Ɛnza ŋé a yɛ́ kaamɔɔndhye ŋólu céla
9
Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ólu kíi kɛ́ sébhaaya ni fáan dí í man kɛ́ lámansayoo ŋólu gbɛ́,
óni kɛ́ yaangalotɔ ólu lákɛɛnya.
2 O kwɔ́,
aa i cé kɛ́ táa Ala yɛ́ mansaya kó o fɔ,
kɛ́ yaangalotɔ ólu lákɛɛnya.
3 Aa fɔ i yɛ kó:
«Á kɛ́nan fósi tá,
gbéle,
wáman táamanlataalwee,
wáman lɔ́min,
wáman wɛ́ɛ,
á kɛ́nan o sí tá.
Á kɛ́nan deeke fyáa tá.
4 Ní a kɛ yɛ́tiiya sɔ́ɔ bhó ŋóo bhó nan,
aa tó yénɔn fɔ a bhɔ́waati ó kɛ́ sé ó só ó kɔɔnnɔn.
5 Ní mɔɔn man í ɲán sii a kɔ́ɔ,
aa bhɔ́ yénɔn,
áa a sé ó lagbasi kɛ a sénan gbángba ŋó tó yénɔn.
O yáa kɛ́ a sɛ́ɛya le.»
6 Kaamɔɔndhye ŋólu táa í yáala la só ólu bɛ́ la kɛ́ Ala yɛ́ sanmankanmɛɛ o láse óni kɛ́ yaangalotɔ ólu lákɛɛnya o ywáa ó bɛ́ lɔ.
Elɔdi hákii ó wɛ́ɛ ɲáanmin
7 Elɔdi min ndɛ́ɛ fáan lá Galile mála ó lɔ,
kó mínnu tínmin aa ólu myɛ́n mínngɛ,
a hákii óo ɲáanmin,
kɛ mansɔɔ lɔ́lu tɛ́ɛ fɔ́la kó Yaya Bátizelikɛbhaa le wɛ́ɛ kúun kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man.
8 Lɔ́lu kó céla Eli le wɛ́ɛ í kwɔ́sɛɛ kɛ nan.
Lɔ gbɛ́ɛlu kó céla kɔ́ɔ ólu lɔ́ lé wɛ́ɛ kúun.
9 Wáa Elɔdi kó:
«Né lée kɛ tó ii Yaya kún ŋó tɛ́ɛla.
Née min ɲɛ́n kó kɛ́nin mánngan myɛ́nnan ni,
óo yɛ́ɛtii lé?»
O lɔ,
a tɛ́ɛfɛ ké a ɲán a lá Ɛnza ngá.
Ɛnza ŋé lɔ́min dila yaman ó mán
10 Ɛnza ɲɛ́n céladhye ŋólu í kwɔ́sɛɛ sán mín nɔ́n,
íi kó mínnu kɛ́,
íi ó bɛ́ lɔ́sɔɔ Ɛnza ɲɛ́n.
Aa táa ní íle í kée nan ywáa lɔ́lɔ.
O ywáa ó tɛ́man já Bɛtisayida la.
11 Wáa yaman ó bhɔ́ o ɲánle mínngɛ,
íi táa íkwɔ.
Ɛnza ŋé í labhyɛ ní nisɔdhyaa le,
óni kɛ́ i kála Ala yɛ́ mansaya ó kó ó la.
Mínnu tɛ́ɛ kɛ́ɛnya fɛ,
aa ólu lákɛɛnya.
12 Tée ó tɛ́ɛ bénan,
a yɛ́ kaamɔɔndhye ŋólu í mangbaa a lá kɛ́ fɔ a yɛ́ kó:
«Yaman ó lábhyaa ké íi táa só ólu ni kanman ólu la kɛ́ sunman ni lálaa ɲíin kɛ mansɔɔ án ní ywáa cɛ́bhɔnin né lɔ yánun.»
13 Wáa Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó:
«Álee gbúlu á sunman ndí í man.»
Ii fɔ a yɛ́ kó:
«Fósi tɛ́ án móo ni búlu dhyé nóo óni yɔ́ɔ dhyé nvyáa gbóto tɛ́.
Fɔ ní án ngɛ́ táa sunman nzá kɛ́ nan a di yaman ó mán.»
14 Kɛ mansɔɔ,
cɛ wáa lóo lú síya le tɛ́ɛ yénɔn.
Ɛnza ŋé fɔ a yɛ́ kaamɔɔndhye ŋólu yɛ kó:
Áa mɔɔn ólu lásii mɔɔn bíloolu lóolu.
