Eli rɩ́ Obadiya céŋ náŋá
18
1 Ʋ dáánɔ́, ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩɛ́ bʋ́l Eli rí, bɩŋsɛ botoro nyúú mí, a bʋ́lɛ́: «Kánɩ́ tɩɩ mʋ́ cáánɛ kuóro Akaabɛ, a bʋ́l pɔ́ʋ́ a bʋ́lɛ́, rɩ́ŋ sɛ́ mʋ́l né mí, ŋ sɩ́ a rɩ́ duóŋ ko.» 2 Eli kánʋ́ tɩɩ mʋ́ rʋ́ʋ́ cáánɛ Akaabɛ.Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, rɩ́ losú má bɛ́sɛ́ Samari mí. 3 Akaabɛ yɩrʋ́ wuolo nɔhɔ̃́ Obadiya. Obadiya sɩɛ́ faá fa Nyuutɩna Wɩɩsɛ kɩ́ŋkáŋ. 4 Ɛ́ nɛ́ tɛ tɛ́ŋ ná mɛ́ Zɩzabɛl fá há ɛ́ɛ́ ɓa ɓʋɓʋ́ʋ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́llɔ ná, Obadiya kɛsɛ wɩ́laabʋ́lla zɔlɔ, a kaa ɓa mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fíwa, a féŋsi pallɛ bʋɔnnɛ bɛllɛ sɩɛnnɛ, kɔ́ʋ́ pʋ́pɔ́wɔ́ ɓɩdííle arɩ́ nyii. 5 Akaabɛ bʋ́l Obadiya rí a bʋ́lɛ́: «Kó ráá gʋɔrɛ tɔ́ɔ́ ná wuu a kɩ́ɛ́lɛ nyii dɩbule arɩ́ polcʋɔrɛwa ná wuu a ná. Rɩ́ɩ́ gbé á sɩ́ ná, nyɔ́ɔ́ a dɩ́ɛ́sɩ́ra záksɛ arɩ́rá kokúme ká zákawa, ɛ́ é, á báá wɩ́rá pʋsɛ́ ɓʋ́ʋ́sɛ.» 6 Ɛ́ nɛ́ ɓa ká tɔ́ɔ́ ná a ɓa náŋa rɩ́wɔ́ gʋɔrɛ a kɩ́ɛ́lʋ́. Akaabɛ mʋ́ʋ́ cɔɔ rɩ́, ká Obadiya má mʋ́ʋ́ cɔɔ rɩ́.
7 Obadiya há zʋ́ ŋmɛ́nɔ ɛ́, ʋ rɩ́ Eli mʋ́ɔ́ céŋ náŋá. Obadiya há nóú a zɩ́mʋ́, ʋ ɓalʋ́ sɩ́ɛ́ a kánʋ́ sɩ́ɛ́ a cú tíé ká bʋ́lɛ́: «Ŋ nyúútɩ́na Eli, táŋa wuu, ɩ nɛ́>>»
