Pɔli yɛ Itali táa o
27
Ii bhyɛ o lɔ mínngɛ, kó án ngɛ́ɛ tɛɛ kúun ne lɔ Itali, án ni Pɔli ní kasodhye nɔlu kɛ́ɛfa swáasikunndii lɔ mán, o tɔ́ɔ ko Zuliyusi, o swáasicɛ o tɛ́ɛ sɛ́ɛ mínnɔn, i tɛ́ɛ fɔla o le mán kó Ogusi yɛ swáasi sɛ́ɛ olu. 2 Án ni ló kúun nɔn kɔɔnnɔn, Adalamiti kúun ne tɛ́ɛ o le, o tɛ́ɛ táala Azi kúunndalaa o le manshaafɛ. Án ní táa kɔɔji o ka, Alisitaki tɛ́ɛ ni án né, Masedwaninnga le, kɛ bhɔ́ Tesaloniki. 3 O lusɔgbɛ o, án ní sé Sidɔn; Zuliyusi mín ndɛ́ɛ kóbhɛɛ kɛ́la Pɔli yɛ, oo Pɔli lábhyaa ke aa táa a twáanva olu saala, ké ii a lɔdhyɛman. 4 Án ni bhɔ́ o ywáa o lɔ mínngɛ, án ni tinmin Shipulu mala óo tɔ́ɔfɛ, kɛ o ywáa o lúukolo o tó án né ni fwɛɛn o cɛ, kɛ mansɔɔ fwɛɛn o tɛ́ɛ án ngumyɛnan le. 5 Kɔɔji míin Silisi óni Panfili mala o lɔ, án ni wɛɛ o tɛɛ la mínngɛ, an ni nán sé Mila só o la, míin Lisi yamaan o lɔ. 6 O ywáa o lɔ, swáasikunndii o kúun nɔ yé bhɔ́la Alɛsandili só o la kɛ táa Itali, aa án nálo o kɔ́ɔnnɔn. 7 Tee shɛ́ɛman ngɔ́ɔnnɔn, án ndɛ́ɛ táa kúun ŋo lɔ dɔ́ɔnin dɔ́ɔnin jí o ka, óni án ni gbɛya shɛ́ɛman myáan, kɛ tó séla Kinidi só o tɔ́ɔfɛ, wáa fwɛ́ɛn o tɛ́ tɛ́ sɔnnan bhée, ké án ni táa ɲɛn, án ni tinmin Salimone só o tɔ́ɔfɛ kɛ táa Kɛlɛti yamaan o lɔ, kɛ lúukolo o tó án né ní fwɛ́ɛn o cɛ. 8 Án ni gbɛya sɔɔ, kɛ láfɛ o ywáa o lɔ, án ni sé ywáa lɔ lɔ́ ii o kíila ko Kúunndalaa Cɛ́ɛ ŋo, oo Lase só o tɔ́ɔfɛ.9 Wáa wáati shɛ́ɛman ndɛ́ wɛɛ tinmin, óni kúun o lábwee o tɛ́ɛ táa gbɛya le, yáanin sún nó wáatia o tɛ wɛɛ wɛɛ. Pɔli é i lasowi kó: 10 «Ndwáanva olu, ní yéla óo kúun nábwee o yáa kɛ gbɛya shɛ́ɛman nɔ, óni kúun ŋo yáa cáan, sé yáa kɛ kúun ŋo mán, fé mínnuu kúun ŋo kɔ́ɔnnɔn sé yáa kɛ olu mán, sé yáa kɛ kúun ŋo kɔ́ɔnnɔn síibhaa olu mán.» 11 Wáa swáasikunndii ó tɛ́ɛ kúun nábweebhaa óni kúnndii olu yɛ kóman o le yacela, kɛ tinmin Pɔli tá kóman o ka. 12 Lɔlaa bhɛɛ tɛ́ tɛ kúun o bhóo o ywáa o lɔ sanmanyi o lɔ mínngɛ, o le kósɔn mɔɔn shɛ́ɛman ŋé fɔ́ kó ii táa kɛ bhɔ́ o ywáa o lɔ, ní i kɛ sé Fenisi lásɔɔla, Kɛlɛti yamaan o kúunndalaa o lɔ, kɛ sanmanyi o kɛ yénɔn. O kúunndalaa oo teebe ŋo lɔ; lonaa fyaa lee o la, a kée ŋo ɲán gbaanin ɲe kíimoo o fɛ, a tɔ kée ŋo ɲán gbaanin ɲe nwáanmoo o fɛ.
