Abɩmɛlɛkɛ dí kuorí Sɩsɛmɛ mɛ́
9
1 Yerubaal bio Abɩmɛlɛkɛ, mʋ́ Sɩsɛmɛ, a bʋ́lʋ́ nɩ́ɛ́ráwa wuu rɩ́ a bʋ́lɛ́: 2 «Ɩ́ mʋ́ bɔsɛ Sɩsɛmɛ nɩɛ ná: “Ɩ́ có rɩ Yerubaal bɛlɛ ná mɛɛ́sɩbotoro arɩ́ fí ní dí kuorí ɩ́ nyúú yáá, ɩ́ có rɩ́ nɛ́ŋ balá nɛ́ dí kuorí ɩ́ nyúú>>” Ɩ́ sɩɛ́ zɩŋ rɩ́ŋ kɛ́ɩ́wa bio ní.» 3 Ɛ́ nɛ́ Abɩmɛlɛkɛ nɩ́ɛ́rawa mʋ́ bʋ́l ɛ́ wɩ́ɛ́ wuu pá Sɩsɛmɛ nɩɛ wuu. Ɓa sɩɛ́ bɛ́llɛ cólli Abɩmɛlɛkɛ, ʋ há kɔ́wɔ́ nátoló bio wɩ́ɛ́. 4 Ɓa lɩ́sɩ́wɔ́ veno Baalberiti jaa meéwícááka mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí a pá Abɩmɛlɛkɛ ʋ kaa mʋ́ yɔwɛ nɩtɩɛnnɛ, arɩ́ nyuduótɩɩna ɓa tɩŋʋ́ mɛ́.5 Ʋ rɩ́wɔ́ mʋ́ʋ́ áná jaa Ɔfra mɛ́, a ɓʋ́ʋ́sʋ́ maábɩnáŋa, Zerubaal bɛlɛ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí ná bʋ́ɩ́ bála daha. Yotaŋ, ɓa wuu sɩɛrʋ ɓɩwie é fɔ́ɔ́ féŋsi, ʋ dʋŋɔ nɛ́ káánɛ́. 6 Sɩsɛmɛ nɩɛ rɩ́ Bɛtmilo nɩɛ wuu hé náŋá mɛ́, tuɓaarɩ́ ná há mɩŋ Sɩsɛmɛ dɔ́wɩ́cɔ́ŋsɛ laka, a lɩ́sɛ Abɩmɛlɛkɛ, ʋ a kuóro.
Yotaŋ sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ́
7 Yotaŋ nɛ ɛ́ wɩ́ɩ́, a isi zɛ́ Gariziŋ paalɔ nyúú, ká ɓɔ́ʋ́ liŋó cáási arɩ́rʋ́ dóé wuu a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ zésíŋ, Sɩsɛmɛ nɩɛ, ká rɩ́ Wɩɩsɛ má zésíwa!
8 «Kal oro, tuuni ísó aá ja rɩ́wɔ́ bílwó kuóro. Ɓa sɩɛ́ bʋ́l ólíívi tuu rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Árá kuóro”! 9 Amá ólíívi tuu sɛ́: “Wɩɩsɛ rɩ́ nɩbííne cóŋ nʋʋ wérí, ɩ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩŋ sɩ́ tá ɛ́ nʋʋ lɩ́sɛ ká mʋ́ a tuuni kuóro aá bɔ́lɩ́ŋ tɩɩ>>” 10 Tuuni baa bʋ́l piro rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Ɩ nɛ́, ko á ráá kuóro!” 