15 Kaamɔɔndhye ŋólu ó kɛ́ kɛ kéeɲan ní a yɛ kóman óle,
yaman ó bɛ́ɛ í síi.
16 Ɛnza ŋé búlu lóo óni yɔ́ɔ dhyé nvyáa ó tá,
kɛ í ɲán layɛɛ sángboo ó mánshaa fɛ kɛ Ala bálika bhɔ́.
Aa búlu ólu kúunndɛɛtɛɛ kɛ i ló a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu bhóo,
kó ii a lɔ́taa yaman o la.
17 Mɔɔn ólu bɛ́ɛ lɔ́min kɛ́ kɛ fá.
Búlu gúun mínnu é tó,
ii seenin ndá ni fyáa láfa sunman ndɔ́to ó la.
Piyɛli é fɔ́la kó Ɛnza née Kísibhaa ŋó le
18 Ló nɔ́ la,
Ɛnza ndɛ́ɛ Ala dɛ́li o lá í kée nán,
a yɛ́ kaamɔɔndhye ŋólu tɛ́ɛ a tɔ́ɔfɛ.
Aa i manɲaankɛ kó:
«Yaman ó tá fɔli o lɔ,
née yɛ́ɛtii lé?»
19 Ii a yawi kó:
«Lɔ́lu kó íi Yaya Bátizelikɛbhaa le lé.
Lɔ́lu kó íi Eli le lé.
Lɔ́gbɛɛ lú kó íi céla kɔɔ ólu lɔ́ le lé min wɛ́ɛ kúun kɛ́ bhɔ́ saya ó lɔ.»
20 Ɛnza ngó:
«Tó álee ɲánla,
née yɛ́ɛtii le?»
Piyɛli é a yawi kó:
«Íi Ala yɛ Kílisi ó le lé.»
21 Ɛnza ŋé fɔ kɛ a mangbɛya í yɛ́ kó í kɛ́nan o fɔ mɔɔn si yɛ́.
22 Aa fɔ i yɛ́ í kwɔ́ kó:
«Mɔɔn Dhyénjɛ ó kákan kɛ́ tɔ́lɔya lé myáan koyoongɛ.
Cɛba ólu ní faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Sɛliya kaamɔɔn ŋólu yáa í bá a lɔ́.
I yáa a fáa,
wáa a tee sawaɲɔɔnlo ŋó,
a yáa kúun kɛ bhɔ́ saya o lɔ.»
I kákan kɛ́ bhyáa Ɛnza ngwɔ́ ɲán mín mán
23 O kwɔ́,
aa fɔ yaman ó yɛ kó:
«Ní mɔɔn míin fɛ́ kɛ́ bhyáa né kwɔ́,
fɔ́ o tíi ó a í bá a yɛ́ɛ lɔ,
kɛ a yɛ́ɛ gbáanɲii ó tá ló ŋóo ló kɛ́ bhyáa né kwɔ́.
24 Kɛ mansɔɔ mɔɔn óo mɔɔn é fɛ́ kɛ a ní o kísi,
o tíi ó yáa bɔɔn a ní o lɔ.
Wáa mɔɔn óo mɔɔn kɛ bɔɔn a ní o lɔ né kósɔn,
o tíi ó yáa kísi.
25 Óo mínnɛɛn ɲánla mɔɔn mán kɛ́ dínɲanlɔtɛɛ fé ŋó bɛ́ sɔ́ɔ tó kɛ táa bɔɔn a ni o lɔ́,
wáman kɛ́ a yɛ́ɛ hálaki?
26 Ní mɔɔn mínngɛ maloya,
né ní ɲɛn kóman ó mán,
mɔɔn Dhyénjɛ ó kɛ́ nán ni a yɛ sébhaaya ó lé,
óni a Fá,
óni malɛɛka sɛ́nnɛnyanin ŋólu yɛ nɔlɔya óle wáati mín nɔ́n,
a yáa maloya o tíi ó ɲɛ́n.
27 Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in né ngó:
Mɔɔn mínnuu yánun nín,
o lɔ́lu yɛ́ɛ táa sayakɛ ní i mán Ala yɛ́ mansaya o yé.»
Ɛnza ɲɛ́n nɔ́lɔya ó wɛ́ɛ yáa
28 Tée sɛ́ɲin ŋó kwɔ́ o kóman ólu fɔnin ngwɔ́ Ɛnza bhóo,
áa i yɛ́ɛ tíi lɔ́ ka ní Piyɛli ní Yaya ní Zaki lu lé kɛ́ Ala dɛ́li.
29 Kɛ Ɛnza ndó Ala dɛ́li ó lá,
a ɲánlɔshaa ó yɛ́ɛman,
a yɛ faani ó gbɛ́ pépe fɔ aa mánnan mánnan nan.
