Ezayi
«Ŋ wɩ́ɩ́wa wɩ́ɛ́ sʋ́llɩ́ ná. Ɩ́ yɩr waá yʋksɛ, ɩ́ dunɩɛ sɩ́ mɩŋ a kaá mʋ́ wuu, anɛ baŋfɛlɔ́ ná rɩ́ tífɛlɔ ná ŋ há ɛ́ɛ́. Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: «Ɛ́ wɩ́ɛ́, fɩ́ɛ́lɛ́ tápʋ́l é wuu, cana wuu sɩɛrʋ, nɩɛ wuu sɩ́ ko, a ɓírmíŋ sɩ́ɛ́ a cʋ́ɔ́lɩ́ŋ». Ezayi 66.22-23
Kɛnɔ sɩɛrʋ wɩ́ɛ́ Dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ dɩhɩ̃́, sapítir 1 a kaá mʋ́ 39, Wɩɩsɛ gáásɛ wɩ́ɛ́ Ziida arɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́ 1-5 Ezayi wɩ́muuli naalɛ 6 Liŋsí náŋá há tɩ́ɩ́nɛ́ Ziida arɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ mɛ́ 7-12 Wɩɩsɛ bɛ́ŋsɛ duhʋɔra 13-23 Wɩɩsɛ nɛ́ sɩ́ a bɩbár 24-27 Wɩɩsɛ sɩ́ dúú nɩɛ sarɩya 28-31 Wɩɩsɛ sɩ́ bɛ́ŋsɛ Edɔŋ ká hé bárka a pá Zerizalɛmɛ 32-35 Ɓa lɩ́sɛ Ezekiyasɛ rʋ́ʋ́ dí kuorí 36-39
Bʋllɛ dɩhɩ̃́, sapítir 40-55 Wɩɩsɛ lɔ́ʋ́ nɩɛ a tá 40-48 Wɩɩsɛ tʋmʋ́ ʋ tʋtʋnnɔ 49-53 Wɩɩsɛ sɩ́ ɔ́ʋ́ há sʋ́ʋ́ ná 54-55
Botoro nyúú dɩhɩ̃́, sapítir 56-66 Duhʋɔra sɩ́ zʋ́ Wɩɩsɛ nɩɛ sɩɛrʋ 56.1-8 Sɩ́dííre sɩ́ ná bɛ́ŋsɛ́ 56.9-59 Zerizalɛmɛ sɩ́ ná píŋ 60-62 Wɩɩsɛ sɩ́ a dúníé ɓɩfɛlɔ 63-66
DƲ́ŊDƲ́Ʋ̃́ DƖHƖ̃́ SAPÍTIR 1 A KAÁ MƲ́ 39
Ezayi kɛnɔ dʋ́ŋdʋʋ̃́ dɩhɛ̃
1
(1-39) \P 1 Wɩ́naalɛ́ ná Amɔtɛ bio Ezayi há néé a tɩɩnɛ Ziida arɩ́ Zerizalɛmɛ mɛ́. Ziida kuóre Oziyaasɛ rɩ́ Yotaŋ rɩ́ Ahaazɛ arɩ́ Ezekiyasɛ kuorí díí tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́ fa.Ɩzɩrayɛl nɩɛ cɛ́ Wɩɩsɛ mɛ́
2 Bána, zesi,
tíé, ɓíllí dɩllɛ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́ bʋl wɩ́ɛ́:
ŋ dɩ́ɛ́sɛ bɛlɛ, ɓa wa,
amá ɓa ísó cɩ́nɩ́ŋ mɛ́.
3 Nɔɔ ʋ̃́ tɩ́na,
kokúme ɛ̃́ gbaŋa ná ʋ tɩ́náwa há hé ɓɩdííle ʋ sɩɛrʋ aá dɩ́ɛ́sʋ́.
Amá Ɩzɩrayɛl wɩ wɩ́ɩ́ ɛ̃́,
ŋ nɩɛ wɩ wɩ́ɛ́ mʋ́ʋ́la nɛ̃́.»
Ziida mɛ́, wɩ́ɩ́ oro wuu báá tóú nʋɔ mɛ́
4 Nyúbɔ́ŋ, a pá wɩ́bɔ́ŋ'aara tɔ́ɔ́ né
nɩɛ ná wɩ́zɔkɛ́ há tɔ́wɔ́ mɛ́,
wɩ́tɛ'aara duo,
bisʋɔrɛ́ dʋŋɔ!
Ɓa vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ,
ɓa pi Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ ná há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ yɩ́rɛ yɔ́ɔ́,
ɓa bɩ́rwɔ́ har yákʋ́.
