27
Pà tanà Pɔ́dì Hɔ̀dɔ́m̀
1 Pà ta̰kadà tḭ́ń wɔ̀ni è yɔ̀ tí dúú nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku mɛhɛká, é ka̰há Ìtàdíì, kà pá kɔ̰́ɔ̰́ Pɔ́dì nà kpenáti tɔɔ̀ti tìcɔ̰́, sósìpa kpɛ̰́ǹn òcɔ̰́ǹ kà p'òò toò Sùdìúsì. Ò de yòǹ sósìpa mɛ̀m̀pà dehú-pa Hɔ̀dɔ́m̀ wóosào nahàku mɛhɛká, pa kpɛ̰́ǹn òcɔ̰́-dà. 2 Kà tí dìsi Àtìdàmítì nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku, é ka̰há. Ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku de kɔ́dí Àsíì tempáàku yɔtí-dà, nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ti de nɛhù-sa. Kà Àdìsìtákì ti nɔɔ̀-nà, è yòǹ Màsèdónì tempáàku kóoó, è péé Tɛ̀sàdòníkì yɔtí mɛhɛká. 3 K'yé weka, kà tí ta̰ntá Sìdónì yɔtí. Kà Sùdìúsì mɛ̀ǹǹ de pa̰kú-ko Pɔ́dì nììma, óò pa̰a̰ nùdi è yɔ̀ ó taá dɛ́há o dóòpa, kà p'óò tempanà. 4 Kà tí yídá ye pesá, é n'dídí Sípúdì teǹka kónnùdi, mìì tee-sá yakú-dà de heu è ti coó-nà. 5 Kà tí deèta Sìdìsíì nà Pà̰ǹfìdíì dàmɛ́dì, é ta̰ntá yɔtí pà toò-ti Mìdáà, Dìsíì tempáàku mɛhɛká. 6 Ye pesá-dà, ye Hɔ̀dɔ́m̀ sósìpa kpɛ̰́ǹn dɛ́hà-ma Àdɛ̀kìsà̰tìdíì yɔtí nɛ́ɛmá dàwɛ́ɛ̀ku, kà kù kɔ́dí Ìtàdíì, k'ó ti dikàna.
7 Kà tí pa̰á̰ daàka dɔ́ɔ́di, è cèǹtì yɔkàma. Nà wɛ̰́ɛ̰́ma-dà tí de ta̰ntà-ma bɛ̀m̀bɛ̀ni nìcɔ̰́nì, è beé-nà Kìnídì yɔtí. Yakú há̰ de yeéè-ma tí kó sɔ̰kadá-ma ka bɛ́ka tá, kà tí dídí Kɛ́dɛ́tì teǹka, é coá Sàdìmɔ̀nɛ́ɛ̀ bɛ́ka. 8 Kà tí n'dídí ye kónnùdi nà wɛ̰́ɛ̰́ma, é ta̰ntá bɛ̀m̀bɛ̀ni nìcɔ̰́nì kà pà nì toò Nɛɛ̀hisuudí, kà nì hɛ́dí-nà yɔtí pà toò-ti Dàséè.
9 Kà ti cèmu é dɔ̀hà é dɔnka, kà tí féná wɔ̀ni sàma, háá kà num̀boóma daadí é tɛ̀ni ka̰há. Mɛmá-dà tee, Pɔ́dì de pà cakú-ma è yɔ̀: 10 N dóòpa-nà, n mádí é n'hɔ̰́tà cà̰ǹkù mɛnkù kó n'dɔǹ-ń-ma. Nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku nà nɛǹti kù toó-ti kó cɔ̰ha-á-ma, tṵ́màkaà, kà ti pú yá̰á̰ ti kó féná-ma ti wɔ̰ɔ̰̀ka.
