Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ Debora wɩ́ɛ́
4
1 Ehudi sʋʋ har mɛ́, Ɩzɩrayɛl nɩɛ báá ɔ́ɔ́ zɔkɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́. 2 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, píwó hé Kanaŋ kuóro Yabɛŋ há mɩŋ Hasɔɔrɛ mɛ́ nɛ́sɛ́ mɛ́, ʋ wóllíwó. Ʋ lalyoore sɩ́dííro yɩr nɛ́ ka Sizera, a mɩŋ Harɔsɛtɛgɔyɩmɛ mɛ́. 3 Yabɛŋ fa kéŋ hɔɔ lalyóórítórkowa zɔlɔ nɛ́mɛ́ (900), ʋ fa walmɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ weri a peri bɩŋsɛ mɛrɛ́. Ɛ́ nɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ cáási hé Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́.
4 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, Lapɩdɔtɛ háálɔ Debora há ká Wɩɩsɛ wɩlaabʋllɔ nɛ́ fa ká sarɩ́yadííro Ɩzɩrayɛl mɛ́. 5 Ʋ faá lɩɩ ké Debora habɛ́ tuu ná há mɩŋ Rama rɩ́ Betɛl pɛ́kɛ mʋ́l nɛ́, Ɩfɩrayɩŋ pallɛ sɩɛrʋ. Róŋ ní Ɩzɩrayɛl nɩɛ ko aá ɔ́sɩ́wɔ́ wɩ́ɛ́ ʋ dɩhɩ̃́. 6 Kal oro, Debora ɔ́ɔ́ ɓa yɩ́rɛ Barakɛ há ká Abɩnʋwamɛ bio, a lɛ Kedɛsɛ, Nɛfɩtalɩ dɩtɩ́llɛ. Ʋ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: “Mʋ́ tʋɔsɛ báála bʋ́ɩ́ fí «10 000» Nɛfɩtalɩ jɩmʋ́l sɩɛrʋ, rɩ́ Zabɩlɔŋ jɩmʋ́l sɩɛrʋ, a káŋwɔ́ zɛ́ Tabɔɔrɛ paalɔ daha. 7 Ŋ sɩ́ a rɩ́ Sizera há ká Yabɛŋ lalyóórísɩ́dííro rɩ́rʋ́ lalyoore, rɩ́wɔ́ lalyóórítórkowa kó Kɩsɔŋ polcʋ́ɔ́rɛ́ a yóí, amá ŋ sɩ́ kánʋ́ héí nɛ́sɛ mɛ́, rɩ́ɩ́ yoo dúú.” » 8 Barakɛ sɩɛ́ bʋl Debora rɩ a bʋ́lɛ́: «Rɩɩ nɩ́ɩ́ kóó pɛ́ŋ mɛ́, ŋ sɩ́ mʋ́. Ká rɩɩ nɛ́ waá kóó pɛ́ŋ mɛ́, ŋ waá mʋ́.» 9 Ɛ́ nɛ́ Debora bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Ŋ sɩ́ mʋ́, amá zɩŋ rɩ́ɩ́ wɩ yɩr kené ɛ́ lal yoe mí, bee wɩ́ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ a rʋ́ʋ́ a, rɩ́ háálɔ nɛ́ yoo dí Sizera.» Ɛ́ nɛ́ Debora rɩ́ Barakɛ isi mʋ́ Kedɛsɛ. 10 Barakɛ yɩ́rɛ Nɛfɩtali jɩmʋ́l nɩɛ rɩ́ Zabɩlɔŋ jɩmʋ́l nɩɛ hé náŋá mɛ́. Ɓa báála bʋ́ɩ́ fí ní (10 000) saŋɛ rɩ́wɔ́ tɩŋʋ́ mɛ́, Debora má ísí káŋwɔ́ mʋ́. 11 Keniti báálɔ Hɛbɛrɛ fa mɩŋ Kɛdɛsɛ laka nɛ́. Ʋ fa lɩ́sʋ́ tɩɩ Moyizi hɩ́ɩ́la Hɔbabɛ há ká Keniti dunɩɛ sɩɛrʋ, a cíkú táŋtɛ sɛɛnɛ ná há mɩŋ Sananimi laka.