30 O ywáaninngee ŋó lɔ,
cɛ fyáa tɛ́ɛ kómanla ní ale.
Céla Musa óni céla Eli lé tɛ́ɛ wé.
31 Nɔ́lɔya tɛ́ɛ i ka.
Ɛnza ngɛ́ɛ tɛ́ɛ Yeluzalɛmu kɛ sayakɛ ɲán ó mín mán kɛ́ a yɛ bháala ó lafa,
i tɛ́ɛ ó kóman ó lé la.
32 Sunnɔɔn tɛ́ɛ Piyɛli ní a táamanɲɔɔn ólu la.
Ii kúun mínngɛ,
íi Ɛnza ɲɛn Alaya ó nɔ́lɔya ó yé,
óni cɛ fyáa mín nú tɛ́ɛ a tɔ́ɔfɛ.
33 Cɛ fyáa ólu táatɔ ó kɛ bhɔ́ Ɛnza ndɔ́ɔfɛ,
Piyɛli é fɔ a yɛ kó:
«Mantii ó,
án ngɛ́ ó yánun ó wɛ́ɛ físaya.
Án ní tóo sawa lɔ́,
í tá kée,
céla Musa tá kée,
óni céla Eli tá kée.»
Piyɛli tɛ́ɛ mín nvɔ́ la,
a tɛ́ mán ó lɔ.
34 Kɛ́ Piyɛli tó o kóman ó la,
káwa lɔ́ é yíi kɛ́ i mantuun.
I tɛ́ɛ káwa ó lɔ́ mínngɛ,
íi sháan.
35 Saaninkan nɔ́ é bhɔ́ káwa ó lɔ kɛ́ fɔ kó:
«Míin née né dhyénjɛ óle ŋwɛ́ɛn mín mɔ́,
áa a kómankan ŋó lɔ́myɛn.»
36 Kómankan ó bhɔ́ wáati ó lɔ,
Ɛnza ngée ne tɛ́ɛ yé.
Kaamɔɔndhye ŋólu mín ɲé,
íi ó mala i kɔɔnnɔn,
i mán ó lɔsɔɔ mɔɔn sí yɛ́ o wáati ó lɔ́.
Ɛnza ŋé Lámansa lɔ́ gbɛ́
37 O lusɔgbɛ ó,
íi i yíi mínngɛ kɛ́ bhɔ́ tíi o ka,
yamanba lɔ é nán Ɛnza ngunmyɛ.
38 Cɛ lɔ é tó yaman ó cɛ́man kɛ́ gbáa kó:
«Kaamɔɔn,
ní i dɛ́lila,
ii nyénjɛ kɛ́ɲan ó mánfɛɛ,
kɛ mansɔɔ ale kée née dhyé né.
39 Lámansayoo nɔ́ é tóla kɛ́ wíi a fɛ,
ní a kɛ́ wíi a fɛ,
aa baabaa kɛ́ gbáa,
aa láyuuyuu koyoongɛ fɔ a láyi o fá a lálɔ.
Aa tɔ́lɔla koyoongɛ,
a tɛ́ bhɔ́la a fɛ́ jónan.
40 Ŋwɛ́ɛn i yɛ kaamɔɔndhye ŋólu mándhyaa ké íi a gbɛ́,
wáa i man sé.»
41 Ɛnza ŋé fɔ kó:
«Álee mɔɔnyoo ŋólu lánanbhɛɛ ólu!
Né káa tó a fɛ yánun kɛ táa sé wáati mínnɛɛn lé mán?
Né káa álee lɔmyaan kɛ sé fɔ wáati mínnɛɛn lé mán ósɔ?
Nan ní í dhyénjɛ ó lé yánun.»
42 Dhyé ŋó mángbaatɔ ó,
Lámansa ó a tá kɛ́ a bé lúuman kɛ́ a lámaanmaan bhɛ́ɛbhɛɛ le.
Wáa Ɛnza e í táan fɔ́ lámansayoo ŋó yɛ kɛ́ a gbɛ́.
Dhyé ŋó kɛ́ɛnya,
Ɛnza dhyé ŋó dí a fá man.
43 Mɔɔn ólu bɛ́ káwakoya Ala yɛ sébhaaya ó kósɔn.
Ɛnza ŋé a saya kó ó fɔ́la íkwɔ
Ɛnza ŋán kókɛnin ŋólu tɛ́ɛ mɔɔn ólu káwakoya la mínngɛ,
aa fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu yɛ́ kó:
44 «Áa í tóo mánlɔ cɛ́ɛne:
Mɔɔn dhyénjɛ o yáa ló mɔɔn ólu bhóo.»