5 Ɩ́ nɛ́ɛ́rɛ ɩ́ cólli rɩ́wɔ́ báá ŋmɔ́wɛ,
ɩ́ nɩɛ ná há ha mɩŋ kéké sɩɛrʋ aá mʋ́ wuu>>
Ɩ́ nyúú wuu ká pʋɔlɩ́,
ɩ́ sɩɛrʋ má wuu wɩ tɛŋfɩ́ɛ́l kené.
6 A pɔ́ naasɛ mɛ́ ká zɩ yakɛ nyúú mí
dɩhɩ̃́ oro wuu tóú nʋɔ mɛ́:
dɩpɩ́rɛ, fʋ́rʋ́ arɩ́ fʋmule,
ɓa há wɩ sɛsɛ,
a wɩ nʋʋ láárɛ,
a wɩ vɔsɛ nɛ́.
7 Ɩ́ tɔ́ɔ́ zɔkɔ́,
níŋ dííwa tɔ́nɛ.
Ɩ́ sɩ́ɛ́ mɛ́ nɛ́ nɩhʋɔra
sɩ́ ko zɔ́kɩ́wa tíé:
Zɔkrʋ́ púíwa
anɛ wɩhála, nɩhʋɔra há píé hé nɩɛ mɛ́.
8 Sɩɔŋ nɩɛ dʋŋɔ nɛ́ sɩ́ káánɛ
anɛ viínyiwa baka sɩɛrʋ capɔsɔ,
anɛ kɩɛrɛ́ (Kɔŋkɔbɩrɛ) baka lɔk,
anɛ tɔ́ɔ́ ná dɩŋdɔma há lɛ́rʋ́.
9 Á rɩ́ Sodoŋ wɩ́ɩ́ nɛ́ fa sɩ́ a balá,
rɩ Doewuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ fa wɩ lóé ráá nɩɛ mʋɔ́ káánɛ,
á rɩ́ Gomɔrɛ tɔ́ɔ́ wuu fa sɩ́ nɛ̃́ náŋá.
Vʋk'ɔsɔ́ ná háá kúósi Wɩɩsɛ sɩɛrʋ wɩ́ɛ́
10 Ɩ́ é Sodoŋ sɩ́dííre,
ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná,
Gɔmɔɔrɛ nɩɛ,
ɩ́ zésírá Wɩɩsɛ caanɛ́.
11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́.«Ɩ́ vʋk káná ná nyʋɔrɛ́ nɛ́ bee rí ŋ rɩ́>>»
Ŋ mɔhɩ̃́wa peɓallɛ ná ɩ́ háá fise,
arɩ́rɩ́ɩ́wa nɔɓʋɔllɛ nʋnnɛ ná.
Ɩ́ nɔɓallɛ, ɩ́ pewiisi arɩ́rɩ́ɩ́wa bʋŋgboksi cɛ́llɛ ná,
Ŋ báá wʋ́ɔ́ ja.
12 Ɩ́ haá kuko rɩɩ́wa nyɩ́ɩ́sɩ́wa tɩɩ ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́,
aá zʋ́ŋ wuóli ná sɩɛrʋ,
áŋ rɛ́ sʋ́lɩ́wa>>
13 Ɩ́ báá sɩ́ satɔ́ɔ́rɩ́pallɛ ná há wɩ mʋ́l kené kaa kúó páŋ:
Áŋsáŋsɛ kéŋ sakuóso páŋ.
Ŋ wɩ́ɩ́wa caŋfɛlɛ, fɩ́ɛ́lɛ́ tápʋlɛ́, arɩ́ céŋzéŋse,
cáŋsɛ díí rɩ́ wɩ́bɔma, ŋ báá wʋ́ɔ́ nyammɛ.
14 ŋ bɛ́rɩ́wa caŋfɛlɛ́ caŋsɛ arɩ́rɩ́ɩ́wa céŋzéŋse,
ɓa ká cɩ́ká rɩ páŋ,
ŋ bɔ́lwɔ́ nyammɛ́.
15 Rɩ́wa nɛ́ tɛ́rɩ́wa nɛ́ŋsa rɩ́wa sʋ́lɩ́ŋ,
ŋŋ́ tɔ́ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́ nɛ́.
rɩ́wa có rɩ́ɩ́wa sʋ́lɩ́ŋ naasɩ́ ɛ́rɛ́ɛ́ má,
ŋŋ́ waá zesi:
cɛ́l tɔ́ɩ́wa nɛ́ŋsa mɛ́.
16 Ɩ́ sɛ́sɩ́wa tɩɩ, ɩ́ mʋ́ʋ́rɩ́wa tɩɩ.
ɩ́ a rɩ́wa wɩ́bɔma ná nyɩ́ɩ́kɩ́ŋ sɩ́ɛ́ mɛ́,
ɩ́ ta bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛ́ɛ́.
17 Ɩ́ gʋnnɛ wérí ɛ́ɛ́,
ɩ́ ja yɛ́rɛ́,
ɩ́ la nɛ́múrtɩɩnɔ́ tá.