11 Amá piro má baá bʋ́lwɔ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Ŋ nɔnɔ ŋmɔ́mɔ́ a hé díí mí, ɩ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩ́ŋ sɩ́ tá ŋ nɔŋŋmɔ́ma nɔ́nɛ́ ká ko a tuuni kuóro aá bɔ́lɩ́ŋ tɩɩ>>” 12 Ɓa baá há bʋ́l víínyí tuu rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Ɩ nɛ́, ko a ráá kuóro!” 13 Ɛ́ nɛ́ víínyí tuu má baá sɛ́: Ɩ́ ná, dɩvɛ́ŋ kéŋ satɔrɔ́ a pá Wɩɩsɛ rɩ́ nɩbííne, ɛ́ wɩ́ɛ́ ɩ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩŋ sɩ́ tá ɛ́ dɩvɛ́ŋ lɩ́sɛ, ká ko a tuuni kuóro aá bɔ́lɩ́ŋ tɩɩ>>” 14 Tuuni wuu sɩɛ́ tʋŋ nʋɔ mɛ́, a bʋ́l sɔrɛ túí rɩ́ a bʋ́lɛ́: «“Ɩ nɛ́, ko a ráá kuóro!” 15 Ɛ́ nɛ́ sɔrɛ túí bʋ́l tuuni rɩ́ a bʋ́lɛ́: “Rɩ́ɩ́wa có rɩ́ŋ ɛ́ɩ́wá kuóro rɩrɩ́ɩ́wa sɩɛrʋ wuu, ɩ́ ko zʋʋ kéníŋ fɩ́ɛ́l mɛ́. Rɩ́ɩ́wa nɛ́ wɩ sáŋɛ́, níŋ sɩ́ lɩ́ŋ sɔrɛ ná mɛ́, a dí Libaŋ sɛ́ɛ́dɩrwa ná má tɩɩ!”»
16 Yotaŋ sɩɛ́ baá bʋ́lɛ́, mʋ́l né mí ŋ có rɩ́ŋ bɔ́sɩ́wa rɛ́: «Taŋá arɩ́ sapʋmmɩ́ mɛ́ nɛ́, ɩ́ kaa lɩ́sɛ Abɩmɛlɛkɛ rʋ́ʋ́ ɛ́ɩ́wa kuóro>> Táŋa wuu, ɩ́ tʋŋ wérí a pá Zerubaal rɩ́rʋ́ jaa rɛ́>> Táŋa wuu, ɩ́ ɩ́ɔ̃́ rɩ Yerubaal tʋŋ tʋtʋ́ŋwere pɛ́ɩ́wa rɛ́>> 17 Ŋ áná púú mɩɩsɛ lenni sʋʋ, a yoo lɛ́ɩ́wa Madɩaŋ nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́. 18 Ká ɩ́ zaa isi cɩ́nʋ́ jaa nɩɛ mɛ́, a ɓʋ́ʋ́sʋ́ bɛlɛ mɛɛ́sɩbotoro rí fí, bʋ́ɩ́ balá daha. Ká lɩ́sɛ Abɩmɛlɛkɛ há kɔ́ʋ́ háálɔ dudoo bio, ʋ nɛ́ a Sɩsɛmɛ kuóro; ʋ há kɛ́ɩ́wa maábinɔ́ŋ wɩ́ɛ́. 19 Ɛ́ wɩ́ɛ́, rʋ́ʋ́ nɛ́ ká taŋá arɩ́ sapʋmmɩ́ nɛ́ rɩ́ɩ́wa zaa píí tʋ́ŋ Yerubaal rɩ́rʋ́ jaa nɩɛ mɛ́, rɩ Abɩmɛlɛkɛ a rɩ́ɩ́wa tɛŋ pɔrɛ, ká rɩ́ɩ́wa má a rʋ́ʋ́ tɛŋ pɔrɛ. 20 Ká rʋʋ nɛ́ tó ɛ́, rɩ níŋ lɛ́ Abɩmɛlɛkɛ mɛ́, a dí Sɩsɛmɛ arɩ́ Bɛtmilo tɔ́ɔ́ nɩɛ; ká rɩ níŋ lɛ Sɩsɛmɛ arɩ́ Bɛtmilo nɩɛ má mɛ́ a dí Abɩmɛlɛkɛ.»
21 Ɛ́ har mɛ́, Yotaŋ fɔ́ɔ́ mʋ́ féŋsi Beera mɛ́, rʋʋ lɔ́ʋ́ mɩɩsɛ ʋ maábinɔ́ŋɔ Abɩmɛlɛkɛ nɛ́sɛ mɛ́.