Fwɛɛnba oo i wíi jí o ka
13 Fwɛ́ɛn dɔ́ɔnin nɔ é bhyaa kɛ bhɔ́ kíinmoo o fɛ, kúun nábweebhaa olu yé o lɔ óyoo i yɛ táaman o yáa sé bhyɛ́nan. Ii i wíi kɛ kúun ŋo tá kɛ táa, kɛ a la Kɛlɛti yamaan o kɛlɛ fɛ. 14 Wáa, wáati dɔ́ɔnin ŋo kwɔ, fwɛ́ɛnba lɔ é bhɔ́ Kɛlɛti Yamaan o mánshaa fɛ, kɛ́ nan bhyaa án nga, o fwɛ́ɛn o, ii fɔla o mán kó Elakilɔn. 15 O fwɛ́ɛn o nan i sii kúun ŋo mán, án née mán sé fósi kɛ́la kɛ kúun ŋo lalɔ, án ni án ɲɛ́ɛ to yé kɛ́ táa a bhóo. 16 Án ni tinmin lúukolo dhyénin nɔ tɔ́ɔfɛ o tɔ́ɔ kó: Koda, tó kɛ lúukolo o tó án né ní fwɛ́ɛn o cɛ. Kúun dhyénin mínnu tɛ́ɛ án móo, sannin án ni sé kɛ o bhɔ́ jí o lɔ, kó mángbɛya kɛ o bhɔ́. 17 Án ni kúun dhyénin ŋo síli kúunmba o mán mínngɛ, ii kúunmba o síli yúu la. I tɛɛ sháannan ké kúun ŋo kɛ́nan bhɔ́ jí o lɔ, kɛ nan cɛ́n o ká Libi kɔɔji la o la, o le kósɔn ii kúun ŋo mánfe ŋolu láyiib, tó ii i yɛ́ɛ tó fwɛ́ɛn o bhóolɔ kɛ táa. 18 O lusɔgbɛ o, ké fwɛ́ɛn o kúun ŋo lafinnvanan ko cɛ́yoongɛ, kúun námbweebhaa olu lwee ŋo lɔ́lu lafii kɔɔji o lɔ. 19 A tee sawaɲɔɔn ló ŋo, kúun bwéebhaa olu gbu o, kúun námbwee mínnan ŋolu lafii kɔɔji o lɔ. 20 Án ni tee shɛ́ɛman ngɛ́, án ndɛ́ tɛ tee o yéla, óni lóodhye ŋolu. Fwɛ́ɛn o ló ndɛ́ tɛ i mánla la, án ɲíin tɛ́ tɛ a man bhée kó án ɲáan kísi.
21 A tɛ wɛɛ wáati bhɔ i tɛ man sunman nɔ́ɔ bha, o lɔ, Pɔli é i wíi o lé lɔ, kɛ í lɔ́ i cɛ́man, tó kɛ a fɔ i yɛ kó: «Ndwáanva olu, ní a tɛ́ɛ ngómankan ŋo lɔ́myɛn, á tɛ́ táa bhɔ́ Kɛlɛti, á tɛ́ɛ sé sutaala cáannin míin mán, óni á tɛ́ táa bhɔ́ɔn á yɛ́ lwee ŋolu lɔ. 22 Wáa kwáalenin, ní a ɲíinan á fɛ́: Áa i lɔ́ja, kɛ mansɔɔ mɔɔn si táa sayakɛ, wáa án ɲáan bhɔ́ɔn kúun ŋo lɔ. 23 Née Ala mín ndá le, ni bháalakɛla mín ɲɛn, óo a yɛ malɛɛka lɔ bhyáashaa né mán bí sú o lɔ. 24 Tó kɛ fɔ né yɛ kó: ‹I kɛ́nan sháan Pɔli, kó dhyáala gbéya fɔ́ íi táa i lɔ́ Sezali kɛ́ɛnnan, íle kósɔn, Ala yɛ bhɛ́ɛbhɛɛya o lɔ, mɔɔn óo mɔɔn é kúun ŋo lɔ ni íle, a yáa olu bwási ikwɔ.› 25 Áa i lɔ́ja ndhwanva olu, né lánin ŋé Ala la, tínɲan in ne, Ala é mín nvɔ né yɛ, o yáa kɛ. 26 Wáa kúun ŋo yáa bhɔ́ kɔɔji o lɔ jí o cɛ́man tíinnan ywáa lɔ lɔ́.»
