɩsɛ jaa wuolli jaa nɔ́ŋɔ pá Tobiya, 8 ŋ sɩɛrʋ zɔkɔ werí. Ɛ́ nɛ́, ŋ a ɓa pá Tobiya cɩksɛ ná wuu há mɩŋ jaa ná sɩɛrʋ kaa lɩɩ yoo tá pʋmmɔ; 9 káŋ a ɓa mʋ́ʋ́rɛ́ jɩɩsɛ ná wuu busunnu. Ɛ́ har mɛ́, ŋ ɔ́ɔ́ ɓa ka Wɩɩsɛ jaa cɩksɛ rɩ́ oŋparɛ́ pállɛ arɩ́ áŋsáŋsɛwa kaa zʋʋ bil róŋ. 10 Ŋ nɩ́ɔ̃́ rɩ ɓa wɩ Levi dunɩɛ kere ná tɛ́ɛ́, ká Levi dunɩɛ rɩ́ gɔkɛ́ ná háá tʋmɛ́ fá ká tá tʋtʋmɛ́ ná, oro wuu mʋ́ aá párʋ́ baka. 11 Ɛ́ nɛ́ ŋ gáásɛ wɩ́ɛ́ sɩ́dííre nyúú a bʋlɛ́: Béé rɩ́ tɛ ɩ́ vɛɛ Wɩɩsɛ jaa tá nyɛ? Ɛ́ har mɛ́, ŋ ɔ́ɔ́ Levi dunɩɛ rɩ́ gɔkɛ́ hé náŋá mɛ́, a a nɛ́ŋ wuu bɩr púl tʋtʋmɛ́. 12 Ɛ́ nɛ́ Ziida duo nɩɛ wuu púl káŋwɔ́ mɩ́ɛ́ fí nyúú ker rɩ́ dɩ́vɛŋ arɩ́ nʋnnɛ a kaa ko bil jɩwiisi ná sɩɛrʋ. 13 Ŋ lɩ́sɛ vʋk'ɔɔsɔ Selemiya rɩ́ kɛŋpʋ́ŋsɔ Sadɔkɛ arɩ́ Pedaya há ká Levi duo nɛrɔ nɔ́ŋɔ, a lɩ́sɛ Zakuur bio Hanaŋ há ká Mataniya nɩhĩ má súúríwó mí rɩ́wɔ́ bíbel jɩwiisi ná mɛ́. Bee wɩ́ɛ́ ɓa fa ká nɩtaŋáwa nɩɛ zɩ́ŋwɔ́ mɛ́. Ɓa tʋtʋmɩ́ nɛ́ fa ká rɩ́wɔ́ ɓa ɓɩɛ aa pɔ́wɔ́ maábináŋa. 14 Ɛ́ nɛ́ ŋ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ a bʋlɛ́: Ŋ Wɩɩsɛ, bɩ́ɩ́nɩ́ŋ wɩ́ɛ́, a sɩ́ tʋtʋmɛ́ ná wuu ŋ há tʋ́mɛ́ rɩ́ taŋá ŋ Wɩɩsɛ jaa mɛ́ rɩ́rʋ́ sɩɛrʋ tʋtʋmɛ́ wɩ́ɛ́ píí yɩr yɔ́ɔ́. 15 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, ŋ ná Ziida dɩtɩ́llɛ nɩɛ rɩ ɓaá tʋŋ fɩɛlɛ́ tápʋl. Náŋa hɩ́haasɛ víínyi nɔnɔ, náŋa cɩ́cɩ́ɩ́nɛ mɩ́ɛ́ rɩ́ kokúsi, náŋa cɩ́cɩ́ɩ́nɛ dɩvɛ́ŋ rɩ́ víínyi nɔnɔ rɩ́ pirnɔnɔ arɩ́ cɩksɛ náŋa; a kaá zʋ Zerizalɛmɛ fɩɛlɛ́ kal. Ɛ́ nɛ́ ŋ gáásɛ wɩ́ɛ́ ɓa rɩ́ kal ná ɓa háá yɛ́lɩ́wɔ́ yɛ́lcɩksɛ. 16 Tiiri nɩɛ má fa kúó ké Zerizalɛmɛ mɛ́, a ká náŋwʋlɛ́ rɩ́ yɛ́lcɩksɛ rɩ́wɔ́ duo wuu ko yɛ́llɛ pá Zerizalɛmɛ rɩ́ Ziida nɩɛ fɩ́ɛ́lɛ tápʋl. 17 Ɛ́ nɛ́ ŋ gáásɛ wɩ́ɛ́ Ziida nɩ́hɩɛ́sɛ rɩ́ a bʋlɛ́: Béé rí tɛ ɩ́ tʋ́tʋŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ nyɛ ná? A wɩ fɩɛlɛ́ tápʋl ná zíl. 18 Nyɛ́ nɛ́ ɩ́ ánáwa tʋŋ, ɛ́ nɛ́ á Wɩɩsɛ ló wɩhalawa nyáŋ wuu dírá rɩ́ tɔ́ɔ́ né. Ká ɩ́ é ha bɩ́ɩ́lɛ rɩ́ɩ́wa zíl fɩɛlɛ́ tápʋl ká ɔsɛ pɔ́sʋ́ cɔwɩɩlɔ́ hé Ɩzɩrayɛl mɛ́! 