Sɩsɛmɛ nɩɛ cɛ́ Abɩmɛlɛkɛ mɛ́
22 Abɩmɛlɛkɛ dí Ɩzɩrayɛl kuorí bɩŋsɛ botoro. 23 Ʋ ɛ́ har mɛ́, Wɩɩsɛ hé cakɔ́ sabɩɩna Abɩmɛlɛkɛ rɩ́ Sɩsɛmɛ tɔ́ɔ́ nɩɛ pɛ́kɛ. Ɓa isi cɛ́ Abɩmɛlɛkɛ mɛ́. 24 Ʋ ɛ́ ná sɩɛ́ fa ká rɩ wɩɩla peri Abɩmɛlɛkɛ há ɓʋ́ʋ́sɛ Yerubaal bɛlɛ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí ná; ká rɩ́ ɛ́ wɩɩla peri Sɩsɛmɛ nɩɛ má, ɓa há pɔ́ʋ́ mɛ́ ʋ ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ wɩ́ɛ́. 25 Sɩsɛmɛ nɩɛ há já rɩ́wɔ́ zʋ Abɩmɛlɛkɛ mɛ́, ɓa lɩ́sɛ nɩɛ ɓa féŋsi tɔ́ɔ́ nʋɔ pallaɛ daha, rɩ nɛ́ŋ wuu pí ŋmɛ́nɔ ko rʋ́ʋ́ daarɛ, ɓa kánʋ́ cɩksɛ la. Ɛ́ nɛ́ ɓa hé ɛ́ wɩ́ɩ́ duosi pá Abɩmɛlɛkɛ.
26 Kal oro, Ɩbɛɛdɛ bio Gaalɛ rɩ́rʋ́ maábinaŋá mʋ́ Sɩsɛmɛ. Tɔ́ɔ́ ná nɩɛ lɔ́wɔ́ dí. 27 Ɓa lɩɩ mʋ́wɔ́ víínyi baksɛ, a ɓɔ́rɛ víínyi nɔŋbɩɩlɛ́, a haasɛ a ka ko zʋ́wɔ́ veno jaa, a dí cana kaá jʋ́ɔ́sɛ; a bʋrɛ hé Abɩmɛlɛkɛ mɛ́. 28 Ɩbɛɛdɛ bio Gaalɛ bʋ́lwɔ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Áŋ rɛ́ ká Abɩmɛlɛkɛ, ráá Sɩsɛmɛ nɩɛ tʋŋ pɔ́ʋ́>> Yerubaal bio rá ɓóó, ʋ lalyoore nɔhɔ̃́ má rá tóó Zebul ɓóó>> Ɛ́ wɩ́ɛ́ mʋ́l né mí, Sɩsɛmɛ nɩɛ, ɩ́ tʋŋ pá Hamɔɔrɛ dunɩɛ, ʋ nɛ́ bíl Sɩsɛmɛ tɔ́ɔ́. Abɩmɛlɛkɛ tʋŋ pɛ́ɛ́ mʋ́l nɛ́ beé rí>> 29 Rɩŋ é Gaalɛ nɛ́ fa ká Sɩsɛmɛ nɩɛ sɩ́dííro, ŋ fa sɩ́ kiri Abɩmɛlɛkɛ.» Ʋ há bʋ́l ɛ́, ʋ cáásó a bʋ́lɛ́: «Abɩmɛlɛkɛ, héí lalyoore náŋa mɛ́, a ko ráá yo náŋá.»
30 Zebul há ká Sɩsɛmɛ tɔ́ɔ́ bíbello, há nɛ́ Ɩbɛɛdɛ bio Gaalɛ wɩ́bʋlɛ́ ná ʋ cɔ́ɛ́ wɩ́ɔ́. 31 Ʋ lʋɔrɛ tʋŋ nɩɛ Abɩmɛlɛkɛ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ná Ɩbɛɛdɛ bio Gaalɛ rɩ́rʋ́ maábináŋa nɛ́ ko Sɩsɛmɛ, a síísi tɔ́ɔ́ ná nɩɛ, ɓa isi cɩ́nɩ́ mɛ́. 32 Ɛ́ wɩ́ɛ́, isi tɩ́táŋ né, ɩ rɩ́rɩ́ lalyoore, a mʋ́ féŋsi gɩr mɛ́. 33 Cíé cɩ́cʋɔ fól, wɩɩsɛ pomé tɛ́ŋ mɛ́, rɩɩ mʋ́ yoo tɔ́ɔ́ ná. Rɩ́ Gaalɛ rɩ́rʋ́ nɩɛ ná wuu nɛ́ lɩ́ɛ́ rɩ́wɔ́ yóí, ɩ tʋŋwɔ́ ɛ́ há mɔhɛ̃.»
