Wɩɩsɛ bárkawa
26
1 «Ɩ́ sɩ́ venni bɩ́rmʋ́: ɩ́ sɩ́ daa píí cɔ́ŋsɛ, a sɩ́ dɔ́wɩ́ má píí cɔ́ŋsɛ rʋ́ʋ́ a véní. Ɩ́ sɩ́ dɔ́wɩ́ cɔ́ rɩ́ ɓɩɛrɛ anɛ veno rɩ́ ɓɩ́ɓáárʋ́ ɩ́ tɔɔ́ wuu mí. Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há kɛ́ɩ́wa Wɩɩsɛ. 2 Ɩ́ zíl fɩɛlɛ́ tápʋlɛ ná ŋ há máŋsɛ pɛ́ɩ́wa, a sɩ́ŋ cémejaa ná lɔ́rʋ́. Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.
3 Rɩɩ́wa zílíŋ kíŋse ná, a saŋ wɩ́ɛ́ ná ŋ há máŋsɛ́ pɛ́ɩ́wa aá tɩ́ŋwɔ́, 4 ŋ sɩ́ a rɩ́ duóŋ ko ɛ́ ɩ́ há có, ʋ tɛ́ŋ mɛ́; rɩ́ baksɛ onni ɔsɛ wérí, rɩ́ tuuni má nɔŋ wérí. 5 Ɩ́ sɩ́ kʋsɛ onni wuu a kaá ja celé tɛ́ŋ, ká cel wuu a kaá ja ɓɩɛ dui; ɩ́ sɩ́ ná ɓɩdííle rɩ́wɔ́ pʋ́rkɩ́wa, ká kéníwa tɔ́ɔ́ mɛ́ arɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l. 6 Ŋ sɩ́ a rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l mɩŋ tɔ́ɔ́ mɛ́, rɩ́ɩ́wa pɛ́ dóŋ ká rɩ́ óŋ wuu sɩ́ɩ́wa wálmʋ́. Ŋ sɩ́ a rɩ́ kadíhuorúwa yʋ́ksɛ, lal tókowí báá wɩ́ɩ́ tɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́ yóó ná. 7 Ɩ́ sɩ́ kiri tɩ́ŋɩ́wa dɩŋdɔmɔ mɛ́, a wóllíwo ɓíési yo rɩ́rɩ́wa tókowíé. 8 Ɩ́ nɩɛ bɔmmʋ́ɔ́ sɩ́ wólli nɩɛ zɔlɔ kiri, ká rɩ́ɩ́wa zɔlɔ wólli bʋɩ fí kiri; ɩ́ sɩ́ ɓíésíwa dɩŋdɔmɔ yóíwa sɩ́ɛ́, arɩ́ tókowíé. 9 Ŋ sɩ́ bɩ́rɩ́ŋ sɩ́ɛ́ héíwa mɛ́, a a rɩ́ɩ́wa ka lʋla, a pul; ká rɩ́ŋ rɩ́rɩ́wa pɛkɛ nʋtʋmɛ ná cɛ́. 10 Ɩ́ sɩ́ dídíwa mɩ́bɩnɛ́wa, a kuori ɓɩbɩnɛ́wa kaá hé ɓɩfɛlɛ. 11 Ŋ sɩ́ ka dɩkéni ɩ́ sɩ́sɩ́ɛ́nʋ́wa, ŋ wɩ́ɩ́waá vɛ́ɛ́ tá. 12 Ŋ sɩ́ vɩ́válɩ́wa sɩ́sɩ́ɛ́nʋ́wa, a nɛ́ ɛ́ɩ́wa Wɩɩsɛ ká rɩ́ɩ́wa má áŋ duo nɩɛ. 13 Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ kɛ́ɩ́wa Wɩɩsɛ; ŋ nɛ́ lɩ́sɩ́wa Ezipiti mí, rɩ́ɩ́wa báá sɩ́wɔ́ yósi á. Ŋ bónni dabaasɩ́ ná ɓa há píé báásɩ́wa hɔrʋ, ká a ɩ́ tɩ́llɩ́wa tɩɩ, a lɛ.
