II EZAYI KƐNƆ, BƲLLƐ CƆƆ
Wɩɩsɛ nɩɩ bʋ́ɔ́lɛ: ʋ sɩ́ lɔ́ʋ́ nɩɛ a tá
40
1 Ɩ́ Wɩɩsɛ sɛ́:Ɩ́ bʋ́ɔ́lɛ, ɩ́ bʋ́ɔ́lɩ́ŋ nɩɛ,
2 ɩ́ cɛ́ Zerizalɛmɛ sɩsɩɛnnʋwa a bʋl ɛ́,
ká búóli pɔ́ʋ́,
rʋ́ʋ́ wɩhála tenno,
rʋ́ʋ́ bɛ́ŋsɛ́ nʋɔ súó,
rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ púú wɩ́zɔkɛ́ wuu kíŋ
a túmú mí naasɩ́ bʋllɛ.
3 Liŋó rí buóle:
«Ɩ́ kɛ́llɛ ŋmɛ́nɔ gɩrbétéke sɩɛrʋ
a pa Nyuutɩna Wɩɩsɛ,
ɩ́ tʋrɛ gɩr ŋmɛ́wɩ́ɛ́la
a párá Wɩɩsɛ.
4 Ɩ́ fɛsɛ polli wuu,
ɩ́ cakɛ pallɛ rɩ́ dúŋdúóme wuu,
rɩ dɩcúrtuwe bɩrmɛ pɩ́ŋpɩ́rkɛ́,
rɩ tíé dɩ́'ísé bɩrmɛ polli.
5 Ɛ́ mɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ píŋ nyɩ́ɩ́sɛ,
rɩ nɩbííne wuu nóú céŋ
a zɩŋ rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋɔ nɛ́ sɛ́.»
6 Liŋó nɔ́ŋɔ sɛ́: «Búóli!»,
nɔ́ŋɔ má sɛ́: «Rɩ́ŋ sɩɛ́ búóli beé>>»
«Tɛŋnamɩ́ŋsɛ tɩ́náwa é wuu ká nyɔ́ɔ́ nɛ́,
ɓa wér (dóé, cɩtɩkɛ́, dáánɛ) má wuu nɩhɩ̃́ baka nyɔ́fɩ́l nɛ́:
7 nyɔ́ɔ́ hɩl nɛ́, ʋ fɩl yʋɔrɛ,
rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ poo ní kówó mí rɩ́ dóé.
Ʋ ká ɛ́ nɛ́, nɩbííne ka nyɔ́ɔ́ nɛ́:
8 nyɔ́ɔ́ hɩl nɛ́, ʋ fɩl yʋɔrɛ,
amá á Wɩɩsɛ wɩ́bʋlɛ sɩ́ mɩŋ a kaá mʋ́ wuu!»
9 Ɩ é Sɩɔŋ, zɩ paalɔ́ ná há ísé daha,
ɩ nɛ́ háá cáárɛ labaarɩwéró,
búóli rɩ́ dóé,
ɩ é Zerizalɛmɛ, labaarɩwéró cɩcáárɔ́,
ɓɔ́ɩ́ liŋó, sɩ́ héwíŋ fa,
a bʋl Ziida tɔ́nɛ rɩ́, a bʋlɛ́:
«Ɩ́ néíwa Wɩɩsɛ,
10 ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́!
Ʋʋ́ ko rɩ́ dóé ní,
ʋ váámɔ́ nɛ́ sɩ́ la ballɩ́ a pɔ́ʋ́;
nóú tume ní ʋ rɩ́,
ʋ sííle nʋ́ʋ́ sɩ́ɛ́ nyɛ́.
11 Ʋʋ́ nʋ́ɔ́lʋ́ pʋsɛ anɛ pʋnʋɔlɔ́ nɛ́,
a tɩ́ŋʋ́ váámɔ́ (vadóé) mɛ́ aá héwó náŋá mɛ́;
a pa pewiisi aá cáálɛ (sákʋ́ baŋcɩla mɛ́),
kaá tɩ́ɛ́sɩ́wɔ́ ná má háá ɔsɛ ɩ́l.»
Wɩɩsɛ bʋl wɩ́ɛ́ a dúóru nɩɛ naasɛ
12 Áŋ rɛ́ máŋsɛ mʋʋ nyii hóú nɛ́sɛ́ mɛ́,
a ciki nɛ́sɛ sɩ́ɩ́wa a máŋsɛ bána nʋɔ,
a pa tíé kúŋkúlo a kérsi rɩ cʋʋ oŋkaamáŋsɛ,
a ɓɔ́ pallɛ a záksɛ a nówó zíŋ mʋ́ɔ́sɔ́,
ká paksɛ dúŋdúome má nówó píŋ>>
13 Áŋ rɛ́ ɛ̃́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sabɩɩna
a mákɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sabɩɩnajáŋ nɛrɔ a pɔ́ʋ́>>
14 Áŋ rɛ́ sɩɛ́ cáánʋ́, ʋ sɩ́ɛ́ puri,
áŋ rɛ́ pi taŋá ŋmɛ́nɔ karmʋ́,
áŋ rɛ́ pi wɩ́ɛ́ zɩmɛ́ karmʋ́,
áŋ rɛ́ pi wɩ́zɩŋ ŋmɛ́nɔ mákʋ́>>
15 Ná duó duówa nɩɛ nɩ́ɩ́sɔ́, ɓa nɩhɩ̃́ nyii há líŋ naasɩ́ balá nɛ́ boketi sɩɛrʋ.
Ɓa nɩhɩ̃́ oŋkérsi sɩɛrʋ kúŋkúlo ní.
