Ziida rɩ́ Tamaarɛ wɩ́ɛ́
38
1 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, Ziida lʋ́ʋ́ maábináŋa sɩɛrʋ, a mʋ́ ké Adulaŋ mɛ́, báálɔ oro ɓa háá yɩ́rɛ Hira dɩhɩ̃́. 2 Ráŋ nɛ́ ʋ ná Kanaŋ tɩ́nawa toló oro, yɩr há ká Suwa, a ja. 3 Suwa ko ka puo, a lʋl heŋbóle, Ziida hóú yɩr Ɛɛrɛ. 4 Suwa baa bɩrɛ lʋl heŋbóle nɔ́ŋɔ, a má pɔ́ʋ́ yɩr Onaŋ. 5 Ʋ baa lʋl heŋbóle nɔ́ŋɔ má, a pɔ́ʋ́ má yɩr Sela. Ʋ kúó lʋ́lʋ́ é, rɩ Ziida mɩŋ Kezibi mí ní. 6 Ziida sɩɛ́ ja háálɔ pɔ́ʋ́ bihɔ̃́ Ɛɛrɛ ná; ɛ́ háálɔ yɩr nɛ́ Tamaarɛ. 7 Ɛɛrɛ ná a wɩ́tɩɛnnɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩɛrʋ lʋ́ʋ́, ɛ́ nɛ́ ʋ ɓʋ́ʋ́. 8 Ɛ́ nɛ́ Ziida bʋl Onaŋ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ nɛ́ mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́ píí máálá yúháálɔ ná ja, rɩ́ɩ́wa lʋl bɛlɛ, rɩ́ɩ́ maalɩtoó duo sɩ́ tókú.>> 9 Amá Onaŋ há ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɛ́, rʋʋ lʋ́l bíí má ʋ tɩɩ bíí raá tóú, ʋ waá ja rʋ́ʋ́ rɩ́ ɛ́ háálɔ lʋl bio, rʋ́ʋ́ máálá duo sɩ́ tókú. Ɛ́ wɩ́ɛ́, rʋʋ nɛ́ pɩ́nʋ́ máálá háálɔ wuu, ʋʋ́ fɩɩ tá tíé ní. 10 Ɛ́ ná ʋ háá ɛɛ́ wɩ Wɩɩsɛ sɩɛrʋ tɔ́rɛ́, ɛ́ nɛ́ ʋ ɓʋ́ʋ́ má. 11 Ɛ́ nɛ́ Ziida sɩɛ́ bʋ́lʋ́ biháálɔ Tamaarɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Kánɩ́ yúhallɛ mʋ́ kéní áná jaa mɛ́, káá dɛllɛ rɩ́ŋ bio Sela pʋɔsɛ. Ʋ há waá ja rɩ́ Sela má baa sʋwɛ anʋ́ mááláwa nɛ́ tɛ, ʋ bʋl ɛ́. Ɛ́ nɛ́ Tamaarɛ má ɓɩɛ́na mʋ́ kénú áná jaa mɛ́.12 Ʋ há dáánɛ tápʋlɛ mʋɔ́, Suwa toló ná há ká Ziida háálɔ sʋ́wɔ́. Ʋ yúó wɩ́ɛ́ há dáárɛ́, Ziida rɩ́rʋ́ naŋnɔ́ŋɔ Hira há lɛ́ Adulaŋ, arɩ́wɔ́ nɩɛ wuu isó tuwi Timina, rɩ́wɔ́ ná nɩɛ ná háá kɛ́ʋ́ pieŋse lɔ́ŋ. 13 Tamaarɛ sɩɛ́ nɛ rʋʋ bála áná isó aá mʋ́ Timina, rʋ́ʋ́ kɛ́ʋ́ pieŋse lɔ́ŋ, 14 ɛ́ nɛ́ ʋ wúrkú yúhágɛnnɛ ná tá, ká pi máyááfi tɔ́ʋ́ sɩ́ɛ́ mɛ́ a bɩ́rsɛ, a lɩɩ kɛ́rʋ́ ŋmɛ́nɔ; a mʋ́ peri Enayimi há mɩŋ Timina ŋmɛ́nɔ mɛ́, a ké tɔ́ɔ́ dánnʋɔ. Bee wɩ́ɛ́ ʋ nóú bála maábio Sela ná, rʋʋ wɔ́ɔ́, ká ɓa wɩ ɛ́ɛ́ ʋ púú ja. 15 Ziida ko peri róŋ, a ná Tamaarɛ rʋʋ kénó. Ʋ há pí máyááfí ná tɔ́ʋ́ sɩ́ɛ́ mɛ́, ʋ píó makɛ rɩ hácɔrmɔ nɛ́. 16 Ɛ́ nɛ́ ʋ tuu pérú a bʋlɛ́: <<Lo ríŋ kánɩ́ pɛ́.>> Ká wɩ ɛ̃ rʋ́ʋ́ biháálɔ nɛ́; ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Rɩ́ɩ́ pɩ́nɩ́ŋ ká páŋ beé?