34 Ʋ tɩ́taŋ ná wuu, Abɩmɛlɛkɛ rɩ́rʋ́ lalyoore kéŋwó tɩɩ ɓá púlli baná, a mʋ́ féŋsi Sɩsɛmɛ nʋɔ. 35 Tɛ́ŋ ná mɛ́ Ɩbɛɛdɛ bio Gaalɛ há lɩ́ɛ́, a cɛ́ tɔ́ɔ́ dánnʋɔ mɛ́, Abɩmɛlɛkɛ rɩ́rʋ́ lalyoore dé ísíwó dɩféŋsi ná mɛ́ nɛ́ ɓalaɓala a ko lɛ́. 36 Gaalɛ há ná lalyoore ná, ʋ bʋ́l Zebul rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ná lalyoore nɛ́ lɛ́ pallɛ daha aá tuwi.» Amá Zebul sɛ́: «Pallɛ ná fɩ́ɛ́l nɛ́, ɩ ná a pii makɛ lalyoore!» 37 Gaalɛ baá ha bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ná, lalyoore nɛ́ lɛ́ sɩ́sɩ́ɛ́nnʋ́wa paalɔ ná daha aá tuwi, ká púl nɔ́ŋɔ má pi vʋra tuɓaarɩ́ ŋmɛ́nɔ ná aá ko.» 38 Ɛ́ nɛ́ Zebul baá bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ɩ nyʋkɛ wɩ́bʋlɛ́ ná mɩŋ nɛ́ɛ́ rɛ́>> Ɩ sɛ́: “Áŋ rɛ́ ká Abɩmɛlɛkɛ, ráá tʋŋ aá pɔ́ʋ́>>” Mʋ́l né mí, nɩɛ ná ɩ fa há bélé guoni ní sɩɛ́ kué nyɛ. Isi mʋ́ yówó!» 39 Gaalɛ dí Sɩsɛmɛ nɩɛ sɩ́ɛ́, ɓa mʋ́ yo Abɩmɛlɛkɛ. 40 Abɩmɛlɛkɛ kiri Gaalɛ ʋ fa, ká ɓa kiri tɩ́ŋʋ́ mɛ́. Ɓa mʋ́ɔ́ aá peri tɔ́ɔ́ ná dánnʋɔ, rɩ́ ɓa báála ɓɩkana nɛ́ sʋ́sɛ́. 41 Ɛ́ har mɛ́, Abɩmɛlɛkɛ mʋ́ɔ́ ké Aruma mɛ́, ká Zebul kiri Gaalɛ rɩ́rʋ́ maábináŋa, a pɔ́ rɩ́wɔ́ sɩ́ Sɩsɛmɛ mɛ́ kénú.
42 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, Sɩsɛmɛ nɩɛ kéŋwó tɩɩ rɩ́wɔ́ zɛ́ baksɛ; ɛ́ nɛ́ ɓa hé duosi pá Abɩmɛlɛkɛ. 43 Abɩmɛlɛkɛ kánʋ́ lalyoore ɓa púlli botoro, a zʋ féŋsi gɩr sɩɛrʋ. Tɛ́ŋ ná mɛ́ ʋ há néé rɩ́ Sɩsɛmɛ nɩɛ lɛ́ tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ʋ ísó kɛ́rɛ yóó díwó. 44 Tɛ́ŋ ná mɛ́ púlli ná bɛllɛ há mɩŋ ráŋ a yo aá ɓʋ́ʋ́sɛ nɩɛ ná fá há féŋsi gɩr mɛ́, ɛ́ mɛ́ rɩ́ Abɩmɛlɛkɛ rɩ́rʋ́ púl ná mʋ́ɔ́ pɔ́ tɔ́ɔ́ ná dánnʋɔ mɛ́. 45 Ɛ́ kal wuu, Abɩmɛlɛkɛ yóó dí tɔ́ɔ́ ná. Ʋ ɓʋ́ʋ́sʋ́ nɩɛ, a zɔ́kʋ́ wuu ká mɩ́sɛ yɛsɛ tɔ́ɔ́ ná mɛ́.