8 Eli sɛ́: «Ŋ nɛ́! Mʋ́ bʋ́l pɛ́ɩ́ nyúútɩ́na Akaabɛ a bʋ́lɛ́: “Ŋ ná Eli”!»
9 Obadiya sɛ́: «Ŋ há kɛ́ɩ́ tʋtʋnnɔ, ŋ zɔ́kɛ bee, a mɔ rɩ́ɩ́ píŋ pá Akaabɛ rʋʋ lɩsɩ́ŋ mɩɩsɛ>> 10 Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ Wɩɩsɛ ná há wómmó yɩr mɛ́, duó tó, dɩtɩ́llɛ tó, ŋ nyúútɩ́na Akaabɛ há wɩ nɩɛ tʋ́mɛ́ rɩ́wɔ́ mʋ́ a já kánɩ́ ko. Ká rɩ́ ɓa nɛ́ dé bʋ́lɩ́ tó dɩhɩ̃́, ʋʋ́ a ɛ́ duó ɛ́ ráá má ɛ́ dɩtɩ́llɛ nɩɛ ŋmɩ́ɛ́sɛ nɛ́ a bʋ́lwɔ́ wɩ́ɩ́ néé. 11 Ká mʋ́l né mí, ɩ sɩ́ŋ mʋ́ bʋ́lɩ́ŋ nyúútɩ́na rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Ŋ ná Eli!” 12 Ká rɩ́ŋ kúó kɛ́kɩ́ mɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sabɩɩna sɩ́ píí kaa yʋ́ksɛ, ká rɩ́ŋ mʋ́ hé duosi a pá Akaabɛ, rʋ́ʋ́ jɛ́ɩ́ gúl ká ɓʋ́ŋ. Kɛ́ɩ́ tʋtʋ́nnɔ́ fɩ́fá Nyuutɩna Wɩɩsɛ héwíŋ ʋ heŋbííri wuu mí ní. 13 Ŋ nyúútɩna, ɓa wɩ́ŋ há tʋ́mʋ́ ná tɛ́ŋ ná mɛ́ Zɩzabɛl háá ɓʋ́ʋ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́lla máŋsɛ a pɛ́ɩ́>> Ŋ kɛ́sɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́lla ná zɔlɔ, a kaa ɓa mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fíwa, a féŋsíwó pallɛ bʋɔnnɛ bɛllɛ mɛ́. Ká fá já ɓɩdííle rɩ́ nyii aá dɩ́ɛ̃́sɩ́wɔ́. 14 Ká mʋ́l né mí, ɩ sɛ́ rɩ́ŋ mʋ́ bʋ́lɩ́ŋ nyúútɩ́na rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Ŋ ná Eli.” Ʋʋ́ ɓʋ́ŋ nɛ́.» 15 Amá Eli sɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há wómmó yɩr mɛ́, Doe wuu tɩ́na ná, ŋ há kɔ́ʋ́ tʋtʋnnɔ, ŋ nɛ́ bʋ́lɛ́ a pɛ́ɩ́, ŋ sɩ́ kánɩ́ŋ tɩɩ mʋ́ cáánɛ Akaabɛ zaa tɩɩ.»
Eli mʋ́ Akaabɛ rɩ́
16 Obadiya mʋ́ɔ́ a hé duosi a pá Akaabɛ, ɛ́ nɛ́ Akaabɛ isi aá céŋ Eli. 17 Akaabɛ há ná Eli tenni, ʋ sɛ́: «Táŋa wuu ɩ nɛ́, ɩ nɛ́ pɔsɛ wɩɩla aá hé Ɩzɩrayɛl nɩɛ mɛ́>>»
18 Eli sɛ́: «Ŋ rá wɩ wɩɩla pɔsɛ́ aá hé Ɩzɩrayɛl mɛ́, amá ɩ rɩ́rɩ́ jaa nɩɛ nɛ́, bee wɩ́ɛ́, ɩ́ vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́makɛ́ tɩ́ŋɛ́, ká mʋ́ aá ɓáárɛ venni ná ɓa haá yɩrɛ Baalwa. 19 Mʋ́l né mí, a rɩ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu hé náŋá mɛ́ ŋ laka Karmɛl paalɔ né daha. Rɩ́ veno ná ɓa háá yɩ́rɛ Baal, ʋ wɩ́laabʋ́lla ná zɔ́waná arɩ́ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí, arɩ́ Akera má wɩ́laabʋ́lla ná zɔ́waná, Zɩzabɛl háá bélwó mí, rɩ́wɔ́ wuu ko súúri.»
Eli rɩ́ Baal wɩ́laabʋ́lla wɩ́ɛ́
20 Akaabɛ a ɓa yɩ́rɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu arɩ́ wɩ́laabʋ́lla ná, ɓa ko hé náŋá mɛ́ Karmɛl paalɔ ná daha. 21 Eli tuu peri jamáŋ ná wuu ká bʋ́lɛ́: «Tɛ́ŋ béé rí, rɩ́ɩ́wa tá ŋmɛ́ŋsɛ bɛllɛ pii>> Rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká táŋa Wɩɩsɛ, ɩ́ tɩ́ŋʋ́, rɩ́ Baal má nɛ́ báá ká táŋa wɩɩsɛ, ɩ́ tɩ́ŋʋ́ mɛ́!» Amá jamáŋ ná sɩɛrʋ, nɛ́ŋ balá má wɩ nʋɔ lɩ́sɛ́.
