Bɩ́pɩ́ɩ́ ba la cɛ́ɛ́nɩ́ɩ́ Yeésu yɛ
8
Yɩ́ɩ́ bɔ́ɔ́nɩ́, Yeésu co íɖówámɩnɩ íɖóbúúmú pooni kɩ́ lólóó nɩ́ kɩ́ káánɩ́ɩ́ Mwáátáá bwɛ́ɛ́jérí wáá laabáárʊ ʊjɔjɔɔ. Ʊ́wáá bipinlii pwí nɩ bilé má la cɛ́ɛ́ wʊ, 2 nɩ́ bɩ́pɩ́ɩ́ bɩbá baa báa la cɛ́ɛ́tɛ bɩ́wáá ɩ́wɛɛ ka kɩ ji ɩ́nɛ́ɛ́mʊ ɩ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ bíbó yɛ: Marɩ́yám waa ba yi naa Marɩ́yám Magɩɖaláa yɔwʊ yɛ wɩ́ɩ́ bó ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ ilolé ńnyɛ́. 3 Yáánɩ Kúúza wa kpɛɛ́ Herooɖi wáá amáána bo yɛ po, Suuzáanɩ nɩ ɖabata baké yɛ ba la gbatɩɩ́ bɩ́wáá árízikí kɩ logotií nɩ Yeésu nɩ ʊ́wáá bipinlii yɛ.Ʊ́bwɛ́ɛ́lɩ́ wáá ɖíbóbírí
4 Zamáa ʊmɔńtɩ́ wa cíŋii Yeésu gbeni yɛ nyɛ́nɩ́ nɩ íɖó íɖó, Yeésu ŋ́ka kɛɛsɛɛ bɩ ílemí nɛɛ́yɩ: 5 "Ʊ́bwɛ́ɛ́lɩ́ ʊbá co ʊ́wáá kʊ́saa pooni naa wɩ́ɩ́ tɩ́ yaa íbóó. Wáa ɖée yaanɩɩ yɛ nɩ́ íbóó ŋɩbá ka lú ńsɛ nyɛ́ɛ́nɩ́ nɩ́ ba taatɩɩ ŋɩ́ páá, nɩ́ ínyimúúmú ka jí ŋɩ. 6 Íbóó ŋɩbá ŋ́ka lú ɖɩ́sáárɩ́ pooni nɩ́ ŋa pɛ́, nɩ kɩ gɔ́rɛɛ kpe ɖoómi mɩsɔmsɔm ká fóó ŋɩ. 7 Ŋɩbá ŋ́ka lú íkoŋkoḿ cíígá, bɩ́ɩ́ kɔ́kɔ́ ŋ́ka yoosii ki pɛ́ amá íkoŋkoḿ ŋ́ka nyáŋaa ŋɩ. 8 Amá ŋɩbá ŋ́ka lú kɩ́tɩ́ɩ́ kɩjɔjɔɔkɩ paa kɩ́ pɛ́ kɩ ma: ɖigbe báanɩ ɖɩ́lá ma ábí ɩ́kuuŋmɔ.» Nɩ́ Yeésu ka kpée wɛ́ɛ́ náá: «Welésiimaá kʊ́lááŋmɛ́, wa kpɛ náá ajifɛ kɩ́ bɩ́ɩ́ ŋmɔ́ náá ʊ́ ŋmɔ́!»
Batɩɩ bo nɩ́ Yeésu ka lólóó nɩ Ílemí ɖɩkɛɛsɛɛrɩ ɖée
9 Yeésu wáá bipinlii ŋ́ka barɩɩ wʊ naa ílemí ɖɩkɛɛsɛɛr má mii naa lɛɛ? 10 Nɩ́ wa kɩ́ɩ́ bɩ naa: "Mwáátáá pé nɩ́ naa nɩ bɛɛ ʊ́bwɛ́ɛ́tɛ́ŋkɛ pooni wáá ɩ́já ya barɩ yɛ, amá bɩbá bɩ́ɩ́ aséé bɩ gbánɩ bɩ ɖɩkɛɛsɛɛrɩ ɖée, ɖá tám
Bɩ́ɩ́ fétéé kpaá amá káá ká,
bɩ́ɩ́ fété kɩ gbii amá ká ŋu.
