Zɔzɛfɛ duose wɩ́ɛ́
37
1 Zakɔbɛ kúó ké tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ʋ áná má fa há kéné mí ní, Kanaŋ tíé. 2 Ná Zakɔbɛ duo nɩɛ wɩ́ɛ́. Zɔzɛfɛ bɩŋsɛ fí rí balpɛ tɛ́ŋ mɛ́, ʋʋ́ nʋ́ɔ́lʋ́ áná pieŋse rɩ́ bʋnnɛ nɛ́, ʋ rɩ́rʋ́ mááláwa ná há kɔ́ʋ́ áná háála Bila rɩ́ Zilpa bɛlɛ. Ʋ válɔ́ zʋʋ bʋ́lʋ́ mááláwa ná wɩ́tɩɛnnɛ aá pɔ́ʋ́ áná. 3 Zakɔbɛ sɩɛ́ có Zɔzɛfɛ a kɩ́llʋ́ bɛlɛ ná náŋa wuu; ʋ há kɔ́ʋ́ bánɩ́nnɛ bio wɩ́ɛ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ nyɛrɛ pɛ́ŋbɩɛlɩ́ gɛrɔ há wéró, a pɔ́ʋ́. 4 Ʋ mááláwa nóó, rɩ ɓa áná có Zɔzɛfɛ nɛ́ a kɩ́llɩ́wɔ́ wuu. Ɛ́ nɛ́ ɓa bɛ́rʋ́, á báá wɩ wɩ́wérí wuu bʋl, ʋ rɩ́. 5 Ɛ́ nɛ́ kal oro, Zɔzɛfɛ duosi, a lɩɩ bʋl pɔ́ʋ́ mááláwa; ɛ́ nɛ́ ɓa ɔsɛ bɛ́rʋ́. 6 Ʋ bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ́ zésíŋ duose né! 7 Á lɩ́ɔ́ aá kʋsɛ bilé, a vɔsɛ pú cík cíkwa; á cɩ́nɔ́, rɩŋ bilé cik ísó cɛ́ dahá, ká ɩ́ bilé cike ko kílú, a curi nyunni tɩkɛ tíé, ŋ ɓɩnɔ ná sɩ́ɛ́.>> 8 Ɛ́ nɛ́ ʋ mááláwa sɛ́: <<Ɩ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩɩ sɩ́ dí kuorí á nyúú, ɩ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩɩ sɩ́ tɩ́llɩ́rá a kaa ké?>> Ká ɓa tɩ́ŋʋ́ duose ná rɩ́rʋ́ wɩ́cesé ná wɩ́ɛ́, a ɔsɛ bɛ́rʋ́ súúri. 9 Zɔzɛfɛ baa duosi duose nɔ́ŋɔ, a pii bʋl pɔ́ʋ́ mááláwa. Ʋ sɛ́: <<Ŋ báá dúósó rɩ wɩɩsɛ, rɩ́ cana arɩ́ caŋwʋllɛ fí rí oro kúó ɓírmi tíé, ŋ sɩ́ɛ́.>> 10 Ʋ baa ha bʋl ɛ́ duose wɩ́ɛ́ pɔ́ʋ́ áná rɩ́rʋ́ mááláwá. Ɛ́ nɛ́ ʋ áná bɛ́sʋ́ mɛ́ ká bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ duose né mʋ́l nɛ́ beé rí? Ɩ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩŋ rɩ́rɩ́ maá arɩ́rɩ́ mááláwa sɩ́ ko ɓírmi tíé ɩ sɩ́ɛ́? 11 Ʋ mááláwa tɩ́ŋ ɛ́ wɩ́ɛ́ aá dɔ́mʋ́, amá ʋ áná é pí ɛ́ wɩ́ɛ́ hóú sɩɛrʋ, a kaá bɩɩnɛ.Ɓa yɛ́llɛ Zɔzɛfɛ anɛ yómo
12 Zɔzɛfɛ mááláwa ná kírwó áná pieŋse rɩ́rʋ́ bʋnnɛ, a kaa mʋ́ mɩŋ Sɩsɛmɛ cɔɔ rɩ́, aá nʋɔlɛ. 13 Ɛ́ nɛ́ kal oro Zakɔbɛ bʋl Zɔzɛfɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ mááláwa kírí pʋsɛ ná mʋ́ mɩŋ Sɩsɛmɛ mɛ́; lo rɩ́ŋ tʋ́mɩ́ ɓa rɩ́.>> Ɛ́ nɛ́ Zɔzɛfɛ sɛ́: <<Néŋ ní.>> 14 Zakɔbɛ sɛ́: <<Mʋ́ néí mááláwa ná tɛŋfɩ́ɛ́l mɛ́, a ná pʋsɛ ná má tɛŋfɩ́ɛ́l mɛ́, ká bɩrɛ káŋwɔ́ labáárɛ ko páŋ.>> Ɩbɩrɔŋ polo mí ní Zɔzɛfɛ áná cɛ́ tʋ́mʋ́, ʋ mʋ́ Sɩsɛmɛ.