22 Eli báá sɛ́: «Ŋ é dʋŋɔ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́llɔ a káánɛ, amá Baal wɩ́laabʋ́lla nɛ́ zɔwaná arɩ́ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí. 23 Ɩ́ párá nɔɓallɛ bɛllɛ: rɩ́ Baal wɩ́laabʋ́lla bɛ́llɛ a lɩ́sɛ nɔ́ŋɔ, a kʋsɛ sakɛ daasɛ daha ká sɩ́ níŋ hé. Ká rɩ́ŋ má pi nɔɓala ná nɔ́ŋɔ a kʋsɛ a sakɛ daasɛ daha, ká má sɩ́ níŋ hé. 24 Ɩ́ sɩ́ yɩ́rɩ́wa wɩɩsɛ, ká rɩ́ŋ má yɩ́rɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ. Wɩɩsɛ ná há sɩ́ saŋ yɩ́rɛ́, a a rɩ́ níŋ ka, ʋ nɛ́ ká táŋa Wɩɩsɛ.» Ɛ́ nɛ́ nɩɛ wuu sɛ́: «A saŋɔ́.» 25 Eli bʋ́l Baal wɩ́laabʋ́lla ná rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ la sɩ́ɛ́ a bɛ́llɛ a lɩ́sɛ nɔɓala ná nɔ́ŋɔ a púl, bee wɩ́ɛ́ ɩ́ nɛ́ kanɛ́. Ká sʋ́lɩ́wa wɩɩsɛ, amá ɩ́ sɩ́ níŋ hé.» 26 Ɓa pi nɔɓala ná ʋ há pɔ́wɔ́, a kʋsɛ a sakɛ daasɛ daha, ká púl cɩ́cʋ́ɔ́ a sʋ́l Baal a kaa mʋ́ peri wɔhɔ a bʋ́lɛ́: «Baal, saŋrá sʋlɛ́!» Amá liŋó wɩ dɔ́mɛ́, wɩ́ɩ́ má wɩ ɛ́ɛ́. Ká sɩɛ́ gbɔ kíkil koro ná ɓa fá há mɛ́ɛ́.
27 Wɔhɔ cɛ́rɛ, Eli sɩɛ́ cérmíwó mí a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ ɔsɛ cáási, ʋ há ká wɩɩsɛ, ʋ wɩ́ɛ́ nɛ́ kanɛ́, ɛ́ ráá má ʋ mɩŋ wɩ́píŋ mí rí, ɛ́ ráá má ʋ pi ŋmɛ́nɔ rɛ́, ɛ́ ráá má nyɛ́ mɛ́ ʋ pɛ́ dóŋ ní, a mɔ rɩ́ɩ́wa íllú!» 28 Ɓa ɔsɛ cáási, ká taalɛ ɓíésíwó tɩɩ wuu rɩ́ tókowíé arɩ́ cɔlma, anɛ ɛ́ ɓa háá ɛ́ɛ́ ɓa kusúŋ mí, ɓa tɛŋ wuu fó rɩ́ cɛ́l. 29 Wɩɩsɛ há kúé a bɩrɛ, ɓa báá ɓáásɔ́ a yɩ́rɛ Baal, a kaa mʋ́ peri gbáánɛ vʋk'ɔsɔ́ tɛ́ŋ a, amá ɓa wɩ wɩ́ɩ́ nɩ́ɛ́: liŋó wɩ dɔ́mɛ́, wɩ́ɩ́ má wɩ ɛ́ɛ́.
30 Eli bʋ́l nɩɛ ná wuu rí a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ tuuperiŋ!» Ɓa wuu tuuperú. Ʋ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ koro ná fa há zɔkɛ́, a ɔsɛ bɩrmɛ. 31 Ʋ pá dɔ́wʋ́ɔ́ fí arɩ́ bɛllɛ nɛ́, ɓa cesi Zakɔbɛ dunɩɛ jɩmʋ́ʋ́la ná fí rɩ́ bɛllɛ nʋɔ. Zakɔbɛ rɩ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l a bʋ́lɛ́: «Ɩ yɩr sɩ́ a Ɩzɩrayɛl.» 32 Eli pa ɛ́ dɔ́wʋ́ɔ́ a bɩrsɔ koro ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ yɩr mɛ́. Ká cakɛ butuo a kíl koro ná, nyii líítir mɛrɛ́ arɩ́ fí wóllú sɩɛrʋ aá zʋ. 33 Ʋ pa daasɛ a pɩɛrɛ koro ná daha ká kʋsɛ nɔɓala ná sákɩ́wɔ́ daha.