Ɩ́ pi taŋá pá bisime,
ɩ́ bʋ́l la nyúháálɔ tá.
18 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́:
«Ɩ́ kó, ráá cɔ́ksɛ wɩ́ɛ́.
Rɩ́wa wɩ́bɔma có rɩ́wɔ́ nɛ́ cɛ́l má,
ɓa sɩ́ pɩ́ɩ́rɛ anɛ duódɔ́wʋ́ɔ́.
Rɩ́ ɓa có rɩ́wɔ́ fɛ́l anɛ níŋ má,
ɓa sɩ́ bɩrmɛ pelɔ́ŋ.
19 Rɩ́wa nɛ́ sáŋɛ zésíŋ,
ɩ́ sɩ́ dí tɔ́ɔ́ ná óŋwéré.
20 Amá rɩ́wa nɛ́ vɛ́,
rɩ́ɩ́wa nɛ́ a nyúduó,
tókowí ní sɩ́ dííwa.»
Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋɔ nɛ́ sɛ́.
Zerizalɛmɛ busunnú mʋ́ʋ́rɛ́ wɩ́ɛ́
21 Tɔ́ɔ́ ná há kéŋ nɩcɩ́tɩ́kɔ́,
taŋá há súú,
yɛ́rɛ́ mɩ́ŋ róŋ, tɩ́ŋ ɛ́ rɛ́ɛ́wa
a ko bɩrmɛ hácɔ́rmɔ,
a ʋ nɛ́ mʋ́l né mí,
a nɩɓʋ́ʋ́ra dɩhɩ̃́>>
22 Ɩ warɛ bɩ́rmɛ busunnú,
nyii púllí dɩvɛ́ŋ wéró ná mɛ́.
23 Ɩ sɩ́dííre ka nyúdótɩ́ɩ́na,
ɓa rɩ́ gáára nɩ́ɩ́ hé náŋá.
Ɓa wuu có zílyɔ́wɛ́.
ɓa có zilé onni har kíré.
Ɓa wɩ taŋá píé aá pá bisimé,
ɓa sɩ́ɛ́ to yúháálɔ mɛ́.
24 Ɛ́ nɛ́ tɛ́ Nyuutɩna,
Doewuutɩna,
Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ ná há duókó, nɛ́ bʋ́l ɛ́:
«Wɩhála! Ŋ sɩ́ dí bánɔnnɩ́
nɩɛ ná há cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ nyúú a túŋ kɩ́ŋ,
ŋ sɩ́ díŋ tɛŋbuoró ŋ dɩŋdɔma nyúú!
25 Ŋ báá sɩ́ lɩ́sɩ́ŋ nɛ́sɛ cɩ́nɩ́ mɛ́:
ŋ bɩr mʋ́ʋ́rɩ́ busunnú rɩ́ tɔhɔ́hírí tá,
a lɩ́sɩ́ busúŋdákmɛ́ wuu tá.
26 Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ sarɩ́yadííre
bɩr nɩ́wɔ́ tésíé nɩ́ɩ́sɔ,
ká rɩ́ɩ́ nɩɛ ná há kéŋ caanɛ́ sabɩɩna
má bɩr káŋwɔ́ púle mí sabɩɩna.
Ɛ́ mɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́wɔ́ báá yɩ́rɩ́:
“Tékétéké tɔ́ɔ́”, “Taŋá tɔ́ɔ́.”»
27 Táŋa sɩ́ la Sɩɔŋ tá,
Yɛ́rɛ́ sɩ́ a rʋ́ʋ́ nɩɛ bɩ́rsɛ.
28 Amá zɔkrʋ́ sɩ́ peri
nyúduótɩ́ɩ́na arɩ́ wɩ́bɔ́ŋ'áára,
nɩɛ ná há vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ nyɩ́ɩ́kɛ.
29 Bee wɩ́ɛ́, ɩ́ sɩ́ dí hɩɩ̃sɛ,
tuɓáárɛ ná
ɩ́ há cówó kɩ́ŋkáŋ wɩ́ɛ́,
Ɩ́ sɩɛnnɛ sɩ́ lɛ dɔknɛ (záádɛ́wa) ná,
ɩ́ há bɛ́llɛ lɩ́sɛ wɩ́ɛ́,
30 bee wɩ́ɛ́, ɩ́ sɩ́ nɛ̃́ terebɛŋtɛ tuu ná
paarʋ há yúóre,
ɛ́ rá má anɛ dɔɔkɔ́ ná
nyii há múrú.
31 Bɩbár sɩ́ nɛ̃́ nyɔpuu (kukókʋl),
ká rʋ́ʋ́ wɩ́'állɛ má nɛ̃́ níŋkáŋtɔrɔ.
Níŋ sɩ́ díwó wuu bɛllɛ
ká nɛ́ŋ toó aá dʋ́sʋ́.