11 Àmá, ye Hɔ̀dɔ́m̀ sósìpa kpɛ̰́ǹn, mɛnn de dań ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku mɛ́ńtáko hḭ́ǹka-dà, nà ku yaǹn é ha̰tá-nà Pɔ́dì wɛmá. 12 Tṵ́màkaà, ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ti nɛhù-sa de pú cédí nìdo é nɛɛ̀hi ye pesá sémú wɔ̀ni. Mɛmá-dà tee, pa sààpa ta̰kadà-ma è yɔ̀ pá ka̰há. Pà de kpɛ̀i k'yè kó teha, kà pá ta̰ntá nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ti nɛ̀hìdi pà toò-di-dà Fèníkísì, kà nì péé Kɛ́dɛ́tì yɔtí. Ye bɛ̀m̀bɛ̀ni de coó-nà pɛ̰̀pɛ̰̀cúɛ́cúɛ̀di nà ni yúńyúùni bɛ́ka-dà. Pà de kpɛ̀i é tɛ̀i é nɛɛ̀hi-sá-dà sémú wɔ̀ni.
Yakpekú heu dàmɛ́dì hḭ́ǹka
13 Kà yamú é yɛɛ̀ni hḭ́ńkà bɛ́ka è heu, kà pá mahà è yɔ̀ pa yam̀màhàdi kó dii-í-ma. Kà pá yohòna pa nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yɔ̰̀dìka, é ka̰há è dídí-nà Kɛ́dɛ́tì kóńnùdi. 14 Àmá k'yé tɔhìna-ní, kà yakpekú pà yún-kú pɛ̰̀pɛ̰̀cúɛ́cúɛ̀di yakú, é kpetá-ní dɛ́dɛ́í ye teǹka nɛ́ɛmá yéńtà-ka hḭ́ǹka. 15 Kà kú tɛ̀ni é tódá ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku. Kù de pú kó nɛɛ́ é ta̰dí-nà ye yakú. Kà tí ceḿ hédá kà kú ti ka̰há-nà kù kpɛ̀i-ká bɛ́ka. 16 Ti ha̰a̰kú tḭ́ń wɔ̀ni teǹka nɛ́ɛmá de yéńtà-ka kà kà sá̰à̰ cɛ̰́ma, kà pà kà toò Kòdáà, kà ká ti kṵncí ye yakú. Ye wɔ̀ni-dà, ti nɛdà-ma nà wɛ̰́ɛ̰́ma sàma, é teeka nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ-fḭ́hìnasá, 17 é tón éè dúùwa ye nɛɛ́má dawɛ́ɛ̀ku mɛhɛká. Ye wɔ̀ni, k'yèe dawɛ́ɛmɛ́ńtápa, é bowá wɛ̰̀ci é kù yéńtá. Pà há̰ de wani-má kù kó pà dɔdi-nà-ma Dìbíì kóńnùka tá̰mú hḭ́ǹka tá, kà pá wɛ́í yɔ̰̀dìdi mɛ̀nì pòsi-dí hḭ́ǹka, é hédá kà yakú ti n'toó kù kpɛ̀i-ká bɛ́ka. 18 K'yé weka, k'yèe yakpekú baà é n'sɔ̰ncí è ti sa̰m̀pu kpeéma, kà pá cetá é ká̰mu totoòka dàmɛ́dì mɛhɛká. 19 Data̰á̰di daadí, k'yèe nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yam̀ma é ká̰mu dàmɛ́dì mɛhɛká nà pa mɔ́mpá nɔ̀hi, dabíidí mɛ̀nì hɔ̰́ n'nɛɛ̀hi-dí kú dàhàka, nà kùdáasàti mɛ̀ǹtì hɔ̰́ n'ca̰ncí-ti ye dabíidí hḭ́ǹka. 20 Kà tí pa̰á̰ daàka dɔ́ɔ́di, ti pú dɛ́hà wèǹku yoo hà̰à̰hi. K'yèe yakpekú baà sɔ̰ncí è heu kpeéma. Ye wɔ̀ni-dà ti cetà-ma è koò pú n'dań è yɔ̀ ti kó fḭ́tá.
