4
1 Moyizi sɛ́: <<Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ wɩ́ŋ láá dí, ɓa wɩ́ŋ liŋó máá zesi. Ɓa sɩ́ bʋlɛ́: <Nyuutɩna Wɩɩsɛ wʋ́ʋ́ tɩɩ kené nyɩ́ɩ́sɩ́ mɛ́.>>> 2 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bɔ́sʋ́ bʋlɛ́: <<Beé rí ɩ nɛ́sɛ mɛ́?>> Ʋ sɛ́: <<Deŋtuke ní.>> 3 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: <<Púú yo tíé.>> Ʋ pii yo, ʋ bɩrmɛ dʋŋ. Moyizi fá ká tá. 4 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Tɛ́rɩ́ nɛ́sɛ a ka dúŋ mí.>> Moyizi tɛ́rʋ́ nɛ́sɛ a ka, dʋŋ ná bɩrmɛ deŋtuke ʋ nɛ́sɛ mɛ́. 5 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: <<Wɩ́ɩ́ né mí ní rí Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ tɩŋ laa dí rɩŋ keníŋ tɩɩ ko nyɩ́ɩ́sɩ́ mɛ́, ŋ é ɓa naabálwa Wɩɩsɛ, Abɩrahaŋ rɩ́ Ɩzakɛ rɩ́ Zakɔbɛ Wɩɩsɛ.>> 6 Nyuutɩna Wɩɩsɛ baa bʋlɛ́: <<Píí nɛ́sɛ tɩ́kɩ́ baŋcɩla mɛ́.>> Moyizi púú nɛ́sɛ tɩ́kʋ́ baŋcɩla mɛ́ ká kaa pi; ʋ nɛ́sɛ ná de yalmɛ a pii tʋ́ʋ́sɛ anɛ gepúkʋ́l. 7 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́lʋ́ rɩ́: <<Baa píí nɛ́sɛ tɩ́kɩ́ baŋcɩla mɛ́.>> Ʋ baa púú nɛ́sɛ tɩ́kʋ́ baŋcɩla mɛ́ ká kaa pi; ʋ nɛ́sɛ ná bɩrɛ nʋ́ʋ́ nɩɩsɔ. 8 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: <<Rɩ Ɩzɩrayɛl nɩɛ nɛ́ wɩ́ɩ́ láá dí, a wɩ dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ nyɩnɛ ná píé makɛ wɩ́ɩ́, bʋllɛ nyɩnɛ né é, ɓa sɩ́ laa dí. 9 Rɩ ɓa nɛ́ wɩ wɩ́ɛ́ nyáŋ bɛllɛ lɛ́ɛ́ dí a wɩ́ɩ́ nʋɔ zésé, ɩ a Nili nyii a gaarɛ tíé dɩkaasɩ́; nyii ná sɩ́ bɩrmɛ cɛ́l.>>10 Moyizi bʋl Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋŋ́ sʋ́lɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ŋ nʋɔ wɩ wɩ́bʋlɛ péllé; ʋ to die wɩ́ɩ́, ʋ to dɔ́ŋŋɔ má wɩ́ɩ́, ʋ sɩɛ́ baa to tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ há púlé aá bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ nɛ́. Ŋ nʋɔ zíŋ wɩ́ɛ́ bʋlɛ́ mɛ́.>> 11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bɔ́sʋ́: <<Áŋ rɛ́ pá nɩbííno nʋɔ? Áŋ rɩ́ wuolé a nɛrɔ nʋɔ cɩ́cɛwɛ, ɛ́rá má ʋ dɩlla tɩ́taŋ, a a nɛrɔ nɩ́ná ráŋ, ɛ́rá má ʋ sɩ́ɛ́ nyʋ́nyʋmmɛ? Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́. 12 Mʋ́l né mí, mʋ́. Ŋ mɩ́nɔ́ arɩ́rɩ́ nʋɔ, ŋ sɩ́ mákɩ́ wɩ́ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́ bʋl.>> 13 Moyizi báá sɛ́: <<Ŋŋ́ sʋ́lɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋŋ nɛ́ŋ ná ɩ há có.>>
