Filisiti nɩɛ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ yó náŋá
17
1 Filisiti nɩɛ yɩ́rɩ́wɔ́ lalyoore hé náŋá mɛ́ rɩ́wɔ́ mʋ́ yo lal. Ɓa céŋ náŋá Soko mí, Ziida dɩtɩ́llɛ. Ɓa mʋ́ɔ́ ké Soko rɩ́ Azeka pɛ́kɛ Efedamimi mí. 2 Sayul rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ má céŋ náŋá, Terebɛŋtɛ butuo sɩɛrʋ rɩ́wɔ́ yo lal arɩ́ Filisiti nɩɛ. 3 Filisiti nɩɛ mɩŋ paalɔ nyúú cɔɔ nɔ́ŋɔ, ká Ɩzɩrayɛl má mɩŋ nɔ́ŋɔ nyúú cɔɔ nɔ́ŋɔ: ká paalɔ butuo mɩ́ŋwɔ́ pɛ́kɛ.4 Goliyatɛ Filisiti nɩɛ báálɔ há lɛ́ Gatɛ púl, tuóperi Ɩzɩrayɛl nɩɛ. Ʋ gbési pérí mɛ́tɩr botoro. 5 Ʋ fa cu hɔɔ néŋcúgbaŋa a su hɔɔ gɛsuo zíŋ há pérí bʋrɔŋzɛ kilo mɛ́ɛ́sibotoro. 6 Ká brɔŋzɛ naballɛ mɩ́nʋ́ nabaŋa mɛ́, kɔ́ɔ́ sɩ́ɛ́ púú mááfa rɩ́ laalɛ́ laalʋ́ vapara mɛ́. 7 Ʋ cɔlmɛ daa zéŋ dé mɔ pɛ́ŋ'yooro daa ʋ há kené áá yoo ní, kɔ́ɔ́ hɔwí zíŋ péri kíló zɔwalpɛ. Nɛrɔ ná há láálʋ́ lalyóórí hɔkɛ́rɛ mɩ́nʋ́ sɩ́ɛ́ áá va. 8 Goliyatɛ cɩ́nɔ́ ká cáási bʋl Ɩzɩrayɛl sóójiwa dɩhɩ̃́: «Béé rí tɛ ɩ́ kánɩ́ɩ́wa tɩɩ lɛ rɩ́ɩ́wa yo lal>> Ŋ ká Filisitɛŋ nɛ́; ká ɩ́ a Sayul yósi. Ɩ́ lɩ́sɩ́ɩ́wa sɩɛrʋ nɔ́ŋɔ rɩ́ŋ rɩ́rʋ́ yo náŋá. 9 Rʋʋ nɛ́ wollé yo díŋ a ɓʋ́ŋ, á sɩ́ ɛ́ɩ́wa yósí; amá rɩŋ má nɛ́ wóllé yóó dúú rɩ́ɩ́ ɓʋ́ʋ́ ɩ́ nɛ́ sɩ́ árá yósi. 10 Filisitɛŋ ná baa bʋl: «Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ lɩ́sɩ́ɩ́wa nɛrɔ nɔ́ŋɔ zaa rʋ́ ko rá makɛ ballɩ́ pá náŋá.» 11 Sayul rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu há nɛ́ Filisitɛŋ wɩ́bʋlɛ́ ná ɓa naasɛ yʋɔ́rɔ́ ká héwíŋ ɓɩzeno zʋ́wɔ́.