21 Yè de yókáà-á-ma nà ti pú dii-má. Ye wɔ̀ni, kà Pɔ́dì é yídá é nɛɛ̀hi nìpa cɔhàka é pà caka è yɔ̀: N dóòpa-nà, kà nɛ de n besí-ní, è yenì ti pú yíì-ní Kɛ́dɛ́tì yɔtí. Ti de pú kó féná ti nɛǹti, é tṵ́má é m'péé sèm̀ma mɛhɛká. 22 Àmá sá̰mà-ní, n nɛ cɔɔ̀hu è yɔ̀ nɛ́ pa̰á̰ mùyɔ̰, mìì tee-sá n'ɔɔ̀cɔ̰́ǹ pú kó kpíí. Nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku cɔ̰́ɔ̰̀di-dà kó sèǹ. 23 Yèǹkà mɛnkà, Weèdi mɛ̀nì n tee-dí, kà n dehú ni kpɛ́mú, ni tɔntɔndikó n fodà-á-ma, 24 é n caka è yɔ̀: Dá n'wani Pɔ́dì, yè békú p'áa sída-á-ma wóosào yìhìka. Nà fɔ̰́ń kú kpɛ́mú, Weèdi kó fḭ́hìna-á-ma a nɔɔ́tɔɔ̀pa wɛǹni. 25 N dóòpa-nà, nɛ wɔ̰̀ǹti é wédá nɛ yàma dá wédá. N dań-ma Weèdi hḭ́ǹka, è yá̰á̰ è yɔ̀ nì cakáà-sa kó pa̰á̰-ma. 26 Àmá, kù kó ti dɔdi-nà teǹka kàcɔ̰́kà kú kónnùdi-dà kà nɛ́ɛmá kà yéńtà.
27 Yè de hḭn ti yèǹka píta nà kà nàhi-dà mɛma, nà yakpekú ti toó-ma è ti fá̰kápú Mɛ̀dìtɛ̀dànɛ́ɛ̀ dàmɛ́dì mɛhɛká. K'yé m'patì yèǹka totáma, k'yèe nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yam̀ma é bantá è yɔ̀, ti hɛ́ɛ́kú-nà-ní teǹka kàcɔ̰́kà. 28 Kà pá ká̰ńtá máayṵhùdi nìcɔ̰́nì è nì cádí-nà wɛ̰̀ku, é dɛ́há é n'hɔ̰́tà nɛ́ɛmá cṵmpumú yòǹ mɛ́tídìpa púta̰a̰ nà pàyehì. Kà pá tṵ́má tuùta-ho dɛùma, é ká̰ńtá é n'hɔ̰́tà ye cṵmpumú yòǹ mɛ́tídìpa púdɛ́ɛ́ nà pànìì. 29 Pà há̰ de wani-má è yɔ̀ ti nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku dá yetá é yó boòda-má-ní tá̰à̰ka tá, kà pá ká̰ńtá yɔ̰̀dìka kànàhì dàkà-bɛ́ka é kù nɛ̀hìna. Ye kú dàhàka, è há̰ n'kaàdi è sùkù è yɔ̀ yèǹka é weka fem̀ma. 30 Àmá, k'yèe nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yam̀ma é m'pɛnti pà kó hḭmpú é yɛ̀dì ku mɛhɛká é fḭ́tá. Ye wɔ̀ni, kà pá cúhìna nɛ́ɛmá mɛhɛká, dawɛ́ɛ̀sa mìì fḭ́hìnì-sa nìpa, é báńta è yɔ̀ pà kpɛ̀i é kpɛ̰́ḭ́ yɔ̰̀dìka-dà ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yìhìka. 31 Kà Pɔ́dì é caka ye Hɔ̀dɔ́m̀ sósìpa kpɛ̰́ǹn, nà sósìpa è yɔ̀: Pa̰á̰-nà yɔkàma fá! K'yèe nìpà pú kaàdi ye nɛ́ɛmà dawɛ́ɛ́kù mɛhɛkà, nɛ koò pú kó fḭ́tá.
32 Ye wɔ̀ni, kà sósìpa é cédá wɛ̰̀ci mɛ̀ǹcì de cɛ̰ɛ̰́-ci ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀sa, k'yé dɔdi-ho nɛ́ɛmá mɛhɛká.