46 Nɩɛ ná há mɩŋ tɔ́ɔ́ ná dóé dɩhɩ̃́ ká nɛ́ ɛ́ wɩ́ɩ́, héwíŋ kéŋwó, ɓa wuu isi mʋ́ zʋ féŋsíwó jaa ná ɓa há bɩ́rmɛ́, ʋ mɩŋwɔ́ veno Balberiti jaa mʋ́l. 47 Abɩmɛlɛkɛ nɩ́ɔ́ rɩ ɓa wuu mɩŋ ɛ́ dɩhɩ̃́ nɛ́. 48 Ɛ́ nɛ́ Abɩmɛlɛkɛ rɩ́rʋ́ lalyoore mʋ́ zɛ́ Salmɔŋ paalɔ ná daha. Ʋ pí saa a coki tuhíle a baasɛ, ká bʋ́lwɔ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ áŋ há a ɛ́ ná kɩ́kɛ́lɛ́.» 49 Ɓa nɛ́ŋ wuu sɩɛ́ coki tuhíle, a tɩŋ Abɩmɛlɛkɛ mɛ́. Ɓa kaa mʋ́ tɔ́ veno jaa dánnʋɔ mɛ́, ká hé níŋ, nɩɛ ná wuu há mɩŋ róŋ sʋsɛ. Nyɛ nɛ́ Abɩmɛlɛkɛ rɩ́rʋ́ lalyoore tʋŋ a ɓʋ́ʋ́sɛ báála ná arɩ́ háála ná fá há mɩŋ Sɩsɛmɛ dóé dɩhɩ̃́, a pérí bʋ́ɩ́ (1000).
Abɩmɛlɛkɛ sʋʋ wɩ́ɛ́
50 Ká ɛ́ har mɛ́, Abɩmɛlɛkɛ mʋ́ɔ́ yoo dí Tebɛsɛ tɔ́ɔ́. 51 Ɛ́ tɔ́ɔ́ sɩ́sɩ́ɛ́nnʋwa, jɩtúkgbo fa mɩŋ róŋ. Ráŋ nɛ́ tɔ́ɔ́ ná nɩɛ wuu, báála arɩ́ háála fá a mʋ́ zʋ féŋsi, a ká dánʋʋsɛ tɔ́ ká zɛ́ ké jɩtúkgbo ná luso nyúú rɩ́ ɓóŋɓóŋ. 52 Abɩmɛlɛkɛ yo lal a mʋ́ peri jɩtúkgbo ná, a sɩɛ́ tuuperi dánnʋɔ mɛ́, rʋ́ʋ́ hé níŋ ɓa dɩféŋsi ná mɛ́. 53 Amá háálɔ nɔ́ŋɔ cɛ́ nyúú rɩ́, ká pi nɔŋbúzeno yoo yakɛ Abɩmɛlɛkɛ nyúú céŋŋi. 54 Ɓalaɓala rɩ́ Abɩmɛlɛkɛ yɩ́rɛ báwie ná fa háá cɩ́ɩ́nʋ́ lalyóórɩ́cɩksɛ, a bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Lɩ́sɩ́ tókowí cɔ́kɩ́ŋ ɓʋ́, rɩ́ nɩɛ háá ná, a bʋ́lɛ́ rɩ́ háálɔ nɛ́ ɓʋ́ŋ.» Ɛ́ nɛ́ báwie lɩ́sʋ́ tókowí a cɔ́kʋ́ ʋ caŋ lɛ́, ʋ sʋwɛ. 55 Ɩzɩrayɛl nɩɛ há ná Abɩmɛlɛkɛ ɓɩsʋwɛ, ɓa nɛ́ŋ wuu bɩ́rɔ́ mʋ́ʋ́ jaa.