Davidi rɩ́ Goliyatɛ wɩ́ɛ́
12 Davidi sɩ́ɛ́ fa ká Efiratɛ tɩ́náwa Ɩzayi bio ní. há lɛ́ Ziida Beteleyɛmɛ tɩ́náwa bio ní a fa ka bɛlɛ córí, kuóro Sayul tɛ́ŋ mɛ́ ʋ fa hɩ́ɛ̃́sɔ́ kɩ́ŋkáŋ a mɩŋ tɔ́ɔ́ nɩɛ sɩɛrʋ. 13 Ɩzayi bihɩ́ɛ̃́sɛ botoro tɩ́ŋ Sayul mí mʋ́ lal dɩhɩ̃́. Ʋ bihɔ̃́ nɛ́ ká Eliyabɛ, bʋllɛ nyúú mí Abinadabɛ, botoro nyúú mí ní ká Sama. 14 Davidi ní fa kɔ́wɔ́ sɩɛrʋ heŋbie; mááláwa ná botoro há tɩ́ŋ Sayul har ɛ́, 15 Davidi fa válɔ́ lɛ Sayul dɩhɩ́ ko aá nʋ́ɔ́lʋ́ áná pieŋse Beteleyɛmɛ mɛ́. 16 Kál wuu cɩ́cʋɔ rɩ́ gbaŋ Filisitɛŋ ná ko a mákʋ́ tɩɩ Ɩzɩrayɛl lalyoore púl mí, ʋ á ɛ́ dáánɛ peri tápʋ́lwa mɛ́ɛ́sɛllɛ. 17 Ɛ́ nɛ́ tápʋl nɔ́ŋɔ Ezayi bʋ́lʋ́ bio Davidi dɩhɩ̃́: >> Pi míŋhalɛ́ nyáŋ bɔ́tɔ́ rɩ́ɩ́ dɩpɛ́ŋ fí nyáŋ kaa mʋ́ pɛ́ɩ́ mááláwa kɩ́kɛ́lɛ́ lal dɩyoé. 18 Pi nɛ'ɩ́nʋʋ nyáŋ má duúme fí a kaa mʋ́ pá nɩɛ bʋ́ɩ́ sóójiwa nɔhɔ̃́. Ká ná ɩ mááláwa tɛŋ fɩ́ɛ́lɔ́ rɛ́ɛ́, ká bɩrɛ ko makɩ́wɔ́ tɛŋfɩ́ɛ́l malla páŋ. 19 Ɩ sɩ́ nówó arɩ́ Sayul arɩ́ Ɩzɩrayɛl lalyoore ná wuu rɩwɔ mɩŋ Terebɩŋtɛ tuuni butuo sɩɛrʋ, ráŋ nɛ́ ɓáá yo Filisiti nɩɛ. 20 Cɩ́cʋɔ fol, Davidi púú pieŋse pá penʋɔlɔ nɔ́ŋɔ, ká púú cɩka a kaa col, anɛ Ɩzayi fa há máŋsɛ pɔ́ʋ́. Ʋ há mʋ́ɛ́ peri lal ná dɩhɩ̃́, tɛ́ŋ ná mɛ́ lalyoore há kéŋwó tɩɩ áá cáási ballɩ́ lal cááse. 21 Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́ Filisiti nɩɛ kéŋwó tɩɩ céŋ náŋá rɩ́wɔ́ yo lal. 22 Davidi púú cɩksɛ tá pá cɩkbello ká fá kɩ́kɛ́lɛ́ kɩ́kɛ́lɛ́ mʋ́ ráŋ ná lalyoore há mɩ́nɔ́. Ʋ há dé mɩŋ peré mí rʋʋ bɔ́llʋ́ mááláwa. 23 Ʋ rɩ́wɔ́ háá bʋl wɩ́ɛ́ ɛ́, rɩ Goliyatɛ Filisiti nɩɛ báálɔ há lɛ́ Gatɛ, lɛ́ Filisiti nɩɛ sɩɛrʋ a bʋ́lʋ́ há vélé áá bʋ́lwɔ́ ná tɩɩ tɩɩ, ɛ́ nɛ́ Davidi nɛ. 24 Ɩzɩrayɛl nɩɛ há ná bál ná héwíŋ ɓɩzeno zʋ́wɔ́ ɓa wuu fá ká tɔ́ʋ́. 