Nyuutɩna Wɩɩsɛ níŋ wɩ́ɛ́
11
1 Jamáŋ ná ŋmaami wɩ́ɛ́ kɩ́ŋkáŋ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́. Nyuutɩna Wɩɩsɛ há nɩ́ɛ́, ʋ cɔ́wɩɩlɔ́ ísó (anɛ nɩ́ŋ); ʋ a níŋ tuwiwó sɩɛrʋ, a díwó púl ná nʋɔ rɩ́. 2 Jamáŋ ná ŋmɔwɛ búŋse pá Moyizi. Moyizi sʋl Nyuutɩna Wɩɩsɛ, nɩ́ŋ ná pɔrɛ. 3 Ɓá yɩrɛ ɛ́ dɩhɩ̃́ Tabera; bee wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ níŋ fa tuwiwó sɩɛrʋ.Jamáŋ sʋ́ʋ́ ja namɩɛ nɛ́
4 Nɩyɔ́wa ná há lɛ́ dɩbammawa a mɩ́ŋ Ɩzɩrayɛl nɩɛ sɩɛrʋ, ɓa hɩ́ɛ̃́nɛ́ namɩɛ díí; Ɩzɩrayɛl nɩɛ má tɩɩ púl aá wi, a bʋlɛ́: «Áŋ rɩ́ sɩ́ párá namɩɛ ráá dí>> 5 Á bɩ́rɔ́ aá líísírá tɩɩ, naŋwʋlɛ́ ná a fa háá dí yɔ́ɔ́ Ezipiti mí wɩ́ɛ́, rɩ́ kɔŋkɔŋbɩrɩwa, pásɩ́tɛ́kwa, gábú nɩɛrawá, gábú arɩ́ láɩ́. 6 Amá zaá né á nʋʋsɛ wuu ní káá, óŋ wuu toó. Á sɩ́ɛ́ de nɩ́ná máánɛ dʋŋɔ nɛ́.» 7 Máánɛ ná fa de nɛ tuu oro bíé ɓa háá yɩ́rɛ kɔ́rɩ́yáŋdɛ, ká nɩɛsɛ bɩdɔlɩɔmɛ má. 8 Jamáŋ ná fá a pɩsɛ náŋá mɛ́, aá pá; a kaa zʋʋ gɛrɛ nɔmɔ mɛ́, ɛ́ raá má a tuki tɔɔ mɛ́, a pii bɩrmɛ gatówa a pʋʋrɛ dáŋsáŋáwa mɛ́. Ɓa ŋmɔ́ŋ fa de nɛ tʋʋ ɓáfurótu ní. 9 Rɩ nyɛlɔ nɩ́ɩ́ tuwi púl ná mɛ́ tɩ́taŋ, máánɛ́ má ráŋ tuwé ní fa ɛ́. 10 Moyizi nɛ jamáŋ ná wiile, rɩ nɛrɔ wuú wúú táŋtɛjaa dánnʋɔ, ʋ púl mí. Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔ́ɛ́ wɛ kɩ́ŋkáŋ, ɛ́nɛ́ Moyizi sɩɛrʋ zɔkɛ ɛ́ wɩ́ɛ́. 11 Moyizi bʋ́l Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́ bʋlɛ́: «Beé rí tɛ ɩ wɩ́walmɩ́ tʋtʋnnɔ, beé rí tɛ ɩ wɩ́ɩ́ sawér mákɛ́ páŋ, ká pi nɩɛ nyáŋ wuu wɩ́ɛ́ cɩ́ɩ́nɩŋ nɛ́>> 12 Ŋ nɛ́ kɛsɛ nɩɛ nyáŋ wuu púúsi>> Ŋ nɛ́ lʋ́l ɛ́ nɩɛ wuu, a sɩɛ́ mɔ́ rɩɩ́ bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́: ‹Kánʋ́ héɩ́ ɩ́l mɛ́ (lo rɩ́wɔ́ wɩ́ɛ́ mɩ́nɩ́ béŋtú mí), anɛ bipʋlɛ máá haá tʋŋ ɛ́ arɩ́rʋ́ bio, a kaá ja tɔ́ɔ́ ná ɩ há tá nʋɔ, rɩ́ɩ́ sɩ́ pii páwɔ́ ánáwa.