19 A sɩɛ́ de pɔ́ ɛ́ mɛ́, ŋ sɩ́wɔ́ tɔ́ Zerizalɛmɛ dánnʋʋsɛ tɔ́ɔ́ ná háá pʋ́lɛ káá pá fɩɛlɛ́ tapʋ́l gbaanɛ, ká rɩ́ fɩɛlɛ́ tápʋl dáárɔ́ rɩ́wɔ́ wúri. Ŋ cɩ́ róŋ mí lɩ́sɩ́ŋ tʋtʋnna náŋa, rɩ́wɔ́ pɔ́ dánnʋʋsɛ ná mɛ́ rɩ́ yɛlɛ́ sɩ́ zʋ́ʋ́ yɛ́llɩ́wɔ́ cɩksɛ fɩɛlɛ́ tapʋ́l. 20 Naasɩ́ ɓɩkáná, yɛlɛ́ há kéŋwó oŋyɛ́llɛ rɩ́wɔ́ duó wuu ko ké Zerizalɛmɛ zeŋe har. 21 Ɛ́ nɛ́ ŋ gáásɛ wɩ́ɛ́ ɓa rɩ́ a bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: Béé rí tɛ ɩ́ ko cɔ zeŋe har? Rɩ́ɩ́wa báá ɔ́ɔ́ nɔ́ŋɔ ŋ wɩ́ɩ́wa tá. A sɩɛ́ de pɔ́ ɛ́ mɛ́, ɓa báá wɩ ráŋ kúé fɩɛlɛ́ tápʋl. 22 Káŋ bʋl Levi dunɩɛ rɩ́ rɩ́wɔ́ mʋ́ʋ́rɩ́wɔ́ tɩɩ busunnu ká pɔ́ dánnʋʋsɛ ná mɛ́ rɩ́ fɩɛlɛ́ tápʋl ná a kísó. Káŋ baa sʋl Wɩɩsɛ a bʋlɛ́: Ŋ Wɩɩsɛ, bɩ́ɩ́nɩ́ŋ wɩ́ɛ́ nyɛ má wɩ́ɛ́ ká pɔ́ŋ mɛ́ a tɩ́ŋɩ́ nɩcɩ́tɩkɔ́ ná há zénó wɩ́ɛ́. 23 Ɛ́ tɛ́ŋ tɩɩ mɛ́, ŋ nóú rɩ́ Ziide nɩɛ já Asɩdɔɔdɛ nɩɛ, rɩ́ Amɔŋ nɩɛ, arɩ́ Mʋabɛ nɩɛ tolé. 24 Ɓa bɛlɛ fá, faá bʋl Asɩdɔɔdɛ nɩɛ liŋó ní, ká wɩ Zuwifiwa liŋó bʋl; duowa ná líŋsi dʋŋɔ nɛ́ ɓa bʋ́bʋl. 25 Ɛ́ nɛ́ ŋ gáásɛ wɩ́ɛ́ ɓa rɩ́ ká bʋrɛ héwó mí; ŋ ŋmɔ́wɩ́wɔ́ báála náŋa, a pɔ́sɩ́wɔ́ nyúpʋ́sɛ cúnní má tɩɩ. Ká a ɓa ŋmɩ́ɛ́sɛ Wɩɩsɛ yɩr mɛ́ a bʋlɛ́: Ɩ́ báá wɩ́ɩ́wa tolé píí páwɔ́ bɛlɛ rɩ́wɔ́ ja; ká ɩ́ tɩɩ rɩ́rɩ́ɩ́wa bɛlɛ má wʋ́ɔ́ tolé ja. 26 Nyɛ rá Ɩzɩrayɛl kuóro Salomoŋ tʋŋ, a zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ rɛ́? Duníé kuóre wuu sɩɛrʋ, Salomɔŋ kuóri nɔ́ŋɔ wuu toó. Ʋ Wɩɩsɛ fa cóú a lɩ́sʋ́ ʋ a Ɩzɩrayɛl wuu kuóro. Amá a tɩŋ háhʋɔra ná ʋ há jɛ́ɩ́ wɩ́ɛ́, ɓa yíkú hé wɩ́bɔmɔ sɩɛrʋ. 27 Ká á nɩɔ̃́ má rɩ́ɩ́wa a wɩ́tɔk, wɩ́ɩ́ ná há wɩ cɛ́rɛ́ a cáásɩ́rá Wɩɩsɛ, ɩ́ há ja háhʋɔra wɩ́ɛ́! 28 Ɛ́ nɛ́ tɛ, ŋ kiri Yoyada bio nɔ́ŋɔ há ká vʋk'ɔɔsɔ nɔhɔ̃́ Elɩasɩɩbɛ nihĩ, ŋ laka. Ʋ fa ká Horoniti báálɔ Saŋbala hɩ́ɩ́la rɛ́. 29 Ɛ́ nɛ́ ŋ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ a bʋlɛ́: Ŋ Wɩɩsɛ, bɩ́ɩ́nɩ́wɔ́ wɩ́ɛ́, bee wɩ́ɛ́, ɓa zɔ́kɛ́ vʋk'ɔɔsa tʋtʋmɛ́ ná; a zɔkɛ nʋtʋmɛ ná ɩ há bíle, ɩ rɩ́ vʋk'ɔɔsa arɩ́ Levi dunɩɛ pɛ́kɛ. 30 Ɛ́ nɛ́ ŋ lɩ́sɩ́wɔ́ wɩ́hʋɔra sɩɛrʋ ká a vʋk'ɔɔsa rɩ́ Levi dunɩɛ oro wuu bɩr púú tʋtʋmɩ́, 31 Ká á nɩɛ baa púl ka daasɛ rɩ́ tíé oŋparɛ́ oŋbʋʋrɛwa kaa ko Wɩɩsɛ jaa; ɓa tɛ́ŋ mákɩ́ mɛ́. Ɛ́ nɛ́ ŋ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ a bʋlɛ́: Ŋ Wɩɩsɛ, bɩ́ɩ́nɩ́ŋ wɩ́ɛ́ ká a wérí páŋ!