Yeésu ŋ́ka bóti bɩ ɖɩkɛɛsɛɛrɩ má
11 Yeésu ŋ́ka soó ʊ́wáá bipinlii naa: «Kpaá maá yáá ɖáa mii yɛ: íbóó sá Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́. 12 Bɩbá ɖé ɖéé séé kɩ́tɩ́ɩ́ ka ɖé ńsɛ nyɛ́ɛ́nɩ́ yɛ: bɩ gbii amá siitáánɩ fóó náá ʊ lɛbɛ Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́ bɩkpɛgɛlɛ́ɛ́mɩ pooni ka bɩ ta fétéé pá wʊ ɩ́já ka kɩ́ yáá tɩ ká ɖɩpɛnɖɛ. 13 Bɩbá bɩ́ɩ́ ɖé ɖée sée kɩ́tɩ́ɩ́ kaa pooni átá káa ɖé sɛ́sɛ́ɛ́ yɛ, bɩ ŋu Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́ nɩ́ kɩ́ kɩ́ɩ́tɩ́ɩ́ ńwɛ́ɛ́ ma ḿmwáá pooni. Amá baá cɛɛ ɖá kpɛrɛ́ ɖigbe. Bɩ bɩ́ɩ́ pée pá ɩ́já pɔmɩ́ ɖá bɔ́ɔ́nɩ́ ɩbá peé nyáŋáá náá bɩ, bɩ bɩ́ɩ́ peé pátɩ́ kɩ́ tɔ́. 14 Ábí ŋa lú íkoŋkoḿ pooni yɛ mii ɖéé séé binyii ba ŋu Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́ yɛ; amá kɩ cɛɛ ɖúúlínya wáá árízikíwámɩ, nɩ ʊ́wáá ɖɩlaarɩ nyaga bɩ ńnyimíní bo báa be hálɩ kɩ́ tɩ fóó ábí ɖɩ́máárɩ́a. 15 Ábí ŋa lú kɩ́tɩ́ɩ́ kɩjɔjɔɔkɩ paa yɛ mii ɖéé binyii ba ŋu Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́ kɩ gbaatɩɩ́ kɩ́ yo bɩkpɛŋgɛlɛ́ɛ́ŋ ajɔjɔɔnɩ nɩ ɩ́já yɛŋɩ, kɩ́ bábɩ́ ɖá wɛ́ɛ́ hálɩ bɩ́ ɖáá maa ábí.»
Fɩtɩ́la waa bo báa ci yɛ
16 "Ʊbá kpá wa bɩ́ɩ́ sɛ́ fɩtɩ́la kɩ́ gbá ɖɩkɛrɛ kɩ ci ɖábó náá kɩ gbáá tɔ́ gáɖó pɔ́ɔ́. Amá, bɩ páánɩ́ɩ́ wʊ kʊ́tápáá ńnaa báa yóó fɩtɩ́la yɛ ka ba kɔnɩ́ yɛ ŋ́ká ɖɩmatɩ́rɩ́. 17 Kaa kɔ́kɔ́ bárɩ yɛ bɩ bɩ́ɩ́ ɖáá bɛ́ɛ́ yɩ, nɩ yaa kɔ́kɔ́ sá aŋúná bɩ bɩ́ɩ́ ɖáá bɛ́ɛ́ yɩ kɩ́ lɛɛ yɩ fatɩma. 18 Gɔ́rɛ́maánɩ laákarɩ nɩ́wáá ílemí ɖɩ́ŋmɔ́rɩ́ pooni! Ɖoómi wa kpɛ náá yambá bɩ́ɩ́ kótée pá wʊ, amá wa ná kpɛ yambá yɛ bɩ bɩ́ɩ́ ŋatɩ́ pɔḿ yáa kaa wáa bɩ maatɩɩ́ náá ʊ kpɛ yɛ.
Yeésu nyí nɩ unyibíbi
19 Yeésu nyí nɩ unyibíbi bɩ́já co naa bɩ tɩ́ ká wʊ amá zamáa bo baá féte bɩ tɩ fóó úfém. 20 Nɩ́ ʊbá ka soó Yeésu naa: "Sínyí nɩ sɩ́naarɩmbɩ ɖé ɖíjípárɩ́ bɩ laá náá bɩ ká sɩ́." 21 Nɩ́ Yeésu ka kɩ́ɩ́ bɩ naa: «Mínyí nɩ nnyibíbi ńsá ba gbii Mwáátáá wáá ńwɛ́ɛ́ ka kɩ gbaatɩɩ́ kɩ yáá nɩ ɖítóó yɛ.»