Wɩɩlawa wɩ́ɛ́
14 Amá rɩɩ́wa vɛ́ŋ zesé, a wɩ wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu ŋ há máŋsɛ́ pɛ́ɩ́waá tɩŋ, 15 rɩɩ́wa vɛ́ŋ kíŋse tɩŋɛ́, a bɛ́rɩ́ŋ nʋtʋmɛ wɩ́ɛ́, a vɛ rɩ́ɩ́wa tɩŋ wɩ́ɛ́ ná ŋ há máŋsɛ́ pɛ́ɩ́wa, 16 ɩ́ náŋ há sɩ́ púú ná ɛ́ɩ́wa mɛ́:
Ŋ sɩ́ a rɩ́ wɩ́ɛ́ héwíŋ kánɩ́wa, a tɩŋ koŋŋé rɩ́ tɛŋlʋmɛ mɛ́, rɩ́ɩ́wa sɩ́ɛ́ fuoli, ká rɩ́ɩ́wa mákɛ hiēsé gúl. Ɩ́ sɩ́ du baksɛ tá yɔ́ɔ́, ɩ́ dɩŋdɔmɔ nɩ́ɩ́ tɩ́llɩ́wɔ́ rɩ́ píí dɩ́ɛ́sɩ́wɔ́ tɩɩ. 17 Ŋ sɩ́ bɩ́rɩ́ŋ har tɛ́ɩ́wa, ká rɩ́ɩ́wa dɩŋdɔmɔ yoo dííwa; nɩɛ ná há bɛ́rɩ́wa sɩ́ dí dóé ɩ́ nyúú, nɛ́ŋ waá kírítɩ́ŋɩ́wa mɛ́ má, ká rɩ́ɩ́wa fá.
18 Ká rɩɩ́wa nɛ́ ha vɛ́ɛ́ rɩ́ɩ́wa zésíŋ nʋɔ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa ná wɩɩla kɩ́llɛ ɛ́ naasɩ́ balpɛ, ɩ́ wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́. 19 Ŋ sɩ́ zɔ́kɩ́wa dóé nyʋkɔ ná; ŋ sɩ́ a rɩ́ bána hɩl anɛ hɔɔ, ká rɩ́ tíé duóri anɛ kɔmɔ́ duóŋ toó wɩ́ɛ́. 20 Ɩ́ sɩ́ zɔ́kɩ́ɩ́wa dóé tá yɔ́ɔ́; ɩ́ baksɛ onni waá bɛ, tuuni má waá nɔŋ pɛ́ɩ́wa.
21 Rɩɩ́wa cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ a wɩ́ŋ zesé ja, ɩ́ sɩ́ dí ɛ́ wɩɩla wuu naasɩ́ balpɛ, ɩ́ wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́. 22 Ŋ sɩ́ yiki baka dííre héé rɩ́wɔ́ ɓʋ́ʋ́sɩ́wa bɛlɛ, a dííwa pʋsɛ, a múúríwa, rɩ́ nɩɛ sɩ́ mɩ́nʋ́ rɩ́ vɩ́va ŋmɛ́ŋsɛ nyunni.
23 Rɩ ɛ́ wɩ́ɛ́ ha wɩ mɔhɛ̄́ rɩ́wɔ́ mɩ́lmɩ́wa dɩlla, ká rɩ́ɩ́wa ha cɩ́nɩ́ŋ mɛ́, 24 ŋ má sɩ́ cɩ́nɩ́wa mɛ́, a bɛ́ŋsɩ́wa kɩ́llɛ ɛ́ naa sɩ́ɩ́ balpɛ, ɩ́ wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́. 25 Ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩɛ ko yóíwa, ɩ́ há vɛ́ŋ nʋtʋmɛ ná wɩ́ɛ́. Ɩ́ sɩ́ mʋ́ gú náŋá mɛ́ tɔzeŋsi sɩɛrʋ, rɩ́ŋ a rɩ́ pʋɔlɩ́daarɩ́ zʋ́ɩ́wa sɩɛrʋ, rɩ́ dɩ́ŋdɔmɔ yoo dííwa. 26 Ŋ sɩ́ vɔ́mɩ́wa rɩ́ ɓɩdííli; háála fí sɩ́ ɛ́ɩ́wa ɓɩdííli dáwʋɔ balá mɛ́, ká ka mʋɔ́ ko pɛ́ɩ́wa, rɩ́ɩ́wa dí a sɩ́ vɔ́ksʋ́.