25 Ɓa sɩɛrʋ nɔ́ŋɔ sɛ́: «Ɩ́ ná bál né ri! Ʋʋ́ ko rʋ́ʋ́ tʋksɛ Ɩzɩrayɛl nɛ́ báá ɛ́. Ɛ́ wɩ́ɛ́, nɛrɔ ná há sɩ́ wólli ɓʋ́ʋ́, kuóro sɩ́ pɔ́ʋ́ zilé ɓɩɛ, ʋ sɩ́ púú toló tɩɩ a súúri pɔʋ́ rʋ́ʋ́ ja, ká rʋ́ʋ́ jaa nɩɛ báá sɩ́ loŋpówa túmú. 26 Davidi bɔ́sɛ́ sóójiwa ná há cɩ́nɛ́ kilú: «Béé rí ɓa sɩ́ pii túŋ nɛrɔ ná há sɩ́ ɓʋ́ Filisitɛŋ né a lɩ́sɛ zoŋ ná ɓa há hé pá Ɩzɩrayɛl>> Áŋ rɛ́ ká Filisitɛŋ pɛŋkɛnɔ né tɩ́na, a sáŋ tʋksɛ Wɩɩsɛ ná há wómmo lalyoore.» 27 Ɓa bɩ́rɔ́ bʋl pá Davidi omo ná ɓa há sɩ́ pii pá bɩbar ná há sɩ́ ɓʋ́ʋ́. 28 Davidi máálá Eliyabɛ há nɛ́ wɩ́ɛ́ ná ʋ háá bʋlɛ́ rɩ́ nɩɛ ná, ʋ cɔ́ɛ́ ísí kɩ́ŋkáŋ Davidi nyúú, ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: «Áŋ rɛ́ yɩ́rɩ́ rɛ́ɛ́wa>> Pieŋse ná mʋ́ɔ́ɔ́ ɩ pio pá áŋ rɛ́ gɩr ná sɩɛrʋ>> Ŋ ɩ̃́ sɩ́beŋsí rɩ́rɩ́ lɩ́ŋ rɛ́. Lal ná néí wɩ́ɛ́ nɛ́ ɩ ko rɛ́.» 29 Davidi sɛ́: «Béé wɩ́bɔ́ŋ rɛ́ ŋ a>> Ŋ é wɩ wɩ́ɩ́ wúó bɔsɛ>>» 30 Ʋ bɩ́rɔ́ bɔsɛ nɛrɔ nɔ́ŋɔ arɩ́ ɛ́ wɩ́bɔsɛ́ tɩɩ nʋ̃́ʋ̃́. Ɛ́ nɛ́ nɩɛ bʋl ɛ́ tɩɩ tɩɩ anɛ dʋ́ŋdʋ̃́ʋ̃́ nɛrɔ ná há bʋ́l ɛ́. 31 Nɩɛ há nɛ́ Davidi wɩ́bʋlɛ́ ná, ɓa kéŋwó mʋ́ cesi pá Sayul, ʋ a ɓa yɩ́rʋ́. 32 Davidi bʋ́l Sayul rɩ́: >> Nɛrɔ wuu sɩ́ ló rɩ́ Filisitɛŋ né wɩ́ɛ́ yʋɔ́rɩ́ naasɛ! Ɩ tʋtʋnnɔ sɩ́ mʋ́ rʋ́ rɩ́rʋ́ yo naŋa. 33 Sayul bʋ́l Davidi dɩhɩ̃́: >> Ɩ rɩ́ bál né wɩ náŋá wuó yo, bee wɩ́ɛ́ ɩ ká heŋbié, amá ɛ́ báálɔ é ká lalyór rí ʋ heŋbíírú wuu mí. 34 Davidi bʋ́lɔ́ pá Sayul: >> Ɩ tʋtʋnnɔ fáá nʋ́ɔ́lʋ́ áná pieŋse ní. Rɩ kɩ́ŋkáná nɛ́ ɛ́ rá má ɓee ní kúé rʋ́ʋ́ lɩ́sɛ pieŋso petuu mí, 35 Ŋŋ́ de kiri tɩ́ŋʋ́ mɛ́ nɛ́ a mʋ́ ŋmɔ́wʋ́ ká la pʋna ná ʋ nʋɔ mɛ́. Rʋʋ nɛ́ ísé rʋ́ʋ́ cíkíŋ, ŋ́ŋ́ de kánʋ́ tɛlɛ́ŋɛ zʋɔsa mɛ́ nɛ́, ká de ŋmɔwɛ a ɓʋ́. 