Yeésu jíní kúbúlúú
22 Ńwɩɩ ŋʊbá Yeésu ŋ́ka kɔ́ kʊ́lʊ́ŋkpáákʊ́ pooni ʊ nɩ ʊ́wáá bipinlii nɩ́ wa soó bɩ naa: "Tɩ́ cí maá ɖínyúnbúu kɩ co ńwálɩ́ ŋwaké yɛ. Nɩ ba fii. 23 Saátɩ waa ba ɖé kɩ́ cíŋgí yɛ Yeésu ŋ́ka gɛɛ. Kúbulúú kʊ́takpɩ́ɩ́kʊ ka ɖé kɩ pɩ́bɩ́ ɖínyúnbúú bó, nɩ́ ɖa jɔ́ɔ́nɩ́ɩ́ kɩ́ sinií múnyúu nɩ́ ma búri kɩ kɔ́ kʊ́lʊ́ŋkpáákʊ́ pooni nɩ́ ɖa laa ɖa múni nɩ bɩ. 24 Nɩ bipinlii ka jɛtɛ Yeésu gbeni kɩ feni wʊ kɩ gí náá: "úkpée, úkpée tɩ bɩ́ɩ́ kpó!". Yeésu ka feni kɩ já nɩ kúbúlúú nɩ múnyúu ma jɔ́ɔ́nɩ́ kɩ sinií yɛ nɩ́ ɖa ɖɔɔ kɩ́ ŋmɛ́rɛ. 25 Yeésu ŋ́ka barɩɩ bipinlii naa: "Nɩ́wáá ɩ́jápárɩ́ ɖé lá?" tɩ́náŋgá ŋ́ka mɔ bɩ, nɩ́ ɖa yá bɩ bítí. Nɩ́ ba ɖé kɩ barɩɩ́ tá náá: "unyii ʊ́lá sɔ́? úlólóó nɩ kúbúlúú nɩ múnyúú nɩ́ ba yáá yaa wáa barɩɩ́ bɩ yɛ.
Yeésu cɛ́ɛ́tɛ unyii waa kɩ́nɛ́ɛ́ kɩ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́kɩ́ káa kɔ́ yɛ
26 Yeésu nɩ ʊ́wáá bipinlii ká tɩ fóó Genezarée wáá ńɖó, ŋwa ɖe Galilée nyímíní yɛ pooni. 27 Sáatɩ waa Yeésu kaa síni kɩ́tɩ́ɩ́ yɛ, ńɖó má pooni wáá ʊ́já ʊbá ka tó wʊ ńsɛ́. Ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ kɔ́ ʊ́já má. Ɖóó má yɛ ɖíwí nɩ́ wa ɖé, waá ɖɔ ɖícé ɖɩbánɩ́, amá akúnbó nɩ́ wa ɖɔ. 28 Waá ká Yeésu yɛ wa kpíí kɩ gbaa ʊnatám pɔɔ́ nɩ́ kɩ́ lólóó nɩ́ ḿpwáá náá: "Ɩ́lá nɩ́ a bɔɔ́ nɩ mɩ Yeésu Mwáátáá wa jɔ kʊ́tápáá yɛ japwa? jé suúru ta náásɩɩ mɩ!" 29 Ɖoómi Yeésu ɖéé kpííníí kɩ́nɛ́ɛ́ má bó, nɩ́ kɩ soo kɩ naa kɩ́ nyɛ́ unyii má pooni. Sáatɩmɩ bɩbá kɩ́nɛ́ɛ́ kɩ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́kɩ́ náásɩ́ɩ́ wʊ; nɩ́ ba sá ʊ́ŋálɩ́m nɩ ʊnatám nɩ akpacabí nɩ tíkútí ka kɩ yóó wʊ ɖɩtɛntɛrɛ ɖíkolóo. Amá ʊ tɩbɩ́ ŋɩ nɩ́ kɩ́nɛ́ɛ́ kɩ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́kɩ́ kpam wʊ kɩ paa nɩ kɩ́tɩ́ɩ́ kíkóŋkóókí páá. 30 Yeésu ŋ́ka barɩɩ wʊ naa: «Naalɛɛ nɩ́ ba yi sɩ?» nɩ́ wa kɩ́ɩ́ wʊ naa: «Bɩ yi mɩ naa "tuutúúma"». Ʊ wɛ́ɛ́ ɖée ɖoómi ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ tuutúúma ŋ́kɔ́ wʊ. 31 Nɩ́ ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ ka ɖɔɔlɩɩ Yeésu naa ʊ ta jɛ bɩ bɩ kɔ́ ɖɩ́yɛ́lɛnɖɩ wáá ńfɛ ńtakpé pooni.