Ná mʋʋ (nyii) sɩɛrʋ tɔ́nɛ nɩ́ɩ́sɔ́: ɓa nɩhɩ̃́ kúŋkulo poo há pɛ́ɛ́ nɛ́.
16 Liibaŋ kʋkɔrɔ dáásɛ sɩ́ múr níŋ márɛ́,
ʋ pʋsɛ wɩ vʋkfísi ɔ́sɛ́ péré.
17 Duówa wuu nɩɛ ká yɔ́ɔ́ rɛ́ ʋ sɩ́ɛ́ mɛ́;
ɓa wɩ wɩ́ɩ́ mɛ́ sakɛ, a wɩ óŋ wuu péré ʋ rɩ́.
18 Ɩ́ sɩ́ Wɩɩsɛ arɩ́ áŋ rɛ́ nɩhɛ̃́ naŋá>>
Ɩ́ sʋ́ʋ́ rɩ́ɩ́ beé rí mɔ náŋá>>
19 Veŋgúle yáá>> nɩbííno ní cʋ́ɔ́rʋ́;
lukro cʋ́ɔ́rɛ salmɛ a tɔ́ʋ́ mɛ́,
a cʋ́ɔ́rɛ warɛ baŋzɛllɛ má sakɛ.
20 Nɛ́ŋ ná háá yáárɛ́, a wɩ nyɛ́ ná wúó a,
ʋ́ʋ́ já daa ná há waá mʋkɛ nɛ́.
Ʋ sɩ́ já cɔ́ɔ́rɔ́ ná há kéŋ zɩmɛ́
rʋ́ʋ́ laa cɔ́ veŋgúle ná há wáá bíksi.
21 Ɩ́ wɩ ɛ̃́, ɩ́ wɩ nɩ́ɛ́>>
Ɓa wɩ bʋlɛ́ pɛ́ɩ́wa pulé wuu mí>>
Ɩ́ wɩ kɩ́ɛ́lɛ zɩŋ tíé mɩ́máárɔ́>>
22 Ʋ é mɩ́ŋ tíé ná há ká gilegile nyúú rí ní,
tíé nyúú nɩbííne nɩhɩ̃́ nyaŋgɩrma (hʋ́ɔ̃́sɛ) nɛ́ ʋ sɩ́ɛ́ mɛ́.
Ʋ nɛ́ ɛ́ɛ́ bána jɛ́rɛ́ anɛ patiisa,
ʋ tɩ́ɛ́nɛ anɛ taŋtɛ, kɔ́ʋ́ mɩ́nʋ́ sɩɛrʋ.
23 Ʋ pi tɔ́nɛ sɩ́dííre yɩrɛ yɔ́ɔ́,
tíé nyúú sarɩ́yadííre má tó óŋ wuu ʋ sɩ́ɛ́ mɛ́.
24 Oo, ɓa bile ká yɔ́ɔ́,
oo, ɓa dɩmɩnɛ́ wuu ká yɔ́ɔ́,
oo, ɓa nálúrsi tíé zʋ́ɩ́ ká yɔ́ɔ́!
Ʋ poo wɩ lúé kówó mí ní ká dáánɛ́, rɩ́wɔ́ hɩlɔ,
ká rɩ povilmi pɔ́wɔ́ anɛ nyɔ́ɔ́.
25 «Ɩ́ píŋ makɛ áŋ rɛ́>>
Ŋ rɩ́ áŋ rɛ́ mɔ náŋá>>», Wɩɩsɛ ná há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ (Nɩpar, Kɔʋdʋŋɔ) nɛ́ bʋlɛ́.
26 Ɩ́ ɓɔ́ɩ́wa nyúú, a bel nyúú rí
a ná: áŋ rɛ́ a onni nyáŋ>>
Ʋ nɩ́ɩ́ yɩrwɔ́ wuu yɩra,
ɓa ko hé náŋá mɛ́ anɛ sóójípúl.
Ʋ tíŋ arɩ́rʋ́ dóé zeno ná wɩ́ɛ́,
oro wuu waá fuoli.
27 Zakɔbɛ, beé rí tɛ́ ɩ bʋl nyɛ́,
Ɩzɩrayɛl, beé rí tɛ́ ɩ lú nʋɔ né:
«Ŋ ŋmɛ́nɔ féŋsi Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́,
ŋ taŋá wɩ́ŋ Wɩɩsɛ mɛ́ nyɩ́ɩ́sɛ.»
28 Ɩ wɩ ɛ̃́, ɩ wɩ nɩ́ɛ́>>
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká Wɩɩsɛ ná há mɩnɛ́
a kaá mʋ́ wuu,
ʋ nɛ́ a tíé, a kaa mʋ́ yákʋ́ nʋʋsɛ mɛ́.
Ʋ waá yʋ́ɔ́rɛ, ʋ waá bɔl;
ŋmɛ́nɔ wuu tóó aá máŋsʋ́ wɩ́zɩŋ mʋɔ́sɔ,
29 ʋ nɩ́ɩ́ pa nɩbɔlɩ́ dóé,
ʋ nɩ́ɩ́ súúri nɩɛ ná há wɩ dóé kené dóé.
30 Nɩpʋ́ɔ́sɛ́ yʋɔrɔ, a bɔl,
bɩbára má tɩɩ gɛnnɛ aá ɓallɛ nyáámɩ́.
31 Amá nɩɛ ná yɩɛla há mɩŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́,
ɓaá hírsi ní:
ɓaá jɩ́ɩ́rʋ́ (nyɩ́ɩ́rʋ́) anɛ basɩ́ɛ́wa nɛ́,
ɓaá fa ká waá bɔl,
ɓaá mʋ́ sɩ́ɛ́ ká waá yʋ́ɔ́rɛ!