34 Ká bʋ́lɛ́: «Ɩ́ a nyii koŋyuo sɩ́ɩ́ baná a waasɛ namɩ́ɛ́ ná rɩ́ daasɛ ná!» Ʋ sɛ́: «Ɩ́ báá a ɛ́ tɩɩ!» Ɓa a ɛ́ bʋ́llɛ mɛ́. Ʋ báá sɛ́: «Ɩ́ báá a ɛ́ botoro nyúú mí!» Ɛ́ nɛ́ ɓa a ɛ́ botoro nyúú mí. 35 Nyii ná waalɛ koro ná wuu a kíl, a tuwi sú butuo ná.
36 Gbaanɛ vʋk'ɔsɔ́ ná tɛ́ŋ há péré, Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́llɔ Eli túó peri koro ná ká bʋ́lɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Abɩrahaŋ Wɩɩsɛ, Ɩzakɛ Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ, zaa, a rɩ́ nɩɛ zɩŋ, rɩ́ɩ́ nɛ́ ká Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl mɛ́, rɩ́ŋ kɛ́ɩ́ tʋtʋ́nnɔ́ nɛ́, rɩ́ɩ́ yɩr mɛ́ nɛ́, ŋ a wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu. 37 Sáŋɩ́ŋ sʋ́lɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, sáŋɩ́ŋ sʋ́lɛ́, rɩ́ nɩɛ nyáŋ zɩŋ rɩ́ɩ́ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ nɛ́ ká táŋa Wɩɩsɛ, rɩ́ɩ́ nɛ́ sɩ́ bɩrsɩ́wɔ́ sabɩŋsɛ a héí rí.» 38 Naasɩ́ balá rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɔ́ɔ́, níŋ tuwi a dí vʋk'ɔsɔ́ namɩ́ɛ́ rɩ́ daasɛ ná arɩ́ dɔ́wʋ́ɔ́ ná rɩ́ tɛŋ ná, ká a butuo ná nyii ná má hʋ́ʋ̃́sɛ.
39 Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu há ná ɛ́, ɓa wuu ɓírmó, a káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ a cú tíé ká bʋ́lɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká táŋa Wɩɩsɛ! Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká táŋa Wɩɩsɛ!»
40 Ɛ́ nɛ́ Eli bʋ́lwɔ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ kɛsɛ Baal wɩ́laabʋ́lla! Ɩ́ sɩ́ ló rí balá má fóri!» Ɛ́ nɛ́ ɓa kɛ́sɩ́wɔ́, Eli káŋwɔ́ tuwi Kɩsɔŋ polcʋ́ɔ́rɛ nʋɔ, a ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ ráŋ.
Duóŋ baa koo
41 Ká Eli sɩɛ́ bʋ́l Akaabɛ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Mʋ́l né mí, mʋ́ dí ɓɩɛ ká nyɔ́ nyii! Bee wɩ́ɛ́, ŋ nɛ́ bána ná yakɛ́.» 42 Akaabɛ mʋ́mʋ́ rʋ́ʋ́ dí ɓɩɛ ká nyɔ nyii, ká Eli má zɩ́zɛ́ Karmɛl paalɔ nyúú. A zɩ́ tííni, a kánʋ́ nyúú hóú neɓííne pɛ́kɛ. 43 Ká bʋ́lʋ́ tʋtʋnnɔ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Mʋ́ a bel mʋʋ caasɛ́ a ná!» Ʋ mʋ́ a bel, ká bʋ́lɛ́: «Óŋ wuu tó ráŋ.» Naasɩ́ balpɛ nɛ́ Eli há bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Bɩrmʋ́!»
44 Balpɛ nyúú mí, tʋtʋnnɔ ná bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Duóbaŋwie há mɔ́ nɛ́cɛ́ɛ́ nɩ́ɩ́ isi mʋʋ rɩ́ cɔɔ.» Eli sɛ́: «Mʋ́ bʋ́l Akaabɛ rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Kánɩ́ záka a hé tórko mí, a bɩrmʋ́ jaa, rɩ́ duóŋ sɩ́ɩ́ mɛ́ kɛ́rʋ́.”»