32 Afamɩ bɩbá la ɖé líbó kígólíí páá kɩ bɔɔ́ tíjégáá. Nɩ ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ ka ɖɔɔlɩɩ Yeésu naa ʊ canɩ́ bɩ bɩ kɔ́ afamɩ má pooni. Nɩ́ wa pé bɩ ńsɛ. 33 Nɩ́ ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ ka nyɛ́ unyii ma pooni kɩ́ kɔ́ afamɩ pooni. Nɩ́ bɩ́ kɔ́kɔ́ ka gba ícíí ɖoo kígólíí páá hálɩ ɖínyúbúú pooni, nɩ́ múnyúú ka gba bɩ. 34 Binyii ba baa afamɩ má bó yɛ, káa ká ɖée yɛ nɩ́ ba síŋii kɩ tɩ taŋ ya yá yɛ íɖówámɩ pooni nɩ íɖóbúúmú pooni. 35 Binyii ŋ́ka nyɛ́nɩ́ bɩ́ kpaá ya yá yɛ. Nɩ́ ba fóóní Yeésu gbeni kɩ ká unyii waa bo ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ káa nyɛ́ yɛ, ka Yeésu natám pɔɔ́ ɖa kɩ́ɩ cɛ́ɛ́tɛ wʊ, ʊ fú tɩ́wɛ́wámɩ. Nɩ́ tɩ́náŋgá ka mɔ bɩ. 36 Ba la ka ɖée báa cɛ́ɛ́tɛ unyii waa ɩ́nɛ́ɛ́mʊ́ mʊ́kpɩ́ŋkpɩ́ɩ́mʊ́ káa kɔ́ yɛ ka taŋ ba ké yɛ. 37 Líbó nɩ́ ńɖó má pooni wáá binyii ŋ́ka soó Yeésu naa ʊ́ nyɛ́ bɩ́wáá, ɖoómi ɖa la tɩ́nɩɩ ɖé bɩ tɩ́náŋgá. Nɩ wa kɔ́ kʊ́lʊ́ŋkpáákʊ́ pooni kɩ bɩ́ɩ́ póóté. 38 Unyii waa ba cɛ́ɛ́tɛ yɛ ka ɖɔɔlɩɩ́ Yeésu naa ʊ canɩ ʊ nɩ wʊ ŋ́karɩ́. Amá Yeésu ŋ́ka yɩ́ɩ́ nɩ wʊ kɩ́ wɛ́ɛ́ náá: 39 «Kpe sɩ́wáá kɩ́ tɩ́ taŋ yaa kɔ́kɔ́ Mwáátáá káa yá kɩ tee sɩ yɛ.» Nɩ́ wa póóti kɩ tɩ taŋ ńɖó kɔ́kɔ́ pooni kaa Yeésu kaa yá wʊ yɛ.
Jaaríisi bísɛ́ nɩ úpé wa jɛɛ Yeésu fúgáákʊ yɛ
40 Sáatɩ waa Yeésu kaa gɔ́rɛ ɖínyúbúú wáá ńpáŋ ŋwa kée bo yɛ binyii ŋ́ka fɔɔ wʊ. Ɖoómi bɩ kɔ́kɔ́ la baa wʊ. 41 Unyii ʊbá ka fóóní bɩ yi wʊ naa Jaaríisi ʊlá sa ɖícíŋííríɖííku kʊbá wáá úkpée. Nɩ́ wa gbaa úɖéyiiŋ bó Yeésu natáŋ pɔɔ́ kɩ ɖɔɔlɩɩ́ wʊ naa u co ʊ́wáá, 42 ɖoómi úbísɛ́ ɖaa bámbá wáa kpɛ́, ɖa kpɛ ábé pwí nɩ álé yɛ bo kɩ bɩ́ɩ́ kpó.
