Zakɔbɛ hé Ɩzɩrayɛl jɩmʋ́ʋ́la fí rí bɛllɛ ná nyunni bárka
49
1 Zakɔbɛ yɩ́rʋ́ bɛlɛ, a bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: <<Ɩ́ hé náŋá mɛ́ rɩ́ŋ makɛ cíé wɩ́ɛ́ ná háá rɩ́wɔ́ péríwa, a pɛ́ɩ́wa. 2 Zakɔbɛ bɛlɛ, ɩ́ hé náŋá mɛ́, a zesi! Ɩ́ zésíwa áná Ɩzɩrayɛl! 3 Ribaŋ, ɩ nɛ́ káŋ bihɔ̃́, ɩ nɛ́ káŋ dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ bio ŋ lʋl, ŋ dóé tɛ́ŋ mɛ́ Ɩ kuorí mí, ɩ nɛ́ kɩ́wɔ́, ɩ dóé má mɛ́, ɩ nɛ́ kɩ́wɔ́. 4 Ɩ kéŋ dóé anɛ nyipoo, amá ɩ wɩ sɩ́ɛ́ wuó ná, beé wɩ́ɛ́ ɩ zɔ́kɛ́ kíso, ɩ keníŋ háála nɔ́ŋɔ pɛ́, ɩ bírsíŋ basa. 5 Sɩmɩyɔŋ rɩ́ Levi ká maábináŋa rɛ́, ɓa nɛ́ hé nʋɔ balá aá zɔkɛ zɔ́krʋ. 6 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ɛ́ tówó vʋʋrɛ́ mɛ́, ŋ sabɩɩna tówó céme mí. Bee wɩ́ɛ́ ɓa cɔ́ɛ́ sɩɛrʋ, ɓa ɓʋ́ nɩbííne, ɓa sanáŋ sɩɛrʋ, ɓa ɓíési nɔɓallɛ. 7 Wɩɩsɛ sɩ́ zɔ́kwɔ́ cɔwɩɩlɔ́ ná, bee wɩ́ɛ́ ɓa cɔwɩɩlɔ́ dúkó, Wɩɩsɛ sɩ́ zɔ́kwɔ́ tɛŋbuoró ná há kéŋ nɩɓʋ́. Ŋ sɩɛ́ sɩ́ káŋwɔ́ cɔ́rɩ́ŋ é Zakɔbɛ duo mí, a a rɩ́wɔ́ pɩsɛ náŋá mɛ́, ŋ é Ɩzɩrayɛl duo sɩɛrʋ. 8 Ziida, ɩ maábináŋa sɩ́ píŋsí. Ɩ dɩŋdɔma liŋsi sɩ́ ŋmɔwɛ tíé, ká rɩ́ɩ́ aŋbɛlɛ ko ɓírmí sɩ́ɛ́. 9 Ziida ká kɩ́ŋkaŋkeŋ ní, ɩɩ́ lɩɩ jaa dí, ká bɩrko, a kánɩ́ tɩɩ gʋrɛ a pɛ́, anɛ kɩ́ŋkaŋwal, anɛ kɩ́ŋkaŋháálɔ: Áŋ rɛ́ kɔ́wʋ́ aá ílli? 10 Kuorí wɩ Ziida jaa mɩ́ɩ́ lɩ́ɩ́ ná, kuódeŋtuke wʋ́ʋ́ duo nɩɛ nɛ́sɛ mɩ́ɩ́ lɩ́ɩ́ ná, a kaá ja kal ná, nɛ́ŋ ná tɩɩ há sɩ́ tɩ́llʋ́, há sɩ́ ko, rɩ́ duo wuu zílú. 11 Ʋ sɩ́ púú kokúme a vɔwɛ víínyi tuu mʋ́kur mí, ká púú kokúbio vɔwɛ víínyi hílwero mí. Ʋ sɩ́ púú gɛrɔ a hé dɩvɛ́ŋ mɛ́, a sɛsɛ, a sɛ́sʋ́ kapóóti víínyi nɔnɔ nyihaasɛ́ mɛ́. 12 Dɩvɛ́ŋ fɛ́lʋ́ sɩ́ɛ́, ká nɛ'ɩ́l má tʋ́ʋ́sʋ́ nyɩla. 13 Zabɩlɔŋ dɩkéni sɩ́ a mʋʋ nʋɔ, nyii daborzeŋsi dɩcɩ́nɛ. Ʋ dɩtɩ́llɛ sɩ́ mʋ́ yakɛ Sɩdɔŋ mɛ́. 14 Ɩsakaarɛ ká kokúme ná há kéŋ dóé aá pɛ́ rɩ́ kokúcɩksɛ. 15 Ʋ nóú rʋʋ dɩfɩɛlɩ́ wéró, tɔ́ɔ́ má a wérí. Ʋ kenú dagune cakɛ aá la cɩksɛ, aá tʋŋ anɛ yómo, ɓa sɩɛrʋ. 