Yeésu na Samarɩ́ya alʊ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m
4
1-3 Faríizi ńba waanɩ́ɩ ɩráa wánŋmatɩ́ sɩsɩ Yeésu wánbɩsɩnáa wenbá ɩdɛ́ɛ wanbaaráa nɛ́ na wenbá wénliríi lɩ́m-daá wɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m nɛ́ wɔ́nɖɔɔ́ bángɩlɩ́ɩ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa.
Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́,
bɩdɛkɛ́ɛ Yeésu tɩtɩŋa wénliríi kʊ ɩráa lɩ́m-daá,
ɩdɛ́ɛ wanbaaráa gɛ.
Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́,
ngɛ waalɩ́ɩ Yudée laadɔ́ɔ-daá ɩbɩ́sɩ Galilée laadɔ́ɔ-daá.
4 Ngʊ́ naanɩ́ na ɩkádála Galilée nɛ́,
asée wɔɔgbɔɔná Samarɩ́ya laadɔ́ɔ-rɔ.
5 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́,
waadála Samarɩ́ya laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá,
bánÿaá tɩ sɩsɩ Sikáarɩ,
fɔɔ́ Yaakúbu waava kɛ ibiyaalʊ́ Ísifu nɛ́ kɔjɔ́.
6 Ńnaamʊ́ gɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ lɔkɔ fʊnwɛ.
Bɩɩnɩ́ɩ Yeésu nɛ́,
ngɛ weedí ɩcɔ́ɔ lɔkɔ-jɔ́.
Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ bɩ́ńláḿ ɩdaawʊ́ bɩlɛ́.
7 Samarɩ́ya alʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ilu lɩ́m;
ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ:
«Fa ma lɩ́m mɔnyɔ́ɔ.»
8 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛ́ńɖɛ́ɛ́ tɛ́ɛ́dɩ-daá sɩ bakámʊ́ kíɖíím.
9 Ngɛ Samarɩ́ya alʊ́ weevééri Yeésu sɩsɩ:
«Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na nyɔ́ɔ́ weení nyɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́ nyánzʊlʊ́ʊ mɔ́ɔ́ Samarɩ́ya alʊ́ sɩsɩ máva nya lɩ́m nnyɔ́ɔ.»
Káma,
Yahúúɖuwá na Samarɩ́ya ńba bádánjʊʊná ɖamá.
10 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ:
«A nyáfʊ́nnyɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ,
bɩka a nyáfʊ́nnyɩ weení wɔɔdɔ́ nya sɩsɩ ńva yɩ lɩ́m ɩnyɔ́ɔ nɛ́,
nyɔ́ɔ́ nɖaazʊlʊ ná ɩlɛ́ lɩ́m,
bɩka ɩfa nya lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́.»
11 Ngɛ alʊ́ woobúsi sɩsɩ:
«Kʊ́bɔnɩ́,
nyɛ́vɛ́yɩ́na kúlúúgu bɩka lɔkɔ ɖʊɖɔ weelíŋ.
Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ nlá na iyuú lɩ́m bɩḿ bɩ́nváa weezuú nɛ́.
12 A bɩlɛ́ nɛ́,
nyɔ́ɔ́ nyáágɩ́lɩ ɖájaájaa Yaakúbu weení waava ɖáa lɔkɔ kɩna nɛ́?
Ɩlɛ́ ɩdɩtɩŋa na ibíya na ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná bɔɔnyɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ lɩ́m.»
13 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ:
«Weení wɔɔnyɔ́ɔ lɩ́m bɩna nɛ́,
ɖoolɔɔ́ wándasɩ́ kakʊ yɩ ɖʊɖɔ.
14 Amá,
weení sɩ ɩnyɔ́ɔ lɩ́m wenbí sɩ mava yɩ nɛ́,
ɖoolɔɔ́ tándakʊ́ʊ yɩ kɛtɛngɛrɛ,
lɩ́m wenbí sɩ mava yɩ nɛ́ wánbɩsɩ́ ɩdaá gɛ nyazɩ buwá kʊjʊʊ́ lénlé weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wángagám nyazɩ lɩ́m nɛ́.»
15 Ngɛ alʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ:
«Kʊ́bɔnɩ́,
fa ma bɩdɛ́ɛ lɩ́m na ɖoolɔɔ́ ɩkátasɩ kakʊ ma bɩka mákákabɩ́sɩ cé molu lɩ́m.»
16 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«Bo ngáyáa nwaalʊ́ bɩka ngábɩsɩ cé.»
17 Ngɛ alʊ́ woobúsi yɩ sɩsɩ:
«Mɛ́vɛ́yɩ́ na abaalʊ́.»
Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ:
«Nyɔ́wɛná toovonúm ndɔ́ sɩsɩ nyɛ́vɛ́yɩ́na abaalʊ́.
18 Káma,
abaaláa nyáázáa wɛ nɛ́ waalɩ́ɩ nɔɔ́nʊ́wá,
bɩka weení nyána yɩ ɖɔ́ nɛ́ tɛkɛ́ɛ nwaalʊ́.
Toovonúm gɛ nyááŋmátɩ.»
19 Ngɛ alʊ́ sɩsɩ:
«Kʊ́bɔnɩ́,
mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ anɖébi gɛ.
20 Ɖájaájaanáa Samarɩ́ya ńba woogúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ bʊ́ʊ kɩna kɩrɔ gɛ;
amá,
mɩ́nyɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá mɩzɩ Yerusalɛ́ɛm gɛ bɩmɔɔ́na bokúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ.»
21 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«Ɖɔ́gɔɔ,
toovonúm gɛ ménveerím nya,
alɩwáátɩ kɛrɛŋɛ,
bidokúti bɩgɛ́ɛ bʊ́ʊ kɩna kɩrɔ,
cáńfáná Yerusalɛ́ɛm gɛ sɩ bokúu Caáwʊ tɛ́ɛ́dɩ.
22 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Samarɩ́ya ńba,
mɩ́ɩ́sɩ wenbí mínguú bɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́;
ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖányɩ wenbí ɖónguú bɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́,
káma,
Yahúúɖuwá gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩbaná ɩlɛ́ɛ ɩráa.
23 Káma,
alɩwáátɩ kɛrɛŋɛ,
hálɩ kɩ́ńdálɩ́ bɩtɛ́,
kɩdaá,
wenbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ na toovonúm nɛ́ wónguú Caáwʊ tɛ́ɛ́dɩ na ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ yíko-daá na toovonúm.
Wenbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Caáwʊ sɔɔlɛ́ɛ.
24 Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ Kezeŋa gɛ,
ngɛ bɩmɔɔ́na wenbá barɩ́ŋa bónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ na ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ yíko-daá na toovonúm.»
25 Ngɛ alʊ́ weevééri yɩ sɩsɩ:
«Mányɩ sɩsɩ Krísto,
(bugutoluú sɩsɩ:
Lɛɛrʊ́ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá) wɔ́ngɔnɩ́.
A wɔɔgɔ́nɩ wánwɩlɩ́ɩ ɖáa bɩrɩ́ŋa.»
26 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«Mɔ́ɔ́ weení mánŋmatɩnáa nya ɖɔ́ nɛ́,
mánáábɩ́lɛ́.»
27 Ńna gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waagálɩ́ɩ́ná tɛ́ɛ́dɩ-daá batála.
Ngɛ bɩɩlá wɛ bítí Yeésu wɛ wánŋmatɩnáa alʊ́ nɛ́.
Amá,
badaá naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
«We gɛ nyánjáádɩ» yáá «Wentí gɛ nyána yɩ mɩ́nŋmatɩ́.»
28 Ngɛ alʊ́ weeyéle ɩdɛ́ɛ báyɔ́ɔ ńnaamʊ́,
ɩɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ikéveeri ɩráa sɩsɩ:
29 «Ɩgɔ́nɩ ɩbɛ́ɛ!
Ɩrʊ́ naárʊ wɛ cé weevééri ma wenbí bɩrɩ́ŋa máálá nɛ́!
Bɩdɛkɛ́ɛ Lɛɛrʊ́ nbɩlɛ́?»
30 Ngɛ ɩráa waagálɩɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá bɔkɔ́nɩ Yeésu-jɔ́.
31 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́,
Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛ bánjaarɩ́ yɩ sɩsɩ:
«Kʊ́bɔnɩ́,
ɖi kíɖíím!»
32 Amá,
Yeésu weevééri wɛ gɛ sɩsɩ:
«Mɔ́ɔ́,
mɔ́wɛná kíɖíím nabɩ́rɩ sɩ meɖi,
mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ bɩ.»
33 Ngɛ wanbaaráa waabáázɩ ɖamá bɔɔzɩ́ sɩsɩ:
«Naárʊ waagʊ́ ɩkɔná yɩ kíɖíím sɩ iɖi yáá wé.»
34 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ:
«Mégíɖíím gɛ malá weení weegédíri ma nɛ́ ɩzɔɔlɩ́m,
bɩka magʊ́ʊ́rɩ ɩdɩmɛ́rɛ wenɖé waaɖʊ ma ɖɛ nɛ́.
35 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ndɔ́m kʊ sɩsɩ:
“Bɩɩga irodunáa nɔɔ́náázá na kíɖíídi kʊ́m ɩtála.”
Amá,
mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩgʊ́sɩ mɩ́gʊ́jʊ́nɩ ɩbɛ́ɛ fásɩ kazɔ́ɔ:
Kíɖíídi wáńbɩ́ɩ bɩɖamáa kʊ́m.
36 Kíɖíídi kʊmɖʊ́ wónÿuúu ɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ bɩka wónduuzí kíɖíídi wángʊ́m nɛ́ wánzɩɩ́ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
Na biyóózi bɩlá ɖuurú na kʊmɖʊ́ niíni.
37 Ńna gɛ ɖánnáa sɩsɩ ɖudúúre ɖɩna ɖɩgɛ́ɛ toovonúm;
ɖudúúre ɖɩḿ gɛ sɩsɩ:
“Naárʊ wónɖuú gɛ bɩka naárʊ ɩkʊ́.”
38 Méédíri mɩ́ɩ ɩkágʊ lénlé mɩ́dálá bɩnɩ́ɩ mɩ́ɩ nɛ́;
nɛbɛ́rɛ waala ná tɩmɛ́rɛ,
ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́dála iɖi bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ alɩbáráka.»
39 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá Samarɩ́ya ńba ɖabata waava Yeésu toovonúm alʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ seríya waalɩzɩ́ kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
Waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ:
«Weevééri ma wenbí bɩrɩ́ŋa máálá nɛ́.»
40 Biiyéle Samarɩ́ya ńba wɔɔgɔ́nɩ Yeésu-jɔ́ nɛ́,
baavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩcɔ́ɔ bɛḿ bɔjɔ́;
ngɛ wɔɔjɔ́ɔ bɔjɔ́ ńna wɛ́-bíya nɔɔ́lɛ.
41 Ngɛ baadásɩ bɔɖɔ́ɔ baava yɩ toovonúm baanɩ́ɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ faawɩ́ɩ nɛ́.
42 Ngɛ beevééri alʊ́ sɩsɩ:
«Bidokúti bɩgɛ́ɛ wentí nyéévééri ɖáa nɛ́ tiriké tɩrɔ gɛ ɖáává toovonúm,
amá,
ɖádɩtɩŋa ɖáánɩ́ɩ ná ɖánɩgbamɩ́nɩ wánŋmatɩ́ nɛ́,
ngɛ ɖáádɩ́lɩ́ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ toovonúm ɖúúlínya-dɛ́ɛ Lɛɛrʊ́.»
Yeésu waawáázɩ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ biyaalʊ́
43 Yeésu wɔɔjɔ́ɔ ńna wɛ́-bíya nɔɔ́lɛ nɛ́,
ngɛ waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Galilée laadɔ́ɔ-daá.
44 Káma,
ɩdɩtɩŋa wɔɔdɔ́ sɩsɩ:
«Anɖébi naárʊ fɛ́yɩ́ bánɖʊ́ʊ yɩ gírímá ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́.»
45 Amá,
waadála Galilée nɛ́,
Galilée ńba waamʊ yɩ kazɔ́ɔ,
káma,
baagáná wenbí bɩrɩ́ŋa waagála Yerusalɛ́ɛm jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́.
Káma,
bɛḿ ɖʊɖɔ boobó jíńgáárɩ́ kɩḿ.
46 Yeésu waadásɩ ɩbɩ́sɩ Kána Galilée laadɔ́ɔ-daá,
lénlé waabɩsɩná lɩ́m sʊlʊ́m nɛ́.
Wúro-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɛ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá,
ibiyaalʊ́ wánganyaadɩ́.
47 Ɩlɛ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu waagálɩɩ ná Yudée laadɔ́ɔ-daá ɩtála Galilée laadɔ́ɔ-daá nɛ́,
ngɛ woobó ɩmɔɔná Yeésu ɩfɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íti Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩkáwaazɩ ɩmʊ́ ibiyaalʊ́ wánnyaadɩ́ sɩ ɩsɩ́ nɛ́.
48 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«A bɩlɛ́ nɛ́,
a mɩ́danáa ta maamááciwá na mááɖéwá,
mɩ́dánváa toovonúm kɛtɛngɛrɛ?»
49 Ngɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ:
«Kʊ́bɔnɩ́,
kɔnɩ mɛ́dɛ́ɛ naanɩ́ na móbú ɩsɩ́.»
50 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«Bɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ,
nyóbú na ɩdɩ.»
Abaalʊ́ ɩmʊ́ waava wentí Yeésu weevééri yɩ nɛ́ toovonúm,
ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ.
51 Ɩwɛ nɩ́bááwʊ-rɔ wánbɩsɩ́ gɛ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wɔɔgɔ́nɩ basɩ́ŋ yɩ nɩ́bááwʊ befééri yɩ sɩsɩ ibú na ɩdɩ.
52 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ sáátɩ wenkí gɛ bɩɩlá yɩ sóńcí.
Ngɛ beevééri yɩ sɩsɩ:
«Keɖee,
ɩdaawʊ́ kéréfu kʊ́ɖʊmʊ́ʊ bɩlɛ́ gɛ suúle weeyéle yɩ.»
53 Ngɛ caáwʊ wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́ gɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ:
«Nyóbú na ɩdɩ.»
Ngɛ ɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖaána rɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm.
54 Yeésu waagálɩɩ Yudée ɩkɔ́nɩ Galilée wɔ́rɔ́ nɛ́,
ngɛ waadásɩ ɩlá maamááci sɩɩlɛ ńgɩ kɩna.