Buzurgó ókkol or rosóm
7
Ek din Féroci ókkol edde hoozzon alem Isár hañse zoma óiye, ítara aiccé de óilde Jerúsalem ottu. 2 Ítara deikké de, Isár hodún ummote nafak áte yáni adúiya áte hána háar. 3 Asóle Féroci ókkole edde tamám Yohúdi ókkole cúndorgori át no dúi hána na háa, héndilla gorí ítara agor zobanar buzurgó ókkol or rosóm dóri táke. 4 Aar bazar ottu ailé nizoré no dúi honó kessú na háa. Ítara ttu aró boóut ḍoilla rosóm ókkol asé ziín ítara amól gorí bolla bouli hé buzurgó ókkol ottu faiyé, zendilla niki, fiyala dúwa, zok dúwa, edde ketúri dúwa.5 Hé Féroci edde alem múne Isá ttu fusár gorér de, “Tuáñr ummot ókkole agor zobanar buzurgó ókkol or rosóm mozin no kiyá sole, bólke nafak áte hána háa?”
6 Íba ye ítara re zuwabe hoór de, “Nobi Yesáyah ye tuáñra munafék ókkol or baabute sóiyi hotá hoiyé, zendilla leikká asé,
‘Manúc iíne Añré nizor muké beh izzot goré,
montor tarár dil Añr ttu duré.
7 Tará Añr ebaadot goréde behar,
kiyólla-hoilé tará taalim ísafe cíka de óilde insán or niyom-kaanun ókkol.’a
8 Tuáñra toh Allar hókum ore bad di, insán or rosóm ore dóri táko.”
9 Isá ye ítara re aró hoór de, “Tuáñra toh tuáñrar rosóm amól gorí bolla Allar hókum ore bad diyat bicí salák. 10 Muúsa ye hoóil de, ‘Nizor bafmaa re izzot goró,’b aar ‘Zee niki baf or yáh maar bodnam goré, ítare mariféla zaybo.’ c 11 Lekin tuáñra hoó de, ‘Zodi honókiye baf ore yáh maa re eén hoó, ze siz loi tuáñra añr ttu laf faita híyan Korban,’ yáni, Alla re diiféla gíyeh, 12 tuáñra ítare nizor baf olla yáh maa lla ar honó kessú goittó no doh. 13 Héen gorí, tuáñra zari goijjó de rosóme Allar kalam ore baatel gorífelo; héndilla aró boóut kessú goró de asé.”
Ziíne manúc ore nafak goré
14 Isá ye abar manúc ókkol ore Nizor hañse matai ítara re hoór de, “Beggúne Añr hotá fúno, aar buzó: 15 baár ttu manúc or bútore góli ítare nafak gorí fare de honó kessú nái; bólke manúc or bútottu ziín neeliaiyé, ítare híine beh nafak goré. 16 Zar ttu fúnibar han asé, yóggwa ye fúno.”
17 Baade zeñtté Isá manúc or dol eri ek gór ot góille, Íbar cárit tune Íba ttu meésal lan or maáni fusár goijjé. 18 Hétolla Íba ye ítara re hoór de, “Tuáñra yó héndilla obuz táigiyogoi dé? Tuáñra kí no buzó, baár ttu ziín manúc or bútore góle, híine ítare nafak gorí no fare dé? 19 Kiyólla-hoilé híin zaa de toh ítar dil or bútore no, bólke feṛor bútore, aar híin feikána báy neelizagói.” Héndilla hoói Isá ye hárr hána hálal bóuli hoiyé.
20 Íba ye aró hoór de, “Ziín manúc or bútottu neeliaiyé, manúc ore híine beh nafak goré. 21 Kiyólla-hoilé manúc or bútottu, yáni dil ottu éna kukíyal, zenákari, suri, kotólakotóli, 22 oinno zon or bou loi zenákari, lalsí, burai, dúkabazi, bodmaci, ric, gifot, borái, edde bekufai aiyé. 23 E burai iín beggún bútottu neeli aái manúc ore nafak goré.”
Ekgwá mayafuar iman
24 Isá uṛí hé zaga ttu Ṭayár cóor or elakat giiyé. Íba ek gór ot góillegoi, aar híyan honókiyo re zainto dito mon nu accíl; montor Íba luki táki nó fare. 25 Héṛe ek mayafua ttu hóraf jine-faiya eggwá gura zérfua accíl; híba ye Isár baabute fúni mottor aái Íbar foot foijjé. 26 Mayafua wa accíl ezzon Beyohúdi, híba zormo óiye de óilde Siíriya mulluk or Penicíyar elakat. Híba ye Isá re aros gorát accíl de, zérfua ttu hé bút twa neelaifélai bolla.
27 Montor Isá ye híba re hoór de, “Age fuain dore feṭ bóri háito doh, kiyólla-hoilé fuain dor hána looi kuñir or muúntu félai dón gom no.”
28 Híba ye zuwabe hoór de, “Ói Malik, montor toóu de mes or tolor kuñire fuain dor hánar tukuṛa ókkol háa.”
29 Isá ye híba re hoór de, “E zuwab or zoriya tuñí zaigói faribá; tuáñr zérfua ttu bút neeligiyói.”
30 Híba gór ot waafes zai loot faiyé de, zérfua wa bisánat neiṭṭa, aar bút neeligiyói.
Ezzon náfang edde túta re gom goijjé
31 Tarfore Isá Ṭayár edde Sídon or elaka ttu neeli Dekapólis elakar mazór ttu Galil Ḍiít aiccé. 32 Héṛe maincé ezzon náfang edde túta re Íbar hañse ainné, aar Íba re fóriyat goijjé de, yóggwar uore Íbar át dito.
33 Isá ye yóggwa re manúc or dol ottu ek ḍáikka loizai Íbar ooñl yóggwar duní han ot gólaidiye, aar Íbar ooñl ot sép dí yóggwar zir súiye. 34 Baade Íba ye asman or uzu saái ḍoóñr niyác félaiye, aar yóggwa re hoór de, “Effata” yáni, “Kúlizagoi.” 35 Tói éhon yóggwar han nún kúligiyoi, edde zir eridiya óigiyoi, aar yóggwa sáf-sáf góri hotá howát doijje.