16 Daŋ sɩ́ wóllú duo kaa ké, anɛ Ɩzɩrayɛl jɩmʋ́l nɔ́ŋɔ. 17 Daŋ sɩ́ nɛ ŋmɛ́nɔ nyúú dʋŋ, a nɛ bɔsɔ ná há pɛ́ ŋmɛ́nɔ nyúú, aá ɓá záka naasɛ mɛ́, ká rɩ́ zɔ́zɩ́nnɔ ɓal báyɛlɛ́. 18 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ŋŋ́ yɩ́ɛ́lɩ́ laatɛ́ nɛ́. 19 Gaadɛ, rɩ nɩɛ kúó kílú a cɩ́nʋ́ mɛ́, ʋ sɩ́ kírwó rɩ́wɔ́ fá. 20 Asɛrɛ tɔ́ɔ́ sɩ́ ka ɓɩdíwere, rʋ́ʋ́ aa pɩ́pá kuóre. 21 Nɛfɩtalɩ ká wɩɛma nɛ́, a tɩ́llʋ́ tɩɩ, aá lʋl biwere. 22 Zɔzɛfɛ ká tuu ná tɛŋ há fɩ́ɛ́lɔ́, aá nɔŋ nɛ́, a mɩŋ fuo nʋɔ, ʋ hílli isi zɛ́ culli zeŋ mí ní. 23 Túyoore jɔ́ʋ́ nʋɔ mɛ́, a yóú. Túyoore ná fa kɔ́ʋ́ dɩŋdɔma nɛ́. 24 Amá ʋ túó ha dé zɛ́ pɔ́ nɛ́ wérí, kɔ́ʋ́ vaŋsɛ rɩ́rʋ́ nɛ́ŋsa wɩ yʋ́ɔ́rɛ́, bee wɩ́ɛ́ Zakɔbɛ Wɩɩsɛ ná dóé há kɛ óŋ wuu, níí pɔ́ʋ́ mɛ́, ʋ nɩ́ɩ́ bel Ɩzɩrayɛl mɛ́ anɛ penʋɔlɔ, ʋ nɛ́ kɔ́ʋ́ bʋ́ɩ́ má. 25 Ɩ áná Wɩɩsɛ sɩ́ sáŋɩ́ mɛ́. Wɩɩsɛ ná dóé há kɛ óŋ wuu, sɩ́ héí nyúú bárka. Rɩ́ bárkawa lɛ bána nyúú a túwí. Rɩ́ bárka lɛ tíé mʋ́l a zɩ́nɩ́. Rɩ́ɩ́ pʋsɛ pul, ká rɩ́ɩ́ nakaara pɛ́kɛ má ka bárka. 26 Bárkawa ná ɩ áná há héé pɛ́ɩ́, ɓa sɩ́ kɩ́llɛ bárkawa ná ŋ áná há héé páŋ, a zɛ́ yakɛ pallɛ ná há waá giri nyunni mí. Rɩ́ ɛ́ bárkawa tuwi Zɔzɛfɛ nyúú, ɩ nɛ́ há kɛ́ɩ́ maábináŋa kuóro. 27 Bɛŋzamɛ ká ɓee háá ciké ní. Cɩ́cʋɔ, ʋʋ́ cɔŋ dúú oŋkɛsɛ́, ká gbaŋ, ʋ píwó káánɛ ɓa.>>28 Ɩzɩrayɛl jɩmʋ́ʋ́la fí rí bɛllɛ ná nɛ́ ɛ́. Wɩ́ɛ́ ná má ɓa áná há bʋlɛ́, a hé bárka pɔ́wɔ́ má nɛ́ ɛ́. Nɛrɔ wuu há mɔhɛ̃́ rʋ́ʋ́ la bárka ɛ́ nɛ́, ʋ la. 29 Ká sɩɛ́ bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋ sɩ́ mʋ́ŋ naabálwa ná há sʋ́sɛ́ rɩ́. Ɩ́ húŋ bʋɔ ná mɛ́, ɓa há húŋ ánáwa. Bʋɔ ná há mɩŋ Hititiwa báálɔ Ɩfɩrɔŋ baka mɛ́. 30 Bʋɔ ná mɩŋ Makpela baka mɛ́ nɛ́, Mamire laka, Kanaŋ dɩtɩ́llɛ. Ʋ ká baka ná Abɩrahaŋ há yɔ́wɛ́ Hititiwa báálɔ Ɩfɩrɔŋ rɩ́, rʋ́ʋ́ ɔ́ʋ́ sʋsɛ dɩhúí ní. 31 Ráŋ nɛ́ ɓa hu Abɩrahaŋ rɩ́rʋ́ háálɔ Saara; ráŋ nɛ́ ɓa hu Ɩzakɛ má rɩ́rʋ́ háálɔ Rebeka; ráŋ nɛ́ sɩɛ́ ŋ hu Leya má. 32 Ɓa yɔ́wɛ́ bʋɔ ná rɩ́ baka ná wuu, Hititiwa rɩ́ nɛ́. 33 Zakɔbɛ há kúé bʋ́lʋ́ nʋɔ wɩ́ɛ́ tenni a pɔ́ʋ́ bɛlɛ, ʋ kenú naasɛ hóú basa mɛ́, a sʋwɛ, a mʋ́ʋ́ naabálwa rɩ́.