15 Ʋ há mʋ́ɛ́ peri, a mɩŋ gɩr mɛ́ gʋɔrɛ aá yéŋŋi, báálɔ oro kúó cémú a bɔ́sʋ́ bʋlɛ́: <<Ɩɩ́ ja beé rí?>> 16 Ɛ́ nɛ́ Zɔzɛfɛ sɛ́: <<ŋŋ́ jáŋ mááláwa nɛ́. Nɛɛ́ rɛ́ ɓa mɩŋ, aá nʋ́ɔ́lɩ́wɔ́ pʋsɛ?>> 17 Ɛ́ nɛ́ báálɔ ná sɛ́: <<Ɓa ísí rɛɛ́ col. Ŋ nɩ́ɔ́ rɩ ɓa sɛ́: <<Á mʋ́ Dotaŋ cɔɔ rɩ́.>> Zɔzɛfɛ sɩɛ́ tɩ́ŋʋ́ mááláwa naasɛ, a mʋ́ nówó Dotaŋ mɛ́.
18 Ʋ mááláwa nóú sɩ́ɛ́ rɩ́, rʋʋ kó. Ɛ́ nɛ́ ɓa vʋ́ʋ́rʋ́ ɓʋ́ɩ́, rʋʋ ha wʋ́ɔ́ péré. 19 A sɩɛ́ bʋl aá pá náŋá bʋlɛ́: <<Ɩ́ ná duose ná tɩ́na nɩ́ɩ́ kué. 20 Ɩ́ lo, rʋʋ kúó ráá kaa ɓʋ́, a pii yoo hé butoluŋe nyáŋ nɔ́ŋɔ sɩɛrʋ, ká bʋl rɩ́ dííre ní kené dí. Ká sɩɛ́ ná, ʋ duose ná háá nɛ ɛ́.
21 Ribaŋ há nɛ́ ɛ́, ʋ có rʋʋ lá Zɔzɛfɛ tá; ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Á sʋ́ʋ́ ɓʋ́!>> 22 Ká súúri bʋlɛ́: <<Ɩ́ sɩ́ nɩɓʋ́ ɓʋ́; ɩ́ kánʋ́ ɛ́, a yoo hé butoluŋo né sɩɛrʋ.>> Ribaŋ háá já rʋ́ʋ́ la Zɔzɛfɛ tá, a kaa bɩrmʋ́ pɔ́ʋ́ áná nɛ́ tɛ, ʋ bʋl ɛ́.
