Gedeyɔŋ wɩ́ɛ́
6
1 Ɩzɩrayɛl nɩɛ báá ɔ́ɔ́ zɔkɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́, ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ píwó hé Madɩŋ nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́, ɓa bɛ́ŋsɩ́wɔ́ bɩŋsɛ balpɛ. 2 Madɩaŋ nɩɛ gɛrɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wérí, Ɩzɩrayɛl nɩɛ gúl ká lɩɩ mʋ́ aá féŋsi pallɛ pɛ́ksɛ, pallɛ bʋɔnnɛ mɛ́, arɩ́wɔ́ kúŋkórkowa sɩɛnnʋ. 3 Tɛ́ŋ wuu mí, rɩ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ní dúwó baksɛ, Madɩaŋ, Amalɛk nɩɛ, arɩ́ nɩ́gʋɔrɩbáárɛ́ ná há lɛ wɩɩsɛ dɩpomí rɩ́ cɔ́ɔ́, ɓa nɩ́ɩ́ ko yówó. 4 Ɓaá de mʋ́ sú baksɛ ná wuu ní, a zɔ́kwɔ́ oŋparɛ́ ná wuu, a mʋ́ peri Gaza nʋɔ. Ɓa wɩ lóé rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ baa ka ɓɩdííle, pieŋse, nɛsɛ, arɩ́ kokúsi. 5 Rɩ ɛ́ nɩɛ nɛ́ faá kúé, ɓaá ko rɩ́wɔ́ pʋsɛ, ɓa táŋtɛwa, ɓɩkaná anɛ nyaŋgɩrma arɩ́ nyʋ́kmawa, nɛ́ŋ wɩ́wɔ́ wúó dɩɩsɛ aá tenni, a ko zɔkɛ tɔ́ɔ́ ná wuu. 6 Wɩhálawa nyáŋ duó mí ní, Madɩaŋ nɩɛ hé Ɩzɩrayɛl nɩɛ mɛ́, ɓa gúl ká ŋmɔ́wɛ búŋse pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ.7 Ɩzɩrayɛl nɩɛ há ŋmɔ́wɛ búŋse a pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ rʋ́ʋ́ lɔ́wɔ́ tá Madɩaŋ nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́, 8 Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋ́mʋ́ wɩ́laabʋllɔ ʋ bʋ́lwɔ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Nóú ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há bʋ́lɛ́: “Ŋ é ní lɩ́sɩ́wa Ezipiti mí, tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ɩ́ fa há ká yósi. 9 Ŋ nɛ́ lɛ́ɩ́wa tá Ezipiti nɩɛ arɩ́ nɩɛ ná wuu fa háá bɛ́ŋsɩ́wa nɛ́sɛ mɛ́. Ŋ kíríwa dɩŋdɔma ká lɔ́wɔ́ tɔ́ɔ́ pɛ́ɩ́wa. 10 Ŋ fa bʋ́lɔ́ pɛ́ɩ́wa a bʋ́lɛ́: «Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ. Rɩ́ɩ́wa nɛ́ kóé mɩŋ Amɔɔrɛ nɩɛ tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ɩ́ báá wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa ɓáárɩ́wɔ́ venni. Amá ɩ́ wɩ́ŋ zésé!».