36 Ɩ tʋtʋnnɔ sɩ́ɛ́ há ɓʋ́ kɩ́ŋkánáwa rɩ́ ɓééwa má tɩɩ, ʋ́ʋ́ á rʋ́ nɛ ɛ́ nɛ́ a pá Filisitɛŋ pɛŋkɛnɔ né tɩ́na. Bee wɩ́ɛ́ ʋ tʋksɛ Wɩɩsɛ ná há wómmó lalyoore. 37 Davidi báá suúri bʋlɛ́: «Dɩtennítóó ná há láŋtá kɩ́ŋkáná nʋɔ mɛ́, rɩ́ ɓee nénídafɩllɛ mɛ́, ʋ nɛ́ ha sɩ́ láŋtá Filisitɛŋ né nɛ́sɛ mɛ́. Ɛ́ nɛ́ kuóro Sayul bʋl Davidi dɩhɩ̃́: «Mʋ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ mɩŋ a rɩ́rɩ́! »
Davidi ɓʋ́ Goliyatɛ
38 Sayul púú sóójigɛnnɛ a su pá Davidi; a púú hɔɔ néŋcúgbaga a cúú nyúú mí a púú hɔɔ gɛsuo súú. 39 Davidi pí Sayul tókowí hóú baltɛ mɛ́ a sákʋ́ gɛnnɛ daha, ká wálmɛ rʋ́ kaa va, amá ʋ wɩ wóllé, bee wɩ́ɛ́ ʋ há wɩ gʋ́nnɛ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́ rʋ́ wɩ cɩksɛ ná wuo káá va, ʋ há wɩ málɛ́ wɩ́ɛ́ ká kuori tá. 40 Ká púú daa a tʋɔsɛ naŋɓácɩllɛ sólósólówa bɔmmʋ́ɔ́ fuo nʋɔ; a pi hóú penʋ́ɔ́lɛ́ kotokó mí, ká kánʋ́ dɔ́wɩ́yooló ʋ nɛ́sɛ mɛ́, a caasɛ Goliyatɛ mʋ́mʋ́. 41 Goliyatɛ má caasɛ Davidi kúko mʋɔ́mʋ́ɔ́wa, arɩ́ nɛrɔ ná há kenú layóórí hɔkɛ́rɛ lɔ́ʋ́ sɩ́ɛ́. 42 Goliyatɛ há ná Davidi ʋ béló guónú, bee wɩ́ɛ́ Davidi ha ká bápʋɔsɩ́wíé rí a a nɩbihɛŋbɛŋ ka a haŋpɔ́ʋ́l. 43 Goliyatɛ bʋ́l Davidi rɩ́ bʋlɛ:«Ŋ ká váá rɛ́ yáá, a makɛ rɩ́ pa daasɛ cáásɩ́ŋ áá ko>> Ʋ há bʋ́rɛ́ Filisiti nɩɛ venni wuu hóú mí tenni, 44 ʋ súúró bʋlɛ́: «Péríŋ rɛ́ɛ́wa, rɩ́ŋ a rɩ́ tɛŋ namɩɛ bɩrmɛ ɓɩdííli a pa bána nyúú diwíísi rɩ́ baka dííre.» 45 Davidi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́: «Ɩ cáásɩ́ŋ áá ko rɩ́ cɔlmɛ rɩ́ dɔ́wɩ́yooló rɩ́ sii ní; káŋ é cáásɩ́ kúko rɩ́ Nyuutɩna lalyoore kuóro Wɩɩsɛ yɩr, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ lalyoore ná ɩ há tʋ́ksɛ́. 