Saátɩ waa Yeésu káa pá ʊ́já má wáá yɛ zamáa la nyáŋaa wʊ báanɩ ńwálɩ́ ŋʊ́lá. 43 Bipooni úpé ʊbá la ɖé líbó ʊ́wáá ípélemíŋ ka sirímí ɖoo ábé pwí nɩ alé sɔ́. Ʊ́wáá ajimí kɔ́kɔ́ kɩ́ɩ́ tó lɔkɩ́tamɩ wáá amá ʊbá ka féte ʊ́cɛ́ɛ́tɛ wʊ. 44 Nɩ wa cúní Yeésu nɩ úbɔ́ɔ́nɩ́ bó kɩ jɛɛ ʊ́fúgáakʊ mɔjóóli. Nɩ ʊwáá ípélemí ka pée yóré. 45 Yeésu ka barɩɩ naa: "ŋmá ńjɛɛ mɩ? "baanɩ́ ŋmá ŋ́ka cɔ́gɔ, nɩ Péétiro ka wɛɛ naa: "Ukpé binyii ba logóópwánɩsɩ yɛ ńnyáŋaa sɩ kɩ cíítíí sɩ. 46 Amá Yeésu ka wɛ́ɛ́ náá: "Ʊbá jɛɛ mɩ ɖoómi ń bɛ́ɛ́ náá ḿpwáá ŋʊbá nyɛ́ ńbó." 47 Úpé káa ka náá Yeésu bɛ́ɛ́ yɛ nɩ wa ɖaa gbaa ʊnatáŋ pɔɔ́. Kɩ́ je binyii kɔ́kɔ́ nyimíní kɩ taŋ kaa bo wáa jɛɛ wʊ yɛ nɩ ɖée ɖaa pée cɛ́ɛ́tɛ wʊ ɖikolóoḿbó yɛ. 48 Yeésu ŋ́ka soó wʊ naa: «Coni ɖiwonɖi pooni, nbísɛ́ sɩ́wáá ɩ́jáparɩ pɛ sɩ.»
49 Yeésu bɩ ɖé kɩ́ lólóó, nɩ́ ʊbá ka nyɛ́nɩ́ ɖícíŋííɖííku wáá úkpé cénɖeni kɩ soó Jaaríisi naa: "Síbísɛ́ kpe. Ta tɩ́ cáárɩɩ úmínílí." 50 Amá Yeésu kaa ŋu ɖée yɛ nɩ wa soó Jaaríisi naa: «Ta ŋmɔ́ tɩ́náŋgá, barɩ́ pá ɩ́já, síbísɛ́ bɩ́ɩ́ ka ɖɩ́cɛ́ɛ́tɛ́rɩ́.» 51 Yeésu káa fóó ɖícéní yɛ, wáa kɩ́ɩ́ ʊ nɩ ʊbá ŋ́kɔ́, ɖaá sá náá Péétiro,Yʊwáanɩ, Jaakɩ nɩ ɖíbísɛ́rɛ́ ɖɩ́náá nɩ únyí bámbá. 52 Binyii kɔ́kɔ́ ɖée wíí kɩ beleḿ ɖíbísɛ́rɛ́ má bo. Nɩ́ Yeésu ka wɛ́ɛ́ náá: «Ta wíí maá wáa kpé, ʊ gɛɛnɩɩ́ nɩ́.» 53 Binyii ka ɖée la wʊ ɖoómi bɩ tɩ́nɩɩ nyí náá úbú kpe. 54 Ɖátám, Yeésu ŋ́ka bá úbú ɖíbísɛ́rɛ́ má ŋalɩ́m kɩ́ wɛ́ɛ́ nɩ ńnyɛ́ɛ́ ḿpwá-pwá náá: "nbúu fení!" 55 Nɩ́ úbú ka gɔrɛnɩ́ mɩfɛɛnɩ gabááɖɩ́yá. Nɩ́ Yeésu ka wɛ́ɛ́ náá bɩ́ pá wʊ tíjégáá újé. 56 Nɩ́ ɖa yá úbú ɖɩ́náálɩ́mɩ bítí amá Yeésu ka soó bɩ naa bɩ ta soó ʊbá ya yá yɛ́.