14 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔ́ɛ́ wɛ Moyizi nyúú, ʋ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ máálá Aarɔŋ há lɛ́ Levi jɩmʋ́l, ʋ toó? Ŋ ɩ́ɔ̃́ rʋ́ʋ́ é nʋɔ pélli wɩ́bʋlɛ mɛ́. Ʋ mɩŋ ŋmɛ́nɔ má tɩɩ mɛ́ aá cémí. Ʋ há sɩ́ néí, ʋ sɩɛrʋ sɩ́ tɔrɛ kɩ́ŋkáŋ. 15 Ɩ sɩ́ bʋ́lʋ́ rɩ́, a máŋsɛ wɩ́ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rʋ́ʋ́ bʋl a pɔ́ʋ́. Ŋ sɩ́ mɩŋ arɩ́rɩ́ nʋɔ, a mɩŋ arɩ́rʋ́ má nʋɔ, a máŋsɛ wɩ́ɩ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa a. 16 Ʋ sɩ́ lɛ́ɩ́ nyúú mí aá bʋl nɩɛ rɩ́; ʋ nɛ́ sɩ́ ɛ́ɩ́ laabʋlpáárɔ, ká rɩ́ɩ́ nɛ Wɩɩsɛ a máŋsɛ wɩ́ɛ́ aá pɔ́ʋ́. 17 Deŋtuke né má, pɛ́ pii kánɩ́ nɛ́sɛ mɛ́, ʋ nɛ́ rɩ́ɩ́ ka aá a wɩ́nyɩnɛ ná.>>
Moyizi Ezipiti bɩrmʋ́ɩ́
18 Moyizi bɩrmʋ́ hɩ́ɩ́lá Zeturo dɩhɩ̃́ a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́ŋ col, a mʋ́ náŋ maábináŋa mɛ́ Ezipiti mí, ɓa haá híẽ́sú rí.>> Zeturo sɛ́: <<Mʋ́ arɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l.>>
19 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ Madɩaŋ mɛ́ a bʋlɛ́: <<Bɩrmʋ́ Ezipiti, nɩɛ ná wuu fa háá jɛ́ɩ́ mɩɩsɛ lɩ́sɛ, ɓa sʋ́sɔ́.>> 20 Ɛ́ nɛ́ Moyizi kánʋ́ háálɔ a kɛ́sʋ́ bɛlɛ a a ɓa zɛ́ kokúsi ɓa col Ezipiti. Moyizi pi deŋtuke ná Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ pɛ́ pi a kánʋ́ nɛ́sɛ mɛ́. 21 Wɩɩsɛ baa bʋl Moyizi rɩ́ bʋ́lɛ́: <<Ŋ ɔ́ɔ́ ɩ tʋŋ nyáŋsɛ rɩ́wɔ́ duo wuu. Rɩɩ kúó bɩrmʋ́ Ezipiti ɩ ɔ́wɔ́ Faarɔŋ sɩ́ɛ́. Ŋ sɩ́ a rʋ́ʋ́ baŋcɩla dúóri, rʋ́ʋ́ sɩ́ Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ tá rɩ́wɔ́ col. 22 Ɩ sɩ́ bʋl Faarɔŋ rɩ́ bʋlɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: <Ŋ bio ní ká Ɩzɩrayɛl, ŋ bihɔ̃́ nɛ́. 23 Ŋ bʋ́lɔ́ pɛ́ɩ́ bʋlɩ́ táŋ bio rʋ́ʋ́ col a makɛ rʋ́ʋ́ tʋŋ aá páŋ. Rɩɩ nɛ́ vɛ́ɛ́ rɩ́ɩ́ tɔ́ʋ́ rʋ́ʋ́ col, ká ná ŋ má sɩ́ a rɩ́ɩ́ bihɔ̃́ sʋwɛ.>>>
24 Ŋmɛ́nɔ mɛ́, Moyizi há mʋ́ɛ́ cɔ dɩhɩ̃́ oro, Nyuutɩna Wɩɩsɛ kóú rɩ́ a jɩ́jɔ́ʋ́ ɓʋ́ɩ́. 25 Sefora de pi dɔ́wɩ́dííli a kʋ́mʋ́ bio pɛŋ puu coki a kaa mʋ́ tɩkɛ Moyizi naasɛ mɛ́ ká bʋlɛ́: <<Ŋ é rɩ́, ɩ ká cɛ́l bálá rɛ́.>> 26 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ lo Moyizi. Pɛŋcoki ná wɩ́ɛ́ nɛ́ Sefora fa sɛ́: <Cɛ́l bálá ɛ́.>
27 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Aarɔŋ rɩ́ bʋlɛ́: <<Mʋ́ gɩrbétéke sɩɛrʋ a céŋ Moyizi.>> Ʋ mʋ́ a céŋ Moyizi Wɩɩsɛ paalɔ mɛ́ a kánʋ́ kormi. 28 Moyizi sɩɛ́ cesi wɩ́ɛ́ ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ há píé tʋ́mʋ́ a pá Aarɔŋ, a máŋsɛ nyáŋsɛ ná má wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ a.
29 Ɛ́ nɛ́ ká, Moyizi rɩ́ Aarɔŋ mʋ́ yɩ́rɛ Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ nɩhɩɛ̃́sɛ wuu ciki. 30 Aarɔŋ sɩɛ́ cesi wɩ́ɛ́ ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há bʋ́lɛ́ pá Moyizi, ká ʋ a nyáŋsɛ ná Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ sɩ́ɛ́. 31 Ɓa laa dí. Ɓa há nóú rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɓɩɛ́na nówó susu a jɩ́ja rʋ́ʋ́ sáŋwɔ́ mɛ́, ɓa ɓírmi tíé a káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ cú tíé a cʋ́ɔ́lʋ́.