46 Wɩɩsɛ zaa sɩ́ a rɩ́ŋ dí doé ɩ nyúú, ŋ sɩ́ ɓʋ́ɩ́ a cókí nyúú; zaa, ká rɩ́ gbaŋ zɩŋ gbaanɛ ŋ sɩ́ ɓʋ́ʋ́sɛ sʋsɛ Filisiti nɩɛ púl mí a pá bána nyúú díwíísi rɩ́ baka dííré rɩ́ tíé nyúú nɩɛ wuu zɩŋ rɩ Ɩzɩrayɛ kéŋ Wɩɩsɛ. 47 Ká rɩ́ nɩkaŋdɔ́ɔ́ né há cɩ́rɛ́ zɩŋ rɩ́ Wɩɩsɛ wɩ tókowí rɩ́ cɔlmɛ ní kené la a tɩ́tá. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká lal tɩ́na, ʋ sɩ́ a rá wóllíwa. 48 Kɩ́kɛ́lɛ́, rɩ Goliyatɛ ísó caasɛ Davidi áá mʋ́, Davidi má isi fá áá céŋ Goliyatɛ. 49 Davidi púú nɛ́sɛ a tɔ́wʋ́ kotokó sɩɛrʋ, a lɩ́sɛ naŋɓácɩla hóú dɔ́wɩ́yooló mí a yoú; naŋbácɩla ná de mʋ́ yakɛ Filisitɛŋ ná tule mí a zʋ sɩɛrʋ, ʋ ɓal pɛ́ baŋbú. 50 Ɛ́ wɩ́ɛ́, dɔ́wɩ́yooló rɩ́ dɔ́wɩ́ nɛ́ Davidi pii yo dí Goliyatɛ a ɓʋ́ʋ́, ʋ wɩ tókowí kené ʋ nɛ́sɛ mɛ́. 51 Davidi fɔ́ʋ́ mʋ́ peri Goliyatɛ, a kánʋ́ tókowi pʋ́kʋ́ kuo mí a cókú nyúú. Filisiti nɩɛ há né rɩ ɓa bɩbar sʋ́wɔ́, ɓa de fá. 52 Ɩzɩrayɛl rɩ́ Ziida nɩɛ sɩ́ɛ́ ɓɔ́wɔ́ lal báyɩl a kiri tɩ́ŋwɔ́ mɛ́ wuu a mʋ́ peri Gatɛ rɩ́ Ɩkɩrɔŋ paalɔ nʋɔ. Filisiti nɩɛ dé ɓallɛ sʋsɛ ɓɛ́sɛ Sarayimi ŋmɛ́nɔ nyúú wuu a mʋ́ peri Gatɛ rɩ́ Ɩkɩrɔŋ paalɔ nʋɔ. 53 Ɩzɩrayɛl nɩɛ bɩ́rɔ́ ko Filisiti nɩɛ púl a pɔ́wɔ́ cɩksɛ wuu ɓa dɩkéni. 54 Ká Davidi pí Goliyatɛ nyúú a kaa mʋ́ Zerizalɛmɛ, ká pa Goliyatɛ lalyóórí cɩksɛ hóú táŋtɛ sɩɛrʋ. 55 Kuóro Sayul há kué ná Davidi rʋʋ cáásɛ́ Goliyatɛ áá mʋ́, ʋ bʋ́l lalyooro kuóro Abinɛr dɩhɩ̃́: «Áŋ bíí rí ká bió né>>» Ɛ́ nɛ́ Abinɛr sɛ́: «Ŋ wɩ ɛ̃.» 56 Ɛ́ nɛ́ kuóro sɛ́ rʋ́ hé doé ká zɩŋ nɛrɔ ná bio há kɔ́ɔ́. 57 Davidi há ɓʋ́ Filisitɛŋ ná ká bɩrɛ áá ko, Abinɛr kenú kaa ko Sayul sɩɛ́. Rɩ Davidi fa ha kéŋ Filisitɛŋ ná nyúú ʋ nɛ́sɛ mɛ́. 58 Sayul bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: «Ŋ bio áŋ bíí rí kɛ́ɩ́>>» Ɛ́ nɛ́ Davidi sɛ́: «Ŋ kɛ́ɩ́ tʋtʋnnɔ Beteleyɛmɛ tɩ́náwa Ezayi bio ní.»