› 13 Nɛ́ɛ́ rɛ́ rɩ́ŋ ná namɩɛ a pá nɩɛ nyáŋ wuu>> Ɓa dé wii kánɩ́ŋ baŋ mɛ́ nɛ́, aá bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́: ‹Párá namɩɛ ráá dí!› 14 Ŋ dʋŋɔ wɩ́ nɩɛ nyáŋ wuo cakɛ aá cɛ́, bee wɩ́ɛ́ cɩka ná (ɓa) zíŋ a páŋ. 15 Rɩɩ cóŋ wɩ́ɛ́, ɩ de ɓʋ́ŋ, ká sɩ́ŋ ɛ́ a, rɩ́ŋ sɩ́ kanyááne né!» 16 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: «A rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ sɩɛrʋ nɩhɩɛ̃́sɛ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí, hé náŋá mɛ́ ŋ laka, ɓa ná ɩ há ɩ́ɔ̃́ rɩ́ ɓa ká nɩhɩɛ̃́sɛ, a a jamáŋ ná kɛŋzɩnna; káɲwɔ́ mʋ́ Céme táŋtɛjaa ná dánnʋɔ a á rɩ́ rɩ́wɔ́ cɛ́ daha. 17 Ŋ sɩ tuwi ráŋ a bʋlɩ́ rɩ́; ŋ sɩ́ pi sabɩɩna ná ha mɩnɩ́ mɛ́ a héwó mí, a makɛ rɩ́wɔ́ rɩ́rɩ́ nɛ́ cɩ́ɩ́nɛ nɩɛ ná cɩka, ká rʋʋ́ sɩ́ de ɛ́ dʋŋɔ cɩka. 18 Ɩ sɩ́ bʋ́l nɩɛ ná rɩ́ bʋlɛ́: ‹Ɩ́ mʋ́ʋ́rɩ́wá busunnú a dɛllɛ cíé, ɩ́ sɩ́ di namɩɛ, bee wɩ́ɛ́ ɩ́ wíó hé Nyuutɩna Wɩɩsɛ dɩlla mɛ́ a bʋlɛ́: ‹Áŋ rɛ́ sɩ́ á ráá dí namɩɛ>>› Bee wɩ́ɛ́ á faá ná wer Ezipiti mɛ́. Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ pɛ́ɩ́wa namɩɛ rɩɩ́wa di. 19 Ʋ sɩɛ́ to tapʋl balá, ɛ́ raá má tapʋlɛ bɛllɛ, bɔmmʋ́ɔ́, fí, ɛ́ rá má tapʋlɛ mɛrɛ́ dʋŋɔ nɛ́, rɩɩ́wa dí; 20 amá cáŋpirmi, a kaá ja rʋʋ́ tɩŋɩ́wa mɩ́ŋgbelwíé lɛ, rɩɩ́wa sɩɛrʋ lʋʋ́, bee wɩ́ɛ́ ɩ́ guóni Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há mɩ́nɩ́wa sɩsɩɛnʋwa, a wii hóú mí a bʋlɛ́: ‹Beé rí sɩɛ́ tɛ á lɛ Ezipiti mí>>›»
21 Moyizi sɛ́: «Ŋ mɩŋ báála bʋ́ɩ́ zɔwalgo sɩsɩɛnʋwa nɛ́, ká ɩ sɛ́: ‹Ŋ sɩ́ pɔ́wɔ́ namɩɛ rɩ́wɔ́ duú cáŋpirmi!› 22 Pʋwɩɛla rɩ́ pʋzeŋse ní rɩ́wɔ́ ɓʋ́ pɔ́wɔ́ rɩ́wɔ́ periwó>> Aló mʋʋ sɩɛrʋ náŋwʋlɛ́ wuu ni rɩ́wɔ́ ɓʋ́ɔ́ pɔ́wɔ́ rɩ́wɔ́ periwó>>» 23 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́sɛ kulo dáárɛ nɛ́>> Mʋ́l neé mí ɩ sɩ́ ná, Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́bʋ́lɩ́ ná tʋmʋ́ rɩ́ yaá, ʋ waá tʋŋ.»