12 Ɓa bʋl pá Sizera, rɩ Abɩnʋwamɛ bio Barakɛ zɛ́ Tabɔɔrɛ paalɔ daha. 13 Ɛ́ nɛ́ Sizera isi hóú lalyóórítórkowa zɔlɔ nɛ́mɛ́ (900) arɩ́rʋ́ lalyoore wuu náŋá mɛ́ Harɔsɛtɛgɔyɩmɛ mɛ́, ɓa wuu ísí mʋ́ Kɩsɔŋ polcʋ́ɔ́rɛ́ nʋɔ. 14 Debora sɩɛ́ bʋl Barakɛ rɩ́ bʋ́lɛ́: «Isí va! Zaa nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ ká Siera héí nɛ́sɛ mɛ́. Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩɩ sɩ́ lɛ́ɩ́ sɩ́ɛ́. Ɛ́ nɛ́ Barakɛ isi la báála bʋ́ɩ́ fí (10 000) sɩ́ɛ́, ɓa lɛ́ Tabɔɔrɛ paalɔ ná nyúú tuwi.AAAAAAAAA 15 Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɔ́ɔ́ Sizera rɩ́rʋ́ lalyoore rɩ́rʋ́ lalyóórítórkowa ná wuu fa Barakɛ sɩ́ɛ́ mɛ́ (a tɩ́ŋ tokówí mí). Sizera tɩɩ gúl ka túwú tórko daha a fá rɩ́ naasɛ. 16 Barakɛ kír tɩŋ Sizera tórkowa rɩ́rʋ́ lalyoore mí, a mʋ́ peri Harɔsɛtɛgɔyɩmɛ, a ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ wuu; balá má tɩɩ wɩ lúé lɛ́.
17 Sizera sɩɛ́ fa rɩ́ naasɛ a cáásɛ Keniti báálɔ Hɛbɛrɛ háálɔ Yahɛl táŋtɛjaa, bee wɩ́ɛ́ tɛŋfɩ́ɛ́l fá mɩ́ŋ Hasɔrɛ kuóro Yabɛŋ rɩ́ Hɛbɛrɛ há lɛ́ Keniti jaa pɛ́kɛ́. 18 Yahɛl lɩɩ céŋ Sizera a bʋ́lɛ́: «Ŋ nyúútɩ́na, ko zʋ rɛ́, zʋ́ŋ jaa ká sɩ́ héwɩ́ŋ fá.» Sizera sɩɛ́ mʋ́ zʋ Yahɛl táŋtɛjaa. Ʋ kánʋ́ féŋsi gɛbasa mʋ́l. 19 Ʋ sɩɛ́ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ŋŋ́ sʋl nyii mʋɔ́ nɛ́ rɩ́ŋ nyɔ, nyinyʋ́ɔ́sɛ nɛ́ keníŋ.» Yahɛl wuri pur há súé rɩ́ nɛ'ɩ́l, a aa pɔ́ʋ́ ʋ nyɔ, kɔ́ʋ́ bɩ́r ka gɛbasa ná tɔ́ʋ́ mɛ́. 20 Ɛ́ nʋ́ʋ́ baa bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Cɛ́ táŋtɛjaa dánnʋɔ mɛ́, rɩ́ nɛ́ŋ kúó bɔ́sɩ́ a bʋ́lɛ́: “Nɛ́ŋ wɩ rɛ́ɛ́ zʋ́ɛ́”>> Ɩ bʋ́lɛ́: “Aɩ́!”»
21 Sizera há bɔ́lɛ́, ʋ pɛ́ dóŋ ɓɩluŋo. Ɛ́ nɛ́ Hɛbɛrɛ háálɔ Yahɛl pí táŋtɛjaa dapé, a pí hámá má súúri, a pɔ́rʋ́ tɩɩ mɛ́ píí cɔ́ŋsɛ Sizera dɩllɩcúl mí, ká ɓásɛ ʋ zʋʋ ka tíé. Sizera sʋwɛ. 22 Barakɛ há kíre tɩŋ Sizera mɛ́ ɛ́, ʋ mʋ́ɔ́ peri Yahɛl dɩhɩ̃́. Ʋ lɩɩ cémú a bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋ́lɛ́: «Ko rɩ́ŋ makɛ nɛrɔ ná ɩ haá jɛ́ɛ́ pɛ́ɩ́.» Barakɛ mʋ́ zʋ́ táŋtɛjaa ná, rɩ Sizera nɛ́ sʋ́wɛ́ pɛ́, dapé cɔ́ŋsʋ́ dɩllɩcúl mí.
23 Ɛ́ kal, Wɩɩsɛ ɔ́ɔ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ dí dóé Kanaŋ kuóro Yabɛŋ nyúú, ʋ múúrú tɩɩ pɔ́wɔ́. 24 Naasɩ́ ɓɩkana nɛ́, ʋ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ yo lal, ɓa dí dóé ʋ nyúú wuu, amá ʋ dɩtenní, ɓa ɓʋ́ʋ́.