23 Zɔzɛfɛ há kúé pérú mááláwa, ɓa ísó kánʋ́, a wúrkú pɛ́ŋbɩɛlɩ́ gɛrɔ ná ʋ há súé, 24 ká kánʋ́ mʋ́ yoo hé vil mí, butoluŋo sɩɛrʋ nyii há to ráŋ. 25 Ká mʋ́ ké aá dí ɓɩdííle. Ɓa béló rɩ Ɩsɩmayɛlɛ duo nɩɛ ná há ká Madɩanitiwa nɛ́ tʋ́kɛ́, a lɛ Galaadɛ a ko aá mʋ́ Ezipiti; ɓa nyʋ́kmawa cɩ́ɩ́nɛ tuwiiló há kéŋ sɔ́ŋ buke botoro. 26 Ɛ́ nɛ́ Ziida bʋ́lʋ́ maábináŋa rɩ́ bʋlɛ́: <<Raá ɓʋ́rá maábio né ká kaa féŋsi má, ʋ wɩ nyʋɔrɛ́ wuu kené. 27 Ɩ́ lo rá yɛ́llʋ́ pá Ɩsɩmayɛlɛ duo nɩɛ nyáŋ, ká sʋ́ʋ́ ɓʋ́. Bee wɩ́ɛ́ á tɩɩ tɩɩ nɛ́, á maábio tɩɩ nɛ́.>> Ɛ́ nɛ́ ɓa sáŋʋ́ bʋlɛ́ ná. 28 Rɩ Madɩaŋ tɩ́náwa báyɛlɛ́ kúó aá daarɛ, a ná Zɔzɛfɛ butoluŋo ná sɩɛrʋ, a pɔ́sʋ́ lɩ́sɛ; Ʋ mááláwa ná lɔ́ʋ́, a yɛ́llɛ pá Ɩsɩmayɛlɛ duo nɩɛ ná. Ɓa yɛ́llʋ́ wárɩwɩɛla mɛrɛ́ nɛ́, a pɔ́wɔ́, ɓa kánʋ́ col Ezipiti. 29 Ribaŋ mʋ́ɔ́ muuli butoloŋo ná mɛ́, rʋʋ wɩ Zɔzɛfɛ néé. Ɛ́ nɛ́ ʋ sɩɛrʋ zɔkɛ, ʋ kánʋ́ gɛnnɛ cɔ́nnɛ, 30 ká bɩrmʋ́ bʋ́lʋ́ maábɛlɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Biwie ná to ráŋ, rɩ́ŋ sɩɛ́ a ɛrɛ́wa?>>
31 Ɛ́ nɛ́ ɓa isi ka bʋŋgboko ɓʋ́, a pi Zɔzɛfɛ gɛrɔ ná ɓa há wúrké, a bɩ́rɛ bɩ́rɛ bʋŋgboko ná cɛ́l. 32 Ɓa lɩ́sɛ gɛrɔ ná ɛ́, a tɛ rɩ́wɔ́ kaa mʋ́ pɔ́wɔ́ áná, ká bʋlʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Á ná gɛrɔ né rí! Laa ná, ɩ bio gɛrɔ ná raá?>> 33 Zakɔbɛ laa bel, a zɩ́mʋ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ cáási bʋlɛ́: <<Ŋ bio gɛrɔ nɛ́, kaadíhuorúwa oro rí kéŋ Zɔzɛfɛ cɔ́nnɛ, a dúú.>> 34 Zakɔbɛ isi kánʋ́ gɛnnɛ cɔ́nnɛ; ká pi sazɔ́krɩ́gɛrɔ su, a wíú bio mí tápʋlɛ ɓɩkana. 35 Ʋ bɛlɛ rɩ́rʋ́ tolé wuu ko bʋ́ɔ́lʋ́ a gúl. Ká ʋ sɛ́: <<Ŋ sɩ́ wíŋ bio né mí wuu, a mʋ́ sʋwɛ, a mʋ́ʋ́ rɩ́.>> Ká ɓɩɛ́na ha wíú wɩ́ɛ́ wuu. 36 Madɩaŋ tɩ́náwa ná má ka Zɔzɛfɛ mʋ́ Ezipiti, a yɛ́llɛ pá Pɔtɩfarɛ. Ɛ́ Pɔtɩfarɛ ká Ezipiti kuóro laka sóójiwa nɔhɔ̃́ nɔ́ŋɔ nɛ́.