Wɩɩsɛ yɩ́rɛ Zedeyɔŋ rʋ́ʋ́ lá Ɩzɩrayɛl nɩɛ tá
11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ malɩ́ka a ko Ɔfra tɔ́ɔ́. A ké Zowasɛ há ká Abɩɛzɛrɛ dunɛ́ŋ, tuɓaarɩ́ mʋ́l. Zowasɛ bio Zedeyɔŋ fa féŋsú tɩɩ ráŋ, aá ŋmɔ́wɛ bilé, bʋɔ ná sɩɛrʋ ɓa háá haasɛ víínyí nɔnɔ, a makɛ rɩ Madɩaŋ nɩɛ sʋ́ʋ́ ná. 12 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ malɩ́ka ko nyɩ́ɩ́sʋ́ mɛ́ a bʋ́lɛ́: «Lalyóóríbɩbar, Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɩ́nɩ́ har!» 13 Zedeyɔŋ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Súúri, ŋ nyúútɩ́na! Rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ɓɩɛ́na fa mɩŋrá har, bee rí tɛ́ wɩhálawa nyáŋ pú ráá>> Á ánáwa die bʋ́lɔ́ párá, rɩ́ɩ́ tʋ́ŋ wɩ́nyáŋsɛ kɩ́ŋkáŋ ɓa Ezipiti lɩɩ mɛ́, ɛ́ wɩ́nyáŋsɛ sɩɛ́ mɩŋ nɛ́ɛ́ rɛ́>> Rɩ ɛ́ wɩ́ɛ́ sɩɛ́ ká táŋa, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ rá wɩ ráá vɛ́ tá, Madianitiwa bɩ́bɛ́ŋsɩ́rá nyɛ rɛ́>>» 14 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bɩ́rʋ́ sɩ́ɛ́ cáásɛ Zedeyɔŋ, ká bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Mʋ́ rɩ́ dóé ná ɩ há kené a la Ɩzɩrayɛl nɩɛ tá Madianitiwa nɛ́sɛ mɛ́. Ŋ é ní tʋ́mɩ́.» 15 Amá Zedeyɔŋ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Nyúútɩ́na, ŋŋ́ sʋ́lɩ́! Ɛ́ rɛ́ɛ́ rɛ́ ŋ sɩ́ wóllí la Ɩzɩrayɛl nɩɛ tá>> Manase jɩmʋ́l sɩɛrʋ, ŋ duó ní ka ɓɩ́wíé, ká ŋ áná jaa mɛ́, ŋ nɛ́ kɔ́ʋ́ bɛlɛ wuu sɩɛrʋ heŋbie.» 16 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ŋ sɩ́ mɩ́nɩ́ har, rɩ́ɩ́ yoo dí Madɩaŋ nɩɛ wuu.» 17 Ɛ́ nɛ́ Zedeyɔŋ baa bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Rɩ́ɩ́ nɛ́ cóŋ wɩ́ɛ́ é, ɩ a malla rɩ́ŋ zɩ́ŋ rɩɩ tɩɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́ bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ nyɛ́. 18 Ŋ sʋ́lɩ́ rɛ́, dɛ́llɩ́ŋ rɩ́ŋ kánɩ́ŋ satɔ́ɔ́rɩ́pálɔ́ bɩr ko pɛ́ɩ́.» Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: «Ŋ sɩ́ cɩ́ rɛ́ɛ́ aá dɛ́llɩ́ bɩr kúé.»
19 Ɛ́ nɛ́ Zedeyɔŋ mʋ́ a ka bʋkeŋ a ɓʋ́ a cɔ́, a pí míŋ kílo mɛrɛ́ rɩ́ fí a wasɛ sɩbʋ́r tóó dɩpɛ́ŋ. A pí namɩɛ ná hé kúre mí, ká pi naŋyuómo ná má hé pipi mí. A sɩɛ́ káŋwɔ́ wuu mʋ́ tuɓaarɩ́ ná mʋ́l, a pá Wɩɩsɛ malɩ́ka ná. 20 Wɩɩsɛ malɩ́ka sɩɛ́ bʋl Zedeyɔŋ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Ka namɩɛ ná rɩ́ dɩpɛ́ŋwa ná kaa mʋ́ sakɛ bʋ́ɩ́ né daha, ká pí naŋyuómo ná bɩ́sɛ héwó mí.» Zedeyɔŋ tʋ́ŋ ɛ́ nɛ́. 21 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ malɩ́ka ká deŋtuke ná há mɩ́nʋ́ nɛ́sɛ mɛ́, nʋɔ a ká mʋ́ tɩkɛ namɩɛ ná rɩ́ dɩpɛ́ŋwa ná mɛ́. Níŋ lɛ bʋ́ɩ́ ná mɛ́, a dí namɩɛ ná rɩ́ dɩpɛ́ŋwa ná. Ɛ́ har mɛ́, malɩ́ka ná tɩɩ nyɩ́ɩ́kɔ́. 22 Ɛ́ mɛ́ nɛ́ Zedeyɔŋ sɩɛ́ zɩŋ rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ malɩ́ka nɛ́ fa. Ʋ sɛ́: «Nyúbɔ́ŋ péríŋ, Nyuutɩna há ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ŋ sɩ́ɩ́ há néí malɩ́ka!» 23 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Rɩ tɛŋfɩ́ɛ́l mɩ́nɩ́ mɛ́, sɩ́ héwíŋ fá, ɩ waá sʋwɛ.»
24 Ɛ́ nɛ́ Zedeyɔŋ sɔ koro ɛ́ dɩhɩ̃́ a pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ, a hóú yɩr «Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́ pá tɛŋfɩ́ɛ́l.» A kaa ko lɛ zaa wuu, ɛ́ koro há mɩŋ Abɩɛzɛrɛ duo nɩɛ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ, Ɔfra tɔ́ɔ́ mɛ́.
Zedeyɔŋ gíri Baal koro
25 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Zedeyɔŋ rɩ́ ɛ́ tɩ́táŋ a bʋ́lɛ́: «Isi kánɩ́ áná bʋllɛ nyúú mí nɔɓala ná há kéŋ bɩŋsɛ balpɛ. Zɔ́kʋ́ Baal koro ná má, ká coki dapékísi ná há cɔ́ŋsʋ́ laka. 26 Zɛ́ paalɔ né nyúú, a sɔ koro a bɩ́rmʋ́ wérí; a ɓʋ́ nɔɓala ná, a pí dapékísi ná ɩ há coké, a hé níŋ, a ɔsɛ vʋkfísi a pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ Wɩɩsɛ.» 27 Zedeyɔŋ ɓɩɛ́na isi tʋ́ɔ́sʋ́ tʋtʋnna fí a tʋ́mʋ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ tʋ́ŋ. Amá Zedeyɔŋ tʋ́ŋ ɛ́ tʋtʋmɛ́ tɩ́táŋ nɛ́, bee wɩ́ɛ́, ʋ faá fɔ́ʋ́ jaa nɩɛ, rɩ́ tɔ́ɔ́ ná nɩɛ, rɩ́wɔ́ háá nóú. 28 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, tɔ́ɔ́ ná nɩɛ kɩ́ɛ́lɔ́ rɩ Baal koro ná gíró, ká ɓa coki dápékísi ná má há cɔ́ŋsʋ́ laka. A pí bʋllɛ nyúú mí nɔɓala ná ɔsɛ vʋkfísi korfɛlɔ ná daha. 29 Ɓa sɩɛ́ bʋ́bɔsɛ náŋá: «Áŋ rɛ́ a wɩ́ɩ́ néé>>» Ɓa bɔsɛ, a ko zɩ́ŋ rɩ́ Zʋwasɛ bio Zedeyɔŋ nɛ́. 30 Ɛ́ nɛ́ ɓa sɩɛ́ mʋ́ bʋ́l Zʋwasɛ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Lɩ́sɩ́ bio ná tɛ́ ráá ɓʋ́, bee wɩ́ɛ́, ʋ gíri Baal koro ná, a coki dápékísi ná má há cɔ́ŋsʋ́ laka.» 31 Zɔwasɛ bʋl ɛ́ nɩɛ wuu há cɩ́nʋ́ sɩ́ɛ́ mɛ́ a bʋ́lɛ́: «Ɩ́ nɛ́ mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa yo Baal lal, ɩ́ nɛ́ mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa pɔ́ʋ́ mɛ́>> Nɛrɔ ná wuu há sɩ́ yo Baal lal, rɩ́wɔ́ ɓʋ́ tɩ́na rɛ́ɛ́ rɩ́ tɔ́ɔ́ pʋ́lɛ́. Ɩ́ ló, rɩ Baal nɛ́ ká Wɩɩsɛ é, ʋ sɩ́ yóú tɩɩ lal, beé wɩ́ɛ́ ʋ koro ní ɓa gíri.» 32 A sɩɛ́ de pɔ́ ɛ́ mɛ́, ɓaá yɩ́rɛ Zedeyɔŋ Yerubaal nɛ́, ʋ mʋ́l nɛ́ ká, rɩ́ “Baal yóú tɩɩ lal”, ʋ koro ní ʋ gíri.»
Zedeyɔŋ sʋ́l malla Wɩɩsɛ rɩ́
33 Madɩaŋ nɩɛ, Amalɛkɛ nɩɛ, arɩ́ nɩgʋɔrɛ́ ná há lɛ́ wɩɩsɛ dɩpomí rɩ́, kúó hé náŋá mɛ́ a daarɛ Zʋrdɛŋ fuo, a mʋ́ cíkwó púl Zɩzɩrɛyɛl típáŋtaŋŋɩ mɛ́. 34 Róŋ ní Nyuutɩna Wɩɩsɛ Sabɩɩna tuwi Zedeyɔŋ nyúú, ʋ mú nyɩ́la a yɩ́rɛ Abɩɛzɛrɛ duo nɩɛ, ɓa ko tɩŋʋ́ mɛ́. 35 Ká tʋ́ŋ nɩɛ Manase dɩtɩ́llɛ wuu mí, rɩ́wɔ́ yɩ́rʋ́ duo sɩɛrʋ báála rɩ́wɔ́ má ko tɩŋʋ́ mɛ́. A baa tʋ́ŋ nɩɛ, ɓa yɩ́rɛ Azɛrɛ, Zabɩlɔŋ, arɩ́ Nɛfɩtalɩ jɩmʋ́ʋ́la báála rɩ́wɔ́ ko súúri.
36 Zedeyɔŋ bʋl Wɩɩsɛ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Ɩ sɛ́ rɩ́ɩ́ a rɩ́ɩ́ tɩŋɩ́ŋ é mí ní a la Ɩzɩrayɛl tá. 37 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ bíl pekɛnɔ tʋ́ɔ́ mɛ́, ká rɩ́ɩ́ a rɩ nyɛlɔ viili pelɔ́ŋ ná dʋŋɔ́, ká sɩ́ tʋ́ɔ́ ná mɛ́ hé. Ɛ́ é, ŋ sɩ́ zɩŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká nɛrɔ ná ɩ há lɩ́sɛ́ rɩ́ŋ la Ɩzɩrayɛl tá anɛ ɛ́ ɩ há bʋ́lɛ́.» 38 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́ cɩ́cʋɔ, Zedeyɔŋ mʋ́ɔ́ rɩ́ ɛ́ nɛ́ ɓɩɛ́na tʋ́mɛ́, ʋ pi pekɛnɔ ná a háásɛ nyɛlɔ sú nyíŋgbaŋa. 39 Ɛ́ nɛ́ Zedeyɔŋ báá bʋl Wɩɩsɛ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Sɩ́ ló rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ wɩ́ŋ, ká rɩ́ŋ há sʋl malla ɩ rɩ́. Mʋ́l né mí, a rɩ́ nyɛlɔ viili tíé wuu, ká rɩ́ pekɛnɔ ná hɩ́l.» 40 Ɛ́ tɩ́táŋ wuu ní, Wɩɩsɛ tʋ́ŋ ɛ́ ná Zedeyɔŋ há sʋ́lɛ́, a lo pekɛnɔ ná dʋŋɔ́ hɩ́l, ká tíé ná wuu há kíl pekɛnɔ tɔ́ rɩ́ nyɛlɔ.