Yésùsì boa yamasa yàmìwè wàà sakwala mɔ
(Mat 6.9-13; 7.7-11)
11
Ma swéé, Yésùsì boabàà sakwala mɔ à ma soko. À ɓɛ̀ siki kà sɔ́ɔ́sa sakwala mɔ, kà ma bò yàmìwè wàà sìkìnɔ̀ ɓwɛ́ nɛ̀ à nɛ̀náǎ: «Mgbáámɔ́njá, yamɛsɛɔɔ mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà wì sakwili mɔ, mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà Zaŋ mwâ ɗuɓi wì yamasabàà bò yàmìwè wàà.» 2 Yésùsì ɓwɛ́à nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «À ɓɛ̀ siki kà ɛ́nɛ̀ sakwali mɔ, ɛ́nɛ̀ ɓwɛ́ nɛ̀náǎ:“Njámbe Bafa mɔ,
Dɛ è wì yele à i nàà, mɛ bò gɛlɛ̀lɛ̀ Njámbe;
Siki Nja mɛ à pɛ̀ɛ̀.
3 Hàɔɔ nyɔmɔ̀ɔ̀ mɔ swéé yele
4 Jɔ̀ɔ̀sɛ̀ɔɔ ŋgo à njɛmbi mɔ̀ɔ̀,
mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kàɔɔ jɔ̀si kà ŋgo à bò ɓɛ̀ɛ̀ yele kà yóà dɛ̀ɔɔ ɗààwɛ̀,
tɔ̀mɛ̀sɛ̀ ma èɔɔ du wéà wɛ nɛ̀ ɗàà mɔ nà.”»
Ɛ́nɛ̀ áánɛ̀ mɔ nɛ̀ tii kà wì há ɛ́nɛ̀
5 Yésúsì jio ɓwɛ́ nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Waŋge à taŋga mɔ nɛ̀ bò du nɛ̀ mbai wàà kà bò ɛ̀li nàà à wèsɛ̀ jɛ à ɓwɛ́à wɛ à nɛ̀náǎ: “Mbai mù, gbáásɛ̀ mi mapa wááta. 6 Ma mbai mù hɔ́à nàà mi, toli à naŋga nɔ̀, mi bò ma nɛ̀ ma mɔ nyaŋga hà à nà.” 7 À wáɓɛ̀ɛ̀ na jàà gàlà bulo i nɛ̀ mbai wàà nɛ̀náǎ: “Haɓɛ̀ɗɛ̀ ma mi nà! Nùŋgàlà boi kpèa wɛ nɛ̀ fo ŋgila,ɔɔ bè mù boi yálànù, mi bò ma nɛ̀ kuliŋgɔ̀ mɔ hà mɛ mapa nà.” 8 Tɛ́kìlìmɔ̀, mi ɓwɛ́ nɛ̀ ɛ́nɛ̀ nɛ̀náǎ, ŋgatɔ à kùli ma ŋgɔ̀ mɔ hà à mapa nàà pɛ́kà bò mbai wàà na, bò ɓinɗi kuliŋgɔ̀ mɔ hà à ɓɛ̀ mɔ yele kà boa gwéà wɛ̀. Pɛ́kà boa dɛ tii súlòwɛ̀.»
Mwâ áánì mɔ bá mɔ̀ɔ̀wɛ̀
(Mat 7.7-11)
9 «Nàà mi, mi ɓwɛ́ nɛ̀ ɛ́nɛ̀ nɛ̀náǎ: Ɛ́nɛ̀ áánɛ̀ i bò hà ɛ́nɛ̀, ɛ́nɛ̀ kíì, ɛ́nɛ̀ bò kpà, ɛ́nɛ̀ kɔ̀ɔ̀nɛ̀, i bò gbó nùù gàlà à ɛ́nɛ̀. 10 Pɛ́kà wì yele kà bò áánì à i hà à, wáɓɛ̀ kà kii à bò kpà, i gbò nùgàlà à wáɓɛ̀ kà kɔni à. 11 À ma wì à taŋga mɔ̀nɛ̀ boa ɗibafa, bò hà bè wàà jù gɔ̀ɔ̀, ɗè wáɓɛ̀ɛ̀ boa áánà wɛ nɛ̀ à kɔ́yɔ̀? 12 À ma wì kàà à ta ŋga mɔ̀nɛ̀ boa kàà ɗibafa, bò hà bè toloŋgótó, ɗè áánìyɔ nɛ̀ à kìì kwala? 13 Ɓɛ̀ ɗàà wì nɔ̀ɔ̀ ɛ́nɛ̀, ɛ́nɛ̀ i hà bè mɔ̀nɛ̀ dòlà mɔ. Ŋgama nɛ̀ Ɗibàfa nàà ŋgɔ̀, bò hà Gɛ́lɛ́lɛ́ Lííndì à ɓò ɓɛ̀ɛ̀ áánà wɛ nɛ̀ à na!»
Yewì boa à hà Yésùsì wɛ nàà, boa dɛ ɓúlà nɛ̀ɔɔ ɗàà lííndì
(Mat 9.32-34; 12.22-30; Mlk 3.22-27)
14 Yésùsì bóbàà hèa ma ɗàà lííndì kà kpèa nù ma wì à. Ɓɛ̀ siki kà ɗàà lííndì tùɓobàà, kà mwâ kpèa nù kunjìɗì wèli mɔ. À jàà píò wì kàma à mɔ̀ɔ̀wɛ̀ súlòwɛ̀. 15 Kpà hi nɛ̀náǎ, ma wì ɓwɛ́àbàà nɛ̀náǎ: «Mɔ́kònjì ɗàà lííndì à hà à ɔ̀ hè nɛ̀ yelííndì wɛ!» 16 Yemà wì gwéà túò sáá wàà yóà áána nɛ̀ à è à bò ma ɗɛ́mì ɓula kà bò mbo è pɛ̀ɛ̀ nàà Njámbe à. 17 Mɔ̀ɔ̀wɛ̀, Yésùsì boabàà iŋgo taŋgala mɔ yóà, ɓwɛ́à nɛ̀ yóà enáǎ: «Nja yele kà wì boa biyo biobilo à sókò yóà sɔni à yakaɗa tɛ, kà gàlà mìì ma à ŋgɔ́ɔ́ mà. 18 À Satani boa à biyo kuɗɛ bɛ́ɛ̀sɛ̀ à mwâ tɛ̀ mɛŋgèa kà siki le wàà bò ji du à è? Ɛ́nɛ̀ ɓwɛ́ nɛ̀náǎ: Tɛ́kìlìmɔ̀, mi he ɗàà lííndì pɛ́kà Bèelizeɓuli hà mi ɔ̀. 19 À boa nɛ̀náǎ mi boa héà yóà mɛ́ɓɛ̀ɛ̀, à ŋgɔ̀ o à hà wì mɔ̀nɛ̀ ɔ̀, mɔ he nɛ̀ ɗàà lííndì o? Yewì mɔ̀nɛ̀ boa mboa wɛ̀ ɛ́nɛ̀ bò nɛ̀ téà wè. 20 À tɛ̀kìlímɔ̀, mi he ɗàà lííndì nɛ̀ ɔ̀ Njámbe, mɔ̀ɔ̀wɛ̀ à ɗyakisi tɛ è Nja nɛ̀ Njámbe pɛ́à hɔ̀ nàà ɛ́nɛ̀. 21 Ɓɛ̀ siki kà ma mwâ ɔ̀ nɛ̀ mɔ bìlò ɓanìnì gàlà wàà, ma wì pɛ̀ɛ̀ kima à dɔ̀ɔ̀ wɛ nà. 22 Kpà hi nɛ̀náǎ, à ma mbedo pélè à hɔ́à, kà lɛ̀ wè wàà, bò gbàsi mɔ bìlò nɔ̀ɔ̀ kà boabàà ɓukolo wɛ, bò kàpi mɔ kà kuo nɛ̀ à. 23 Ɓɛ̀ɛ̀ wì kà bò màɔɔ à nàà, bò mwâ kɛ́na mù. Ɓɛ́ wì kà gbaɗi ma mi à gbesana wɛ nàà sapisi.»
