Ɩzakɛ hóú bio Zakɔbɛ nyúú bárka
27
1 Ɩzakɛ há kúé nɩɩnɛ, ʋ sɩ́ɛ́ púló aá bɔl, ʋ báá wɩ ráŋ ná. Ɛ́ nɛ́ ʋ yɩ́rʋ́ bihɔ̃́ Ezayu, a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋ bio!>> Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Néŋ ní.>> 2 Ɩzakɛ sɛ́: << Ŋ nɩ́ɩ́nɔ́, ká wɩ kal ná ŋ háá sʋwɛ́ ɛ̃. 3 Mʋ́l né mí sɩɛ́, pɛ́ɩ́ naŋbállɩ́cɩksɛ, ɩ huõno arɩ́rɩ́ túó, a mʋ́ gɩr a ɓʋ́ ballɔ, a ka namɩɛ ko páŋ. 4 A ɓɩdíwero ná ŋ há có, a kaa ko páŋ rɩ́ŋ dí, ká tɩɩ hé bárka pɛ́ɩ́ ká zɩŋ sʋwɛ.>> 5 Ɩzakɛ háá bʋ́lʋ́ bio Ezayu dɩhɩ̃́ ɛ́, rɩ Rebeka faá zésú. Ezayu lɩɩ mʋ́ gɩr, rʋ́ʋ́ ballɛ ɓʋ́ namɩɛ kaa ko. 6 Ɛ́ nɛ́ Rebeka bʋ́lʋ́ bio Zakɔbɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Náŋ há nɛ́ wɩ́ɩ́ ná. Ɩ áná bʋ́lɩ́ máálá Ezayu rɩ́ a bʋlɛ́: 7 <Ka ballɔ namɩɛ kaa ko a ɓɩdííli ná há wéró a páŋ rɩ́ŋ dí, ká héí nyúú bárka, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́, ká zɩŋ sʋwɛ.> 8 Mʋ́l né mí sɩɛ́, ŋ bio, zésíŋ liŋó a áŋ há sɩ́ɩ́ ɔ́ʋ́ ná. 9 Lɛ bʋtuu a kɛsɛ bʋkeŋe bɛllɛ há wéró kaa ko páŋ; ŋ sɩ́ a ɓɩdííli ná há wéró, ɩ áná há cóú ná a pɔ́ʋ́, 10 rɩ́ɩ́ laa kaa zʋʋ pɛ́ɩ́ áná rʋ́ʋ́ dí, ká héí nyúú bárka, ká zɩŋ sʋwɛ.>> 11 Zakɔbɛ bʋ́lʋ́ máá Rebeka rɩ́ bʋlɛ́: <<Óó! amá ŋ máálá tɛŋ kéŋ pʋ́sɛ, ká ŋ é tɛŋ wɩ pʋ́sɛ kené. 12 Rɩŋ áná láárɩ́ŋ tɛŋ mɛ́, ʋ sɩ́ zɩŋ rɩ́ŋ nyɩ́sʋ́ nɛ́. Ʋ báá wɩ́ŋ nyúú bárka hé, káá bʋl bɔ́ŋbɔ́ŋ rɩ́ɩ́ páŋ.>> 13 Ʋ maá sɛ́: <<Ŋ bio, rɩ́ ɛ́ bɔ́ŋbɔ́ŋ bɩrɛ túwíŋ é nyúú ní ká lóí! Zésíŋ há bʋ́lʋ́ ká mʋ́ kɛsɛ bʋkeŋe ná ko páŋ.>>14 Ɛ́ nɛ́ Zakɔbɛ mʋ́ kɛsɛ bʋnnɛ ná kaa ko pɔ́ʋ́ maá, ʋ laa a ɓɩdííli ná há wéró anɛ ɛ́ ʋ áná háá jɛɛ́. 