45 Wáa kaamɔɔndhye ólu mán bhɔ́ ó kóman ó ɲánle,
o kóman o kɔ́ɔ ó lóonaankɛnin ŋé tó i mán ké i kɛ́nan bhɔ́ o ɲánle.
I tɛ́ɛ sháannan kɛ́ a mánɲaankɛ o kóman ó kɔ́ɔ ó mán.
Yɛ́ɛtii é mɔɔnba óle?
46 Kaamɔɔndhye ŋólu tɛ́ɛ kómanla ɲɔ́ɔnɲɛn kó yɛ́ɛtii bɛ́ lɔ mɔɔnba óle i cɛ́man.
47 Ɛnza ŋé i miliya ó lɔ́ mínngɛ,
aa dhyémuu lɔ́ tá kɛ́ alalɔ a tɔ́ɔfɛ,
48 kɛ́ fɔ i yɛ́ kó:
«Mɔɔn mín ngɛ í ɲán síi dhyémuu míin nzí kɔ́ɔ né tá ɲiinɲan mán,
o tíi óo í ɲán síila né lé kɔ́ɔ wé.
Tó ni mɔɔn mínngɛ í ɲán síi né kɔɔ,
o tíi ó wɛ́ɛ í ɲán síi né bhyáashaabhaa o lé kɔ́ɔ wé.
Mɔɔn míin bɛ́ lɔ fítiinin ŋó le a cɛ́man,
o tíi ó lée bɛ́ lɔ mɔɔnba óle.»
Mín ndɛ́ án yúu lé oo án ɲíin né le
49 Yaya é kóman ó tá kɛ́ fɔ Ɛnza ɲɛn kó:
«Kaamɔɔn,
án ni cɛ lɔ́ yé aa lámansayoo ólu gbɛ́nan kɛ́ bhɔ́ mɔɔn ólu fɛ ní í tɔ́ɔ óle.
Án ndɛ́ɛ fɛ kɛ a lálɔ,
kɛ mansɔɔ án nɔ́ tɛ́ le.»
50 Ɛnza ŋé a yawi kó:
«A kɛ́nan a lálɔ,
kɛ mansɔɔ mɔɔn min ndɛ́ a yúu le,
óo a ɲíin ne lé.»
Lɔ́lu é í bá kɛ́ Ɛnza nɔ́bhyɛ
51 Ɛnza kákan kɛ́ bhɔ́ dínɲan lɔ́ wáati mín nɔ́n,
oo súnɲan mínngɛ,
áa a látɛɛ kó a kɛ́ɛ tɛ́ɛ Yeluzalɛmu.
52 O lɔ,
aa céladhye ŋólu bhyáa kɛ́ táa a ɲɛ́n.
Ólu táa ló Samali tɔ́ɔfɛ só lɔ́ kɔɔnnɔn kɛ yɛ́tiiya ɲíin Ɛnza ɲɛn.
53 Wáa o sómɔɔn ólu mán sɔ́n ké Ɛnza ŋán i yíi i fɛ́ yé,
kɛ mansɔɔ a tɛ́ɛ táala Yeluzalɛmu.
54 Ɛnza ɲɛ́n kaamɔɔndhye Zaki ní Yaya é ó yé mínngɛ,
íi fɔ Ɛnza ɲɛn kó:
«Mantii ó,
ii fɛ́ ké án ní tá láyii kɛ́ bhɔ́ sángboo ó lɔ́ kɛ́ í hálaki a?»
Lɔ́luu fɛ́ kɛ́ bhyáa Ɛnza ngwɔ́
57 Kɛ́ í tó sháala,
cɛ lɔ é fɔ Ɛnza ɲɛ́n kó:
«I kɛ táa ywáa óo ywáa lɔ,
né yáa bhyáa íkwɔ.»
58 Ɛnza ŋé fɔ a yɛ́ kó:
«Jáan é kóngowuu ólu bhóo,
bhó ŋé sámankɔɔn ólu bhóo,
wáa lálaa tɛ́ mɔɔn Dhyénjɛ ó bhóo lɛ́.»
59 Ɛnza ŋé fɔ mɔɔn gbɛ́ɛ yɛ kó:
«Bhyáa né kwɔ́.»
Wáa cɛ ó kó:
«Mantii ó,
i lɔ́ né kɛ́ɛ tɛ́ɛ nvacɛ su ló ótun.»
60 Ɛnza ŋé fɔ a yɛ́ kó:
«A tó ké su ólu a i yɛ su o ló.
Ile kwɛ́nnin,
ile a táa Ala yɛ́ Mansaya ó kó o láse.»