Jíísò ɗàà lììnɗi
(Mat 12.43-45)
24 «Ɓɛ̀ siki kà ɗàà lííndì tuɓi à tɛ wì à, ɛli à jio wɛ à ɓɛ̀ soko nɔ̀ɔ̀ kutukutu à, à kiyo soko ɔmi. Mɛ́ɓɛ̀ kà kpà mà nàà, kà ɓwɛ́ nɛ̀náǎ: “Mi boa jisi wɛ nàà jàà gàlà kɛ Mgbàà hɔ́à.” 25 À hɔɗiɗi wàà, kà kpà gbɛ̀la wɛ, ɓɔ̀ɔ̀nya wɛ. 26 Kɔ́ɔ́ ɗo wɛ, kà ɛ̀li à kùù ma ɗàà lííndì mɔ̀ɔ̀lɔ dókɔ̀ wɛ́ɛ́lì pélè à; Kà yóà jiisi nàà jàà gàlà, kà yóà dùnù. Kɔ́ɔ́wɛ̀, kpàsi ɓɛ̀ wì ŋɛ̀ ŋgɔ̀ du ɗàà wɛ pélè bati ɓɛ̀ɛ̀.»
Tɛ́tɛ̀ dèmɔ̀
27 Ɓɛ̀ siki kà Yésùsì wèla mɛ́ɓɛ̀ɛ̀, kà ma ko wéli nɛ̀ à jàà piò nɛ̀náǎ: «Súlò mɛ́ŋgàlà mɔ nɛ̀ ɓɛ̀ ko kà ɓuo à mɛ tɛ wàà, kà hà mɛ bòlè.» 28 Mɔ̀ɔ̀wɛ̀, Yésùsì buloa nɛ̀ à nɛ̀náǎ: «Súlò mɛŋgalamɔ nɛ̀ ɓò ɓɛ̀ɛ̀ i jéé gbààwè Njámbe i ɓanìnì.»
Áánà ɗɛmi ɓùla
(Mat 12.38-42)
29 Mɛ́ɓɛ̀ kà piò gbesana à ŋgolo Yésùsì, kà ɓwɛ́ nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̂ yóà bò ɗàà wɛ, yóà boa áánà wɛ ma ndemi ɓula, mɔ̀ɔ wɛ, ma ndemi du kimà tɔmàsa wɛ nɛ̀ yóà kɔɗo ɓɛ̀ɛ́bàà nɛ̀ Yoanɛsi na. 30 Tɛ́kìlìmɔ̀, kinɔmbɛke ndemi kà Yoanɛsi boabàà nɛ̀ ɓò Ninivi à, mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kàà kà Be wì bò du ndemi nɛ̀ ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̀ɛ̀. 31 À lìì swéé kà Njámbe bò paɓi nɛ̀ wì à, ma Mgbàà mɔ́kònjì kà bò ko nàà Juli bò kuli ŋgɔ̀ à sɔɔti ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̀ɛ̀, kà hà yóà wè, pɛ́kà, tolibàà nàà ma nja nɔ̀ɔ̀ ɗusi à ŋgɔ̀ mbúnù, mɔ jéé gbààwe jɔmà ɓɛ̀ Mgbàà mɔ́kònjì è Salomo à. Ma wì bò kɛ̀ pélè Salomo! 32 À liiswèè paɓa Njámbe, ɓò Ninivi bò kuli ŋgɔ̀ à sɔ̀ɔ̀ti ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̀ɛ̀ kà hà yóà wè, pɛ́kà yóà lufono à kpàsi à jéà dòlà gbààwé Njámbe nɛ̀ Yoanɛsi. Kɛ ma wì bò pɛ́le Yoanɛsi!»
Gbààli bò múnda mùù
(Mat 5.15; 6.22-23)
33 «Ma wì du má múndà i guuɗi nɛ̀ kpanà na i du ma kàà múndà mɔ ɗè à ti yála na, ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, i ɗé à à ŋgɔ́ɔ́ mɔ, kima ɓóɓɛ̀ɛ̀ kà yóà bò bi à i jɔ̀ gɛlɛ̀lɛ̀ mɔ. 34 Yegbààlìì mɛ bò munda mùù mɛ. Ɓɛ̀ siki kà gbààlìì mɛ bò dòlà wɛ à, mùù yele bò kà saìì mɔ. Mɔ̂ wɛ, à gbààlìì boa ɗàà wɛ̀, mùù mɛ bò kà à jàà ɗindindi mɔ. 35 Áŋgɔ, jɔmɛ kàà nɛ̀ ɓɛ̀ gɛlɛ̀lɛ̀ mɔ kà boa tɛ mɛ, wɛ kàa tɛ dú ɗindindi mɔ. 36 À mùù mɛ yele boa gɛlɛ̀lɛ̀, tàà maɓa mùù à jàà ɗíndìndì mɔ, bò du yele gɛlɛ̀lɛ̀, mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà múnda gɛlili mɛ à saìì mɔ.»
Wélì mɔ Yésùsì bɛ́ɛ̀sɛ̀ Fàliziɛŋ yɔ̂ ɓò mbwala mboŋa
(Mat 23.1-36; Mlk 12.38-40)
37 Ɓɛ̀ siki kà Yésùsì sɔɔsabàà wélì mɔ, kà ma Fàliziɛŋ ɓééɗàbàà à nyɔ̀ ŋga mɔ yɔ́ɔ̀ à. Yésùsì biobàà à jàà gàlà Fàliziɛŋ, kà dùnù mɔ nyɔmɔ. 38 Fàliziɛŋ kàmabàà mɔ súlòwɛ̀ à jɔ̀ Yésùsì à nyɔ̀ ŋga mɔ tá sù má táá kɔ mɔ dù sawɛ à lii Njámbe. 39 Mɔ̀ɔ̀wɛ̀, kà Mgbáámɔ̀njà ɓwɛ́ nɛ̀ Fàliziɛŋ nɛ̀náǎ: «Ɛ́nɛ̀, Fàliziɛŋ, ɛ́nɛ̀ fali tùù ɗò vɛli, yɔ̂ pááni, kpà i nɛ̀náǎ, à jàà sɛ́à mɔ̀nɛ̀, bò donɛ̀ nɛ̀ gwéà juo nyà mɔ nɛ̀, ɛ́nɛ̀ bò kà hanya wɛ. 40 Tɛka wì mɛ ɛ́nɛ̀! Njámbe dɛ́à dòò mɔ, dɛ́ɛ́ mà kàà jàà mɔ nà? 41 Ɛ́nɛ̀ hà ɓò sa ɓɛmɔ̀ kà ɛ́nɛ̀ bò nɛ̀ à jàà pani mɔ̀nɛ̀, kima ma mɔ yele bò nɛ̀ ɛ́nɛ̀ sawɛ à lii Njámbe. 42 Ŋgo nɛ̀ ɛ́nɛ̀ súlòwɛ̀, Fàliziɛŋ! Ɛ́nɛ̀ kàpi dò nyɔ pimba mɔ̀nɛ̀ à yoɗi ɓuko kà ɛ́nɛ̀ hà sikinɔ à Njámbe, mɔ̀ɔ̀ ɗɛ à gilo, mɛ nayémbé, zɔ́ɔ̀niɔ̀. Kpà hi nàà ɛ́nɛ̀ jàànjì duŋgo wɛ sìì yɔ̂ ɗíkàì mɔ Njámbe, ɓɛmɔ̀nɔ̀ kà lɛ́ɛ́sini è ɛ́nɛ̀ dɛ́ à ɛ̀, tàà fóófìnì mà kwélè wɛ. 43 Ŋgo nɛ̀ ɛ́nɛ̀ súlòwɛ̀ Fàliziɛŋ! pɛ́kà ɛ́nɛ̀ gwɛ́ɛ́ bati tiso à gàlà sakwala mɔ nɛ̀ gwéà wɛ wì túúsi ɛ́nɛ̀ à ɓɛ̀ soko nɔ̀ɔ̀ kpɛ̀mɔ. 44 Ŋgo súlòwɛ̀ nɛ̀ ɛ́nɛ̀ súlò! Pɛ́kà ɛ́nɛ̀ bò mɛ hándà kà mà wì yémbiyi ma nàà, i lɛ̀nɔ à ŋgɔ́ɔ́ wɛ tàà i ma.» 45 Ma mwâ ɓò ɓwala mboŋa Njámbe ɓwɛ́ nɛ̀ á nɛ̀náǎ: «Mbo mbwala, à mɛ wèla mɛ́ɓɛ̀ɛ̀, mɛ bò kàà ki à yààɔɔ?» 46 Yésùsì búlòbàà nɛ̀náǎ: « Ŋgo súlòwɛ̀ nɛ̀ ɛ́nɛ̀ ɓò ɓwala mboŋa mbwala! Pɛ́kà ɛ́nɛ̀ nɛ̀ɛ́ diɗaɓolo à mbékà à ɗóó wì, kà ɛ́nɛ̀ mwâ tɛ tomgbisi ma jɔ̀ɔ̀ dokɔ mɔ̀nɛ̀ mɔ gbààɗi yóà nà. 47 Ŋgo súlòwɛ̀ nɛ̀ ɛ́nɛ̀, pɛ́kà ɛ́nɛ̀ bɛ̀ mandi handa à kulawe Njámbe, ɓɛ̀ kúlàwè Njámbe kà ŋgàà bafa mɔ̀nɛ̀ gbɛ̀ yóà! 48 Kinɔmbɛ̀kɛ̀ mɔ wɛ bò à mboa wɛ, ɛ́nɛ̀ tɔ̀masa dɛ́ mɔ bafa mɔ̀nɛ̀, pɛ́kà yóà gbɛ̀a kulawe Njámbe kà ɛ́nɛ̀ bɛ́ handa kulawe wɛ. 49 Mɔ̀ɔ̀wɛ̀, kà Njámbe, à jàà jɔma wàà ɓwɛ́àbàà nɛ̀náǎ: “Mi bò pɛ́sì kulawɛ mù yɔ́ɔ̀ bò ɓwɛ́ mɔtómɔ̀ mù. Yóà bò gbɛ̀ ma, i kàmbisi maɓa.” 50 Gwéé mɔ à kujiɗi ɓɛ̀ mbúnù, i gbɛya súlò kulawɛ Njámbe, ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̀ɛ̀ à kà Njámbe bò kàmbisi à wɛ yóà yele. 51 Gwɛ̀ɛ̀ mɔ, à fio Abɛ̀lì hɔ̀ nɛ̀ à mɔ Zàkàlì, kà i gbɛ̀abàà à soko mesa gbɛ̀ ɓùyà Njámbe yɔ́ɔ̀ gɛlɛ̀lɛ̀ soko. Ìì, tɛ́ki li mɔ, mi ɓwɛ́ à ɛ́nɛ̀, Njámbe bò kàbisi ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ mwɛ̂ à wèè ɓɛ̀ fio nɔ̀ ŋgɔ̀ yele! 52 Ŋgo nɛ̀ súlòwɛ̀ ɓò mbo mbwala mboŋa, pɛ́kà ɛ́nɛ̀ kpéà ɓɛ̀ gbo kà dàà wì nàà Njámbe à. Ɛ́nɛ̀ mwâ tɛ̀, ɛ́nɛ̀ kùù ma ɓɛ̀ gbo ŋɛ̀ ŋgɔ̀ na, ɓóɓɛ̀ɛ̀ kà yóà boa gwéà kùù wɛ, ɛ́nɛ̀ boa kpeɗaɗa wɛ nɛ̀ yóà i pélè!» 53 Ɓɛ̀ siki kà Yésùsì tuɓo à jàà gàlà à, ɓò mbo mbwala mboŋa yɔ̂ Fàliziɛŋ jéà pasɛya bɛ́ɛ̀sɛ̀ Yésùsì súlòwɛ̀. Kà yóà kunjìɗì áánà súlò nio nɛ̀ à. 54 Tɛ́ kili mɔ, yóà boa gwéà tuo sàà Yésùsì, mɔ kùù gbààwè sikinɔ, mɔ hà à wè.