15 Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́, Rebeka lɩ́sʋ́ bihɔ̃́ Ezayu gɛnnɛ ná há wéró kɩ́ŋkáŋ, a mɩ́nʋ́ dɩhɩ̃́ jaa mɛ́, a su Zakɔbɛ, ʋ bio ɓɩwie. 16 Ká pa bʋkeŋe ná kɛnnɛ, a tɔ́ Zakɔbɛ vaŋsɛ rɩ́rʋ́ baŋ mɛ́. 17 Ká sɩɛ́ pi ɓɩdíwero ná ʋ há ɛ́ɛ́, arɩ́ dɩpɛ́ŋ a hóú bio Zakɔbɛ nɛ́ŋsa mɛ́. 18 Zakɔbɛ kaa zʋ́ʋ́ áná dɩhɩ̃́ a bʋlɛ́: <<Ŋ áná!>> Ɛ́ nɛ́ ʋ áná sɛ́: <<Néŋ ní! Ŋ bio ɩ nɛ́ ká áŋ rɛ́?>> 19 Ɛ́ nɛ́ Zakɔbɛ bʋ́lʋ́ áná dɩhɩ̃́ bʋlɛ́: <<Ŋ nɛ́ kɛ́ɩ́ bihɔ̃́ Ezayu. Ŋ á ɛ́ ɩ há sɛ́ rɩ́ŋ a. Sɩɛ́ isi kéní mʋ́l mɛ́, a dí ballɔ ná ŋ há ɓʋ́ɛ́ namɩɛ, ká tɩɩ héŋ nyúú bárka.>> 20 Ɛ́ nɛ́ Ɩzakɛ bɔ́sʋ́ bio ná bʋlɛ́: <<Ŋ bio, ɩ a ɓɩdííli ná kɩ́kɛ́lɛ́ fɛ́?>> Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Nyuutɩna Wɩɩsɛ ná há kɛ́ɩ́ Wɩɩsɛ, ʋ nɛ́ ɛ́ɛ́ ballɔ ná kóŋ dɩhɩ̃́. 21 Ɩzakɛ bʋ́l Zakɔbɛ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋ bio, tuu péríŋ, rɩ́ŋ láárɩ́ ná, ɩ nɛ́ ɓɩɛ́na káŋ bio Ezayu yáá ɩ raá tóú rí?>> 22 Zakɔbɛ tuu pérú áná Ɩzakɛ, ʋ láárʋ́ tɛŋ mɛ́ ká bʋlɛ́: <<Liŋó é ká Zakɔbɛ liŋó ní, amá nɛ́ŋsa é ká Ezayu nɛ́ŋsa nɛ́.>> 23 Ʋ wɩ ɛ̃ rɩ́ Zakɔbɛ nɛ́; bee wɩ́ɛ́ ʋ nɛ́ŋsa tɔ́ɔ́ arɩ́ pʋ́sɛ anɛ ʋ máálá Ezayu nɛ́ŋsa há tɔ́ ɛ́. Kɔ́ʋ́ zɩŋ hé bárka ʋ nyúú mí, 24 ʋ báá bɩ́rɔ́ bɔ́sʋ́: <<Ɩ nɛ́ ɓɩɛ́na káŋ bio Ezayu?>> Ɛ́ nɛ́ Zakɔbɛ sɛ́: <<Óó! Ŋ nɛ́.>> 25 Ɛ́ nɛ́ Ɩzakɛ sɛ́: <<Pi ɓɩdííli páŋ, ŋ bio, rɩ́ŋ díí ballɔ namɩɛ ná ká tɩɩ héí nyúú bárka. Ɛ́ nɛ́ Zakɔbɛ pii pɔ́ʋ́ ʋ laa dí; ʋ ka dɩvɛ́ŋ má pɔ́ʋ́ ʋ laa nyɔ. 26 Ɛ́ nɛ́ kɔ́ʋ́ áná Ɩzakɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋ bio, tuu peri a kánɩ́ŋ kormi.>> 27 Zakɔbɛ tuu pérú áná, a kánʋ́ kormi. Ʋ áná nʋ́ʋ́ gɛnnɛ sɔ́ŋ, ká hé bárka ʋ nyúú mí a bʋlɛ́: <<Taŋá, ŋ bio sɔ́ŋ dé nɛ baka ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há hóú bárka nɛ́. 28 Ɛ́ wɩ́ɛ́, rɩ́ Wɩɩsɛ a rɩ́ nyɛlɔ lɛ bána nyúú tuwi a pɛ́ɩ́, rɩ́ tíé ka kɔrɔ, rɩ́ ɓɩdííli ɔsɛ wérí, rɩ́ dɩvɛ́ŋ pul kɩ́ŋkáŋ. 29 Rɩ́ tɔ́nɛ duo nɩɛ ɛ́ɩ́ tʋtʋnna, ká rɩ́ íriŋ wuu nɩɛ ko ɓírmí sɩ́ɛ́. Ɛ́ɩ́ aŋbɛlɛ wuu nyúútɩ́na, ká rɩ́ɩ́ maábɛlɛ ko ɓírmí sɩ́ɛ́. Rɩ́ Wɩɩsɛ zɔkɛ nɛrɔ ná wuu há sɩ́ zɔ́kɩ́, ká hé bárka pá nɛrɔ ná há hé bárka pɛ́ɩ́.>>
30 Ɩzakɛ há hé Zakɔbɛ nyúú bárka tenni, ʋ mʋ́ɔ́ lɛ; ʋ mɩŋ lɩɩ mɛ́, rʋʋ máálá Ezayu ní lɛ́ naŋbállʋ baka ko; 31 a má a ɓɩdííli ná há wéró a kaa ko bílú áná sɩ́ɛ́ ká bʋlɛ́: <<Ŋ áná, ŋŋ́ sʋlɩ́, isi dí ballɔ ná ŋ há ɓʋ́ɛ́ ko namɩɛ, ká tɩɩ héŋ nyúú bárka.>> 32 Ʋ áná Ɩzakɛ bɔ́sʋ́: <<Ɩ nɛ́ ká áŋ rɛ́?>> Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: <<Ŋ nɛ́ kɛ́ɩ́ bihɔ̃́ Ezayu.>> 33 Ɩzakɛ sɩɛrʋ zɔkɛ kɩ́ŋkáŋ kɩ́ŋkáŋ, ʋ pii cícel, ká sɩɛ́ bʋlɛ́: <<Áŋ rɛ́ ká nɛrɔ ná há kéŋ ballɔ namɩɛ ná ko páŋ ŋ dí? Ŋ dúú wuu rɩɩ ha wɩ kúé, ká hé bárka pɔ́ʋ́. Ŋ há hé bárka ná pá tɩ́na, ʋ nɛ́ tɛ ɛ́ bárka. 34 Ezayu há nʋ́ʋ́ áná liŋó ko tenni, ʋ sɩɛrʋ zɔ́kɔ́ wérí, ʋ búŋsi kɩ́ŋkáŋ ká sʋlʋ́ áná bʋlɛ́: <<Ŋ áná, héŋ má nyúú bárka.>> 35 Ɛ́ nɛ́ Ɩzakɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ɩ maábio kúó pi lɩ́ŋ mɛ́ a lɛ́ɩ́ bárka.>> 36 Ezayu sɛ́: <<Ɓa há pɔ́ʋ́ yɩr Zakɔbɛ ná nɛ́ tɛ ʋ gɩ́rmɩ́ŋ naasɩ́ bʋllɛ wuu? Ʋ lá sɩ́ɛ́ láŋ hɩɛ̃́sɛ nɛ́, ká mʋ́l né mí, ʋ baa láŋ bárka má.>> Ká baa súúri bʋlɛ́: <<Bárka balá má wɩ káánɛ́ rɩ́ɩ́ páŋ?>> 37 Ɩzakɛ bʋl Ezayu dɩhɩ̃́ bʋlɛ́: <<Ná, ŋ ɔ́ɔ́ ʋ nɛ́ ɛ́ɩ́ nyúútɩ́na, ʋ aŋbɛlɛ wuu kɔ́ʋ́ tʋtʋnna nɛ́, ŋ pi baka oŋparɛ́ rɩ́ dɩvɛ́ŋ pɔ́ʋ́, ŋ bio, beé rí sɩɛ́ báá ŋ sɩ́ wólli a aa pɛ́ɩ́?>> 38 Ezayu bʋ́lʋ́ áná dɩhɩ̃́ bʋlɛ́: <<Ŋ áná, bárka balá dʋŋɔ nɩ́ɩ́ ka yáá? Ŋ áná, héŋ má nyúú bárka!>> Ezayu wi kɩ́ŋkáŋ. 39 Ɛ́ nɛ́ Ɩzakɛ sɩɛ́ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ná, ɩ sɩ́ mʋ́ mɩŋ dɩhɩ̃́ ná tíé há wɩ kɔrɔ kené, a kɛkɛ nyɛlɔ ná há lɛ́ bána nyúú aá tuwi mí. 40 Ɩ tókowí ní sɩ́ lɛ́ɩ́ a tá, ká rɩ́ɩ́ tʋŋ aá pɛ́ɩ́ maábio; ɩ sɩ́ a nɩgʋɔrɩbaarɩ́, amá ɩ sɩ́ yɛ́rkɛ cɩka ná ʋ há píé báásɩ́.>>
Zakɔbɛ lɩ́ɔ́ fá mʋ́ mɩŋ Mezopotami mí
41 Ɛ́ nɛ́ Ezayu pi Zakɔbɛ bɩ́rmʋ́ dɩŋdɔmɔ, a tɩ́ŋʋ́ áná há hé bárka ná pɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́. Ezayu bʋ́lʋ́ sɩɛrʋ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ŋ áná sʋʋ pérí tɛ́sɩ́ɩ́, ʋ sɩ́ sʋwɛ ká rɩ́ŋ ɓʋ́ŋ maábio Zakɔbɛ. 42 Ɓa kéŋ Ezayu ná há ká Rebeka bihɔ̃́ wɩ́ɛ́ ko bʋl pɔ́ʋ́. Ʋ sɩɛ́ a ɓa yɩ́rɛ Zakɔbɛ ʋ bio ɓɩwie pɔ́ʋ́, ʋ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: <<Ná, ɩ máálá já rʋ́ʋ́ ɓʋ́ɩ́ nɛ́, a túmú kɩŋ. 43 Mʋ́l né mí sɩɛ́, ŋ bio, zésíŋ liŋó! Isi fá mʋ́ŋ nánʋɔlɔ Labaŋ rɩ́, Haraŋ mɛ́. 44 A ké ráŋ tápʋlɛ́ mʋɔ́, a kaá ja tɛ́ŋ ná mɛ́, ɩ máálá cɔ́ɛ́ há sɩ́ tuwi. 45 Rɩɩ máálá cɔ́ɛ́ nɛ́ kúé rʋʋ báá wɩ́ɩ́ nyúú isi, ká rʋ́ʋ́ sʋllɛ wɩ́ɩ́ ná ɩ há píé ɔ́ʋ́ mɛ́, ɛ́ nɛ́ rɩ́ŋ a rɩ́ɩ́ bɩrko. Beé rí tɛ rɩ́ɩ́wa wuu bɛllɛ yʋ́ksɛ tápʋl balá ká táŋ? 46 Rebeka mʋ́ɔ́ bʋl pá Ɩzakɛ bʋlɛ́: << A tɩŋ Hititiwa tolé nyáŋ wɩ́ɛ́, ŋ mɩɩsɛ fɩ́ dúníé. Rɩ Zakɔbɛ má báá já Hititiwa toló, tɔ́ɔ́ né tolé nyáŋ nɔ́ŋɔ, ŋ má hiẽsó nyʋɔrɛ́ nɛ́ ká beé rí?>>