33 Kà pá n'kaàdi è ceí yé weka, kà Pɔ́dì é pà teń pa wɛǹni è yɔ̀ pá dii dipú. K'ó pà caka è yɔ̀: Ǹtɛ yenì dapíì-nàhidí-dà mɛmà, kà nɛ ceí ti tɛ̀imá, nɛ pú dii yècḭ́ḭ̀. 34 N nɛ cɔɔ̀hu è yɔ̀ nɛ́ dii-í-ma, k'yé teha kà nɛ́ fḭ́tá. N'ɔɔ̀cɔ̰́ǹ pú kó féná o yudí yùku bá kùcɔ̰́.
35 Pɔ́dì wɛdà-ma mɛma é yɔ̀ɔ, é tódá pɛ̰́ɛ̰̀ é sɛda Weèdi pa wɛǹni yìhìka, é yɔ̀ɔ óò wɛ́ha, é cetá è yon. 36 Ye wɔ̀ni-dà, pa wɛǹni yàma há̰ kaàdi-má, kà pà mɛ̀ɛ té dii. 37 Ti wɛǹni de yòǹ ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku mɛhɛká, nìpa kɔ̀ɔnà dɛ́ɛ́ nà púyehì nà pàkɔ̀dì-dà. 38 Pà dii tḭ́ń wɔ̀ni é dɛn, kà pá ká̰ńtá pɛ̰́ɛ̰̀ yòmu dàmɛ́dì mɛhɛká, è kpɛ̀i é yɔ́kàna ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku.
39 Yè wekáà-ma, ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku yam̀ma pú bantà teǹka, àmá kà pá dɛ́há boòma màcɔ̰́mà kú mɛhɛká, bɛ̀m̀bɛ̀ni kà tá̰mú ye cópú-ho sàma. Ye wɔ̀ni, kà pá tódá ta̰kadáma è yɔ̀ pá taá é kù dɔɔ-nà ye pesá, k'yè kó teha. 40 Kà pá pḭntá ye yɔ̰̀dìka, é kà héé-ho ye dàmɛ́dì mɛhɛká. Ye wɔ̀ni, é ceḿ botá wɛ̰̀ci mɛ̀ǹcì de púsí-ci ku mɛ́ńtádi, é yídá é diìka kùdáàku ku yìhìka, è há̰ hédá kà yakú é kù n'túdí, kà pà coó ye tá̰mú bɛ̀m̀bɛ̀ni bɛ́ka. 41 Àmá, kà pá taá tuùdi tá̰mú hḭ́ǹka, nɛ́ɛhéncí cìdɛ́ɛ́ cɔhɔ̀ka. Kà ku yìkà-bɛ́ka é níḿ-hɔ̰, kù koò pú kó nɛɛ́ tuùta. Kà nɛ́ɛsa̰nhí podì kpeéma ku dàhàka, kà ká cetá è pɔ́u.
42 Kà sósìpa é n'kpɛ̀i é kɔ̀ù ye kpenáti, k'yé teha kà kùcɔ̰́kù dá fa̰á̰ é foi. 43 Àmá Hɔ̀dɔ́m̀ sósìpa kpɛ̰́ǹn há̰ de kpɛ̀i é fḭ́hìna-á-ma Pɔ́dì. Mɛmá-dà k'ó yeda pà kó pa̰á̰-ma miya̰. K'ó kɔ̰́ɔ̰́ nùdi mɛ̀m̀pà de nɔn-pá è fɔ̰ṵ̀, è yɔ̀ pá cedí dɔdi nɛ́ɛmá mɛhɛká, é deèta kpeèdi. 44 Tɔɔ̀pa mɛmpa, é pà tṵ̀na é n'cɛ̰ɛ̰́-nà dawɛhí yoo mìì sɔ̰́ńtà-sa ye nɛ́ɛmá dawɛ́ɛ̀ku hḭ́ǹka. Ma kú bookú-dà pà de hḭn-má, é ta̰ntá pa wɛǹni kónnùdi nà naakú.