>> 17 Ziida sɛ́: << Ŋ sɩ́ mʋ́ lɩ́sɛ bʋwie ŋ bʋtuu mí, a tɛ rɩ́wɔ́ kaa ko pɛ́ɩ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ má sɛ́: «La sɩ́ɛ́ páŋ óŋ, ká rɩ́ŋ dɩ́dɛllɛ» 18 Ziida baa bɔsɛ bʋlɛ́: «Bee óŋ rí ɩ jɩ́ja rɩ́ŋ la sɩ́ɛ́ pɛ́ɩ́»? Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Píí tɩɩ nɛ́cikó omo né rɩ́rʋ́ ŋmɛ́ŋlaalɩ́ wuu, arɩ́rɩ́ deŋtuke né má há mɩ́nɩ́ nɛ́sɛ mɛ́, a páŋ.>> Ʋ ɓɩɛ́na pii pɔ́ʋ́ ká kánʋ́ pɛ́; ʋ ka Ziida puo. 19 Ká Tamaarɛ bɩrmʋ́ jaa, a lɩ́sʋ́ máyááfí ná, ká baa pɔ́ʋ́ yúhágɛnnɛ su. 20 Ziida sɩɛ́ ka bʋwie ná pɔ́ʋ́ naŋnɔ́ŋɔ, Adulaŋ tɩ́náwa báálɔ ná, rʋ́ʋ́ kaa mʋ́ pá ɛ́ háálɔ, ká lɔ́ʋ́ nɛ́cikó omo arɩ́rʋ́ deŋtuke, a kaa ko pɔ́ʋ́. Ʋ naŋnɔ́ŋɔ ná mʋ́ɔ́, ʋ wɩ háálɔ ná ráŋ néé. 21 Ɛ́ nɛ́ ʋ bɔsɛ tɔ́ɔ́ ná tɩ́náwa bʋlɛ́: <<Hácɔrmɔ ná háá ké ŋmɛ́nɔ nʋɔ rɛɛ́, ʋ mɩŋ nɛɛ́?>> Rɩ ɓa sɛ́: <<Hácɔ́rmʋ́ wuu fa to rɛɛ́.>> 22 Ziida naŋnɔ́ŋɔ bɩrko bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́: <<Ŋ mʋ́ɔ́ ŋ wʋ́ʋ́ néé, ká tɔ́ɔ́ tɩ́náwa má sɛ́, rɩ́ hácɔ́rmʋ́ wuu fa to ráŋ.>> 23 Ɛ́ nɛ́ Ziida sɛ́: <<Lo rʋ́ʋ́ ka ɓɩɛ ná! Sɩ́ ló rá káŋrá tɩɩ lɩɩ hɩɩ̃sɛ. Ŋ é kéŋ bʋwie tɛ rɛ́, ɛ́ nɛ́ ɩ má mʋ́, ɩ wʋ́ʋ́ néé!>> 24 Ɛ́ daarɛ, a peri caŋsɛ botoro, ká ɓa ko bʋl pá Ziida bʋlɛ́: <<Ɩ bihál Tamaarɛ lɩ́ɔ́ yɛ́llʋ́ tɩɩ, a ka puo má tɩɩ.>> Ɛ́ nɛ́ Ziida sɛ́: <<Ɩ́ mʋ́ kánʋ́ ko, a kaa lɛ zɩ́ŋbal, a marɛ níŋ, a pii yoo hé rʋ́ʋ́ físi.>> 25 Ɓa há mʋ́ɛ́ kánʋ́ aá ko, ʋ tʋ́mɔ́ ɓa mʋ́ bʋ́lʋ́ bála áná rɩ́ bʋlɛ́: <<Báálɔ ná há tɛ ɓɩɛ nyáŋ: nɛ́cikó omo né rɩ́rʋ́ ŋmɛ́ŋ arɩ́ deŋtuke né, ʋ tɩ́na nɛ́ hé puo páŋ. Sɩɛ́ bɔsɛ zɩŋ tɩ́na.>> 26 Ziida béló zɩ́ŋwɔ́; ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Ʋ kéŋ taŋá kɩ́llɩ́ŋ; ŋ fa mɔhɔ̃́ rɩ́ŋ a rɩ́ŋ bio Sela púú ja rɛ́, káŋ wɩ ɛ́ ɛ́ɛ́.>> Ɛ́ nɛ́ Ziida baa wʋ́ʋ́ mɛ́ tɩ́kɛ́ ná.
27 Ʋ kal lʋlɩ́ há péré, ɓa nóó rɩ bilɩɛnnɛ nɛ́ ʋ luoru mí. 28 Bɛlɛ ná nɔ́ŋɔ nɛ́sɛ la sɩ́ɛ́ ko nyɩɩsɛ. Hácakrɔ ka, a pi gepúŋ ŋmɛ́fɩɛmɔ vɔwɛ, ká bʋlɛ́:«Ʋ nɛ́ ká sɩ́laarɔ.» 29 Amá ɛ́ bio kenú nɛ́sɛ ná kʋ́ʋ́rɛ, ká ʋ nɔ́ŋɔ ná nɛ́ bɩrɛ la sɩ́ɛ́ ko lɛ tɔ́ɔ́. Ɛ́ nɛ́ hácakrɔ ná cáási bʋlɛ́:«Beé rí ɩ cɔ́rɩ́ maá mɔ nyɛ, ká lɛ?» Ɛ́ nɛ́ ʋ áná hóú yɩr: ‹Pɛrɛsɛ› 30 Ká bio ná nɔ́ŋɔ má sɩɛ́ ko lɛ, arɩ́rʋ́ nɛ́sɛ ŋmɛ́fɩɛmɔ. Ʋ áná pɔ́ʋ́ má yɩr: Zera.