27 Ká a rɩ́ ɛ́ wuu rɩ́ɩ́wa ha vɛ́ŋ nʋɔ wɩ́ɛ́ zesé, ká cɩ́nɩ́ŋ mɛ́, 28 ŋ má sɩ́ cɩ́nɩ́wa mɛ́ arɩ́ cɔwɩɩlɔ́, a bɛ́ŋsɩ́wa kɩ́llɛ nyɛ naa sɩ́ɩ́ balpɛ, ɩ́ wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́. 29 Ɩ́ sɩ́ gɩrɛ dííwa tɩɩ bilʋlɛ́, ɩ́ heŋbólli rɩ́rɩ́wa tolé namɩɛ. 30 Ŋ sɩ́ zɔ́kɩ́wa dɩkíŋse wuu, a zɔkɛ venni ná wuu ɩ́ háá hé áŋsáŋsɛ aá pá. Ŋ sɩ́ céŋŋíwa venni, a ɓʋ́ʋ́sɩ́wa tɩɩ a paa sakɛ veŋcéŋŋe ná daha. Ŋ sɩ́ bɛ́rɩ́wa. 31 Ŋ sɩ́ céŋŋíwa tɔ́nɛ, ŋ sɩ́ yɛ́rkɩ́ɩ́wa veŋgúlli; ɩ́ báá wɩ́ɩ́wa vʋka sɔ́ŋ ja rɩ́ŋ nyʋʋsɛ. 32 Ŋ tɩɩ sɩ́ ɓʋ́sɩ́wa tɔ́ɔ́, a makɛ rʋ́ʋ́ a wɩ́gɩrɩ́ a pɛ́ɩ́wa dɩŋdɔmɔ ná háá kóó mɩŋ ráŋ. 33 Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa pɩsɛ a zʋʋ mɩŋ duusi náŋa sɩɛrʋ. Ŋ sɩ́ lo rí nɩɛ foki tókowíé kóíwa mɛ́, a ɓɩ́lɩ́wa tíé ká rɩ́ɩ́wa tɔ́nɛ a tɔ́wúólé.
34 Ɩ́ sɩ́ɛ́ háá mʋ́ʋ́ mɩŋ dɩŋdɔmɔ nɛ́sɛ mɛ́ téŋ ná wuu mí, ɩ́ tíé má sɩ́ ná fɩɛla, a túŋ bɩŋsɛ ná ɩ́ há wɩ lóé ʋ fɩɛlɛ. 35 Ɩ́ há sɩ́ mɩŋ wɩɩla sɩɛrʋ tɛ́ŋ ná wuu mí, tíé má sɩ́ ná fɩɛla ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, a túŋ bɩŋsɛ ná wuu ʋ há wɩ fɩɛla né, ɩ́ ráŋ mɩnɛ́ mɛ́.
36 Nɩɛ ná há sɩ́ lu sʋʋ nɛ́sɛ mɛ́ ɩ́ dɩŋdɔmɔ tíé, ŋ sɩ́ a rɩ́ héwíŋ zʋ́wɔ́; poo sɩ́ ka pahɩlɩ́ dɔ́ŋ rɩ́wɔ́ fa. Rɩ́wɔ́ fá a tuwi aá ɓallɛ, anɛ dɩŋdɔmɔ há kíré tɩ́ŋwɔ́ mɛ́ arɩ́ tókowi, ká nɛ́ŋ má wʋ́ɔ́ kiri. 37 Ɓa sɩ́ gɛ́nnɛ ɓallɛ náŋá dahá, anɛ dɩŋdɔmɔ háá kíríwó, ká nɛ́ŋ má wʋ́ɔ́ kiri. Ɓa wʋ́ɔ́ dɩŋdɔmɔ sɩ́ɛ́ kɔwɛ aá cɛ́. 38 Ɩ́ sɩ́ sʋsɛ tɔ́bóle mí, rɩ́ɩ́wa dɩŋdɔmɔ tíé líŋííwa. 39 Rɩ́ɩ́wa nɩɛ náŋa lúó lɛ sʋʋ mɛ́, ɩ́ dɩŋdɔmɔ tíé ná mɛ́, ɓa sɩ́ koŋŋi, a tɩ́ŋwɔ́ tɩɩ wɩ́bɔmɔ rɩ́wɔ́ ánáwa má wɩ́bɔmɔ wɩ́ɛ́.
Wɩɩsɛ sɩ́ líísú nʋtʋmɛ ná wɩ́ɛ́
40 Amá, ɛ́ nɩkáánɛ sɩ́ bɔl ká wúrwó nʋʋsɛ mɛ́, a bʋl rɩ́ ɓa rɩ́wɔ́ ánáwa ɔ́ɔ́ zɔ́kɩ́ŋ mɛ́, rɩ́ ɓa cɩ́nɩ́ŋ mɛ́. 41 Ɓa sɩ́ zɩŋ rɩ́ŋ má cɩ́ŋwɔ́ mɛ́, a lo ɓa zʋ zʋ́zʋ́llɛ ɓa dɩŋdɔmɔ tíé. Ɛ́ nɛ́ rɩ́wɔ́ baŋcɩllɛ ná há dúóré, bɩrɛ pɔrɛ, rɩ́wɔ́ sáŋwɔ́ wɩ́bɔmɔ wɩɩla. 42 Ɛ́ nɛ́ rɩ́ŋ liisi nʋtʋmɛ ná ŋ há tɛ́ɛ́ pɔ́wɔ́ naabálwa : Zakɔbɛ, Ɩzaakɛ, rɩ́ Abɩrahaŋ. Ŋ sɩ́ bɩ́ɩ́nɩ́wɔ́ tíé má wɩ́ɛ́. 43 Rɩ ɓa nɛ́ lɩ́ɛ́ ká tá tɔ́ɔ́, tíé má sɩ́ ná fɩɛlɛ bɩŋsɛ, nɛ́ŋ báá há wʋ́ʋ́ parɛ. Ɓa há vɛ́ŋ kíŋse, a wɩ́ŋ wɩ́maŋsɛ tɩ́ŋɛ́, ɛ́ wɩɩla sɩ́ wɩ́wɔ́ mɛ́. 44 Rɩ ɓa nɛ́ mʋ́ɛ́ mɩ́ŋwɔ́ dɩŋdɔmɔ tɔ́ɔ́ mɛ́ má, ŋ wʋ́ɔ́ vɛ́ɛ́ tá, rɩ́ bɛ́rwɔ́, rɩ́ɩ́ zɔ́kwɔ́ rɩ́ɩ́ tenni, a mɔ rɩ́ŋ sʋ́llɛ nʋtʋmɛ ná ŋ há bílé pɔ́wɔ́ mɛ́. Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɓa Wɩɩsɛ. 45 Nʋtʋmɛ ná há mɩ́nɩ́ŋ rɩ́wɔ́ naabálwa pɛ́kɛ, tɛ́ŋ ná mɛ́ ŋ há lɩ́sɩ́wɔ́ Ezipiti mí, duusi ná náŋa sɩ́ɛ́ mɛ́, rɩ́ŋ ɔ́wɔ́ Wɩɩsɛ, ŋ sɩ́ liisi ɛ́ nʋtʋmɛ wɩ́ɛ́. Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ.»
46 Kíŋse ná rɩ́ wádawa ná, rɩ́ wɩ́máŋsɛ ná há mɩŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ pɛ́kɛ nɛ́ nyɛ. Sinayi paalɔ daha nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɛ́, ká tʋŋ Moyizi rʋ́ʋ́ ka ɛ́ wɩ́ɛ́ tuwi bʋl pɔ́wɔ́.