Án ngísi kó o
27 Sú tá ni náanninɲɔn ló ŋo, ké fwɛ́ɛn o táa án né kɔɔji o ka, sú o cɛ́manlaa o lɔ, kúun nábweebhaa olu sówi óyoo ii i mangbaa Adiliyatiki lúukolo o la. 28 Ii yúu lɔ láyii jí o lɔ, ii a yé oo jí o lɔ́sii o tɛ́ɛ mɛtɛlɛ bísawa ni wóonvyaa bhɔ́la. Ii sé ɲɛ́nnzhaafɛ mínngɛ dɔ́ɔnin, ii yúu o láyii ikwɔ, jí síi o kɛ mɛtɛlɛ mwáan ni sɛ́ɲin né le. 29 Kúun námbweebhaa olu tɛ́ɛ sháannan ké kúun ŋo kɛ́nan gbáan fáa o mán, o le kósɔn nɛ́ɛnnguun gbíiyanin míin kúun ŋo lalɔla, ii o náannin bhyáa jí ŋo lɔ kúun ŋo kwɔ́shaafɛ. I kɔlɔtɔnin bá o tɛ́ɛ kɛ́ɛn bhɔ́ o mankɔɔnnan. 30 Kúun námbweebhaa olu tɛ́ɛ fɛ kɛ bwée. Ii kúun nvítiinin nɔ bhyaala jí o ka o le lɔ, kɛ fɔ ko i kɛɛ tɛɛ nɛ́ɛnnguun nɔ sili kúun mbá o nún ŋo la. 31 Pɔli é fɔ swáasikunndii óni swáasi olu yɛ kó: «Ní mɔɔn míinnu mán tó kúun mba o kɔ́ɔnnɔn, á táa kísi.» 32 O lɔ, swáasi olu kúun dhyénin ŋo yúu olu tɛ́ɛ, kɛ a bé kɔɔji o lɔ.
33 Sannin kɛ́ɛn o á bhɔ́, Pɔli é fɔ́ kó i bɛ́ á lɔ́minkɛ. Aa fɔ́ i yɛ kó: «Tee tá ni náannin lée bí nín, á ɲángbannin ɲé, a ló man fósi lɔɔ. 34 Ni á dɛ́lila ké áa lɔ́minkɛ, kɛ mansɔɔ a manko é o la kɛ kísi. Kɛ mansɔɔ mɔɔn sí táa bhɔ́ɔn háanin a kúnzhe o kóo kée nɔn.»
35 Aa wɛɛ kóman o la mínngɛ, Pɔli é búlu lɔ tá, kɛ bálika bhɔ́ Ala yɛ i bɛ́ ɲankɔɔ, aa búlu o lɔ tɛ́ɛ a lá, tó kɛ o lɔɔ ŋo lamyaan. 36 O lɔ, i bɛ́ɛ i yóso lágbɛya kɛ lɔ́minkɛ. 37 Án mɔɔn kɛnmɛn fyáa ni mɔɔn bíwoonvyaa ni mɔɔn wɔ́ɔlɔ le tɛ́ɛ kúun ŋo kɔ́ɔnnɔn. 38 I bɛ́ɛ fa mínngɛ, i yɛ béle mín ndɛ́ɛ kúun ŋo kɔ́ɔnnɔn, ii o lafii kɔɔji o lɔ, ké kúun ŋo á fwɛɛnya.
Kúun ŋo cáan ŋo
39 Kɛ́ɛn oo bhɔ́ mínngɛ, ii tɛ́ɛ yamaan o ywáa mín nɔn kúun námbweebhaa olu man bhɔ́ o ɲan le, wáa kɔɔji o zóo nvítiinin nɔ tɛ́ɛ yénɔn, jí bhɛ́ɛ tɛ́ tɛ yénɔn. Ii bhyɛ a lɔ kó kɛ táa kúun ŋo lálɔ o ywáa o lɔ, ní ii sé o la. 40 Ii nɛ́ɛnnguun ŋo yúu olu tɛ́ɛ kɛ o bhɔ́ kúun ŋo la, kɛ o tó jí o lɔ o ywáa kée ŋó lɔ, fé míin kúun ŋo kwɔ́ la, tó íi kúun ŋo bhyaala sháa ka ni o le, ii o fwée. O kwɔ, fáanin mbá míin kɛla kúun ŋo ɲɛnnzhaafɛ tó fwɛ́ɛn o lónan a lɔ kɛ kúun ŋo látaa ii o láwii, ké fwɛ́ɛn o a i síi kúun ŋo mán kɛ táa lúukolo o mánshaa fɛ. 41 Wáa kúun ŋo nún ŋóo táa gbáan cɛ́n o lɔ, jí fwɛ́ɛn fyaa o yɛ ɲɔ́ɔnmyɛnaa o lɔ. Kúun ŋo mán sé táala bhée, a nún ŋo tɛ wɛɛ gbáan cɛ́n o lɔ, a tɛ tɛ́ sé bhɔ́la bhée. Jí fwɛ́ɛn o tó kúun ŋo kwɔ́shaafɛlaa o fálonan, fɔ kɛ a cáan. 42 Swáasi olu tɛ́ɛ fɛ kɛ kasodhye ŋolu fáa, ké o lