Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla gáásɛ wɩ́ɛ́ Gɔɔgɛ nyúú
38
1 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋlɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́: 2 Nɩbiino bio, bɩrɩ́ sɩ́ɛ́ cáásɛ Gɔɔgɛ tɔ́ɔ́ rɩ́ Magɔgɛ tɔ́ɔ́ rɩ́ Mɛsɛkɛ arɩ́ Tubal kuózeno a bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́! 3 Ɩ sɩ́ bʋlɛ́: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ɩ é Gɔɔgɛ há ká Mɛsɛkɛ kuóro, arɩ́ Tubalɛ kuóro, ɩ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ cɩ́nɩ́wa mɛ́ rɛ́! 4 Ŋ sɩ́ hé lɔkɛ́ ɩ paŋá (mɩɩsɛ) mɛ́, a pɔsɩ́ ɩ rɩ́rɩ́ lalyoore wuu, záksɛ, rɩ́ zakzɩnna ná há su gɛyɩrɛ. Ɩ lalyore hɩɛ̃sɛ rɩ́wɔ́ tʋkɛ nɩɛ ná wuu há keŋ hɔkɛrɛ a zɩ́ŋ tokowí kaá yó; ɩ́ wuu nɩ́ ŋ sɩ́ pɔsɛ lɛ́ tɔ́ɔ́ ná mɛ́. 5 Pɛrsɛ nɩɛ, rɩ́ Etiopi nɩɛ, arɩ́ Putɛ nɩɛ má suuríwó mɩ́. Ɓa lalyoré ná wuu há keŋ hɔkɛ́rɛ, rɩ́ hɔɔ néŋcúgbaŋa sɩ́ suurí. 6 Gomɛrɛ rɩ́rʋ́ lalyoré, rɩ́ Tɔgarma há mɩ́ŋ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋɔ má rɩ́rʋ́ lalyore wuu, arɩ́ jamáŋ nɩɛ ná sɩ́ suurí mɩ́. 7 Ɛ wɩ́ɛ́, ɩ kanɩ́ tɩɩ werí a cɛ́ géŋgéŋ, nɩkana nyáŋ wuu há mɩnɩ́ laká, ɩ nɛ́ sɩ́ ɔwɔ́ sɩ́dííro. 8 Bɩŋsɛ ɓɩkana har mɛ́, ŋ sɩ́ tʋmɩ́ rɩ́ mʋ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná há lú lɛ́ lal mɛ́. Ɓa lɛ́ tɔ́nɛ ná mɛ́ ɓa fa há kene, a mʋ́ hé naŋá mɛ́ Ɩzɩrayɛl pallɛ nyúnni. Ɛ pallɛ nyúnni, tɛ́ŋ há daarɛ nɩɛ daanɔ ɓa wɩ ráŋ kene. Ɓa há lɩsɩ́wa tɩɩ nɩɛ sɩɛrʋ a mʋ́ ke ɓa dʋŋɔ́, ɓa mɩ́ŋ tɛ́ŋfɩɛ́l mɛ́. 9 Ɩ rɩ́rɩ́ lalyore kana sɩ́ mʋ tɔ́ʋ́ mɛ́ a nɛ́ duópoo, a tɔ́ʋ́ tɔ́ɔ́ ná wuu mɩ́ a nɛ́ duóbásɛ há isi tɔ́ɔ́ dɩhɩ̃ wuu ɛ. 10 Ɛ wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ɛ tapʋl nɛ́, rɩ́ yéŋŋé sabɩŋsɛ zʋʋ́, ʋ ŋmɔ́wʋ́ sabɩɩna jáŋ há sɩ́ rʋ́ ɓal wɩhalawa sɩɛrʋ. 11 Ɩ sɩ́ ŋmɔ́wɩ́ baŋcɩ́la mɛ́ bʋlɛ́: Ŋ sɩ́ yó tɔ́ɔ́ ná há wɩ zeŋkɛrɛ wuu kene, ŋ sɩ́ yó tɛ́ŋfɩɛ́l tɔ́ɔ́ nɩɛ. Ɓa tɔ́ɔ́ wɩ zeŋkɛrɛ kene, a wɩ dannʋɔ yakɛ kene; 12 ɩ sɩ́ mʋ́ zɔkʋ́ ká pɔ́ʋ́ ɓɩɛ́. A yó nɩɛ ná há bɩrɛ ko sɔɔ jɩɓónni ná aá zʋ. Ɓa ká nɩɛ ná há lɛ́ tɔ́hʋɔra sɩɛrʋ a ko hé naŋá mɛ́, a ke dunie sɩsɩɛnnɩwa; ɓa keŋ pʋsɛ rɩ́ ɓɩɛ́ weri. 13 Ɛ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́, Saba nɩɛ, rɩ́ Dedaŋ nɩɛ, arɩ́ Tarsisi báyɛ́lɛ, arɩ́wɔ́ kile tɔ́nɛ bɔsɩ́ bʋlɛ́: Ɩ héɩ́ lalyoore naŋá mɛ́ rɩ́ zɔkɛ zɔkrʋ́ ká pá ɓɩɛ́>> Rɩ́ pá meewié rɩ́ salmɛ, rɩ́ pʋsɛ, a pá ɓɩɛ́ kíŋkáŋ>> 14 Ɛ wɩ́ɛ́! Báálɔ bio la Wɩɩsɛ nʋɔ wɩ́ɛ́ bʋl Gɔɔgɛ bʋlɛ́: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Kal ná, ŋ nɩɛ Ɩzɩrayɛl há sɩ́ ke tɛ́ŋfɩɛ́l mɛ́, ɩ sɩ́ zɩmʋ́ mɛ́. 15 Ɩ sɩ́ lɩɩ́ tɔ́ɔ́ wɩɩsɛ dɩpomɩ́ nɛgʋɔ, arɩ́ lalyoore bibará ɓɩkana a zɛ́ záksɛ a ko. 16 Ɩ sɩ́ tu Ɩzɩrayɛl ŋ jamáŋ hé, a nɛ́ duóbásɛ há isi tɔ́ɔ́ tɔ́ɔ́ mɛ́ ɛ́. Ɛ wɩ́ɩ́ tapʋl perí tɛsɩ́ɩ́. Ŋ sɩ́ yikí rɩ́ mʋ yóí tɔ́ɔ́ ná, a makɛ duowa ná naŋá rɩ́wɔ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká taŋá tɩná Wɩɩsɛ. Ŋŋ a rɩ́ŋ tɩŋɩ́ Gɔɔgɛ mɛ́ nɛ́ a makɩŋ tɩɩ pɔ́wɔ́! 17 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Tɛŋ há daarɛ, ŋ fa tɩŋɩ́ŋ tʋtʋnna Ɩzɩrayɛl wɩ́laabʋlla mɛ́ a bʋlɩ́ wɩ́ɛ́ bʋlɛ́; rɩ́ŋ sɩ́ a rɩ́ ko yóŋ jamáŋ ná. 18 Kal ná, Gɔɔgɛ há sɩ́ isi mʋ́ Ɩzɩrayɛl dɩ́tɩllɛ rʋ́ʋ́ yóú, ɛ kal nɛ́, nɩɛ zɩ́ŋ rɩ́ŋ cɔwɩɩlɔ́ zeno nɛ́ puse bɔŋ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩɩ nɛ́ bʋlɛ́. 19 Ŋ ŋmɩɛ́sɔ ŋ báŋnɔŋnɩ́ rɩ́rɩ́ŋ cɔwɩɩlɔ́ sɩɛrʋ, ɛ kal, Ɩzɩrayɛl tɔ́ɔ́ tíé sɩ́ zíkli. 20 Ɛ kal, mʋʋ naŋwʋllɛ rɩ́ bána nyúú diíwiisi sɩ́ cícelíŋ sɩ́ɛ́; ká rɩ́ hewíŋ zʋ́ balla rɩ́ tútuure, arɩ́ tíé nyúú nɩ́biine wuu rɩ́wɔ́ vɩvaklíŋ sɩ́ɛ́. Ɛ kal, pallɛ sɩ́ ɓallɛ, rɩ́ bʋ́ɔ́ yɛrkɛ a nɛ́ taŋgbaŋá, ká rɩ́ jɩɩsɛ zeŋe wuu buksi búkébúké. 21Ŋ sɩ́ cɩ́nʋ́ mɛ́ ŋ pallɛ ná nyúnni, a a rɩ́wɔ́ tɩɩ gɩrɛ cɛ́ náŋá mɛ́ a cɔ́ksɛ naŋá ɓʋ́ʋ́sɛ tenni. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́. 22 Ŋ sɩ́ díú saríya, a pí pʋɔ́lɩ́daarɩ́ hoú mɩ́, a a rʋ́ nɩɛ naŋá má sʋsɛ lal mɛ́. Káŋ rɩ́ a rɩ́ duózeno, rɩ́ duódɔ́wʋɔ́, rɩ́ jírbi, arɩ́ kúŋkulumɔ tuwiú rɩ́rʋ́ lalyoore, arɩ́rʋ́ nɩɛ nyúú. 23 A tɩ́ŋ ɛ mɛ́, ŋ sɩ́ makɩ́ŋ yɩzeno, rɩ́rɩ́ŋ tékétéké a pá duowa ɓɩkana. Ɛ nɛ́ rɩ́wɔ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.