Nɩhɩɛ̃́sɛ ná mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí
24 Moyizi lɩ́ɔ́ a cesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɛ́ ná pá nɩɛ ná. Ʋ hé jamáŋ nɩhɩ́ɛ̃́sɛ ná mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí náŋá mɛ́, a a ɓa kil táŋtɛjaa ná. 25 Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩŋ dúóbána sɩɛrʋ tuwi Moyizi rɩ́, a bʋl wɩ́ɛ́ ʋ rɩ́, ká lɩ́sɛ sabɩɩna ná há mɩŋ Moyizi mí cɔɔ nɔ́ŋɔ, a héwó mí. Rɩ Sabɩɩna ná kuo tuwiwó nyúú, ɓa la Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ aá bʋl, amá ɓa waá dáánɛ. 26 Báála bɛllɛ, nɔ́ŋɔ yɩr Ɛldadɛ, ka nɔ́ŋɔ má yɩr a Mɛdadɛ, nɛ́ fa káánɛ púl ná mɛ́, Sabɩɩna ná zʋ́wɔ́, bee wɩ́ɛ́ ɓa fa mɩŋ nɩhɩ́ɛ̃́sɛ ná sɩɛrʋ, ká táŋa wɩ́ lɩ́ɛ́ mʋ́ táŋtɛjaa ná rɩ́; amá ɓa la Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ bʋ́l púl ná sɩɛrʋ. 27 Heŋbiwafɛlɔ nɔ́ŋɔ fá mʋ́ bʋ́l ɛ́ wɩ́ɛ́ Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɛldadɛ rɩ́ Mɛdadɛ nɛ́ la Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ bʋ́bʋ́l púl ná sɩɛrʋ.» 28 Zozie há ká Nuŋ bio, a pɔ́ʋ́ heŋbíírí mɛ́ aá tɩŋ Moyizi mɛ́, ʋ sɛ́: «Moyizi, ŋ nyúútɩna, a rɩ́wɔ́ cɛ́!» 29 Moyizi bʋ́l pɔ́ʋ́ bʋlɛ́: Ɩɩ dí bánɔ́ŋnɩ́ nɛ́ aá páŋ>> Rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩɛ ná wuu, wólli a wɩ́laabʋ́lla, rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ puú Sabɩɩna héwó mí, ʋ wér!» 30 Ká Moyizi rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ nɩhɩ́ɛ̃́sɛ ná bɩrmʋ́ púl sɩɛrʋ.
Zɩŋpɩrwɩ́wa wɩ́ɛ́
31 Nyuutɩna Wɩɩsɛ de a poo lú a lɛ mʋʋ rɩ́, a de pá zɩŋpɩrwɩ́wa ko ɓɛsɛ púl rɩ́rʋ́ kíló wuu, a ɓɛsɛ mʋ́ lɛ dɩboli, a peri tapʋl pirmí valɛ́ cɔɔ́ wuu, rɩ́ ɓa har nɛ́ ká ɓɩtɩŋɛ́, (ɓa dɩɓɛsɛ ból mʋ́ɔ́sɔ́ nɛ́ ɛ́, a kil púl ná wuu,) a de tɔ́ tíé wuu mi, ɓa rɩ́ tíé ísé peri (mɛ́trɛ) nɛ́gʋtokó sɩ́ɩ́ bɛllɛ. 32 Ɛ́ tapʋl wɔhɔ rɩ́rʋ́ tɩ́taŋ wuu, tɔ́ɔ́ nɔ́ŋɔ pʋl, ʋ má wuu mí, nɛrɔ wuu isó a pá zɩŋpɩrwɩ́wa ná a peri kíló bʋ́ɩ́ (omɛɛrɩwa fí). A paa jɛrɩ́wɔ́ púl ná kílo wuu. 33 Namɩɛ ná ha há mɩ́ŋwɔ́ nʋɔ mɛ́, ɓa ha wɩ́ cáámɛ́, rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔ́ɛ́ ísíwó nyúú, ʋ a wɩɩla ɓɩzeno péríwó. 34 Ɓa yɩrɛ ɛ́ dɩhɩ̃́ Kɩbʋrɔtɛhatava, bee wɩ́ɛ́ nɩɛ ná há hɩ́ɛ́nɛ́ namɩɛ díí lɛlbulli dɩhɩ̃́ nɛ́.
35 Jamáŋ ná há lɛ Kɩbʋrɔtɛhatava mɛ́, ɓa mʋ́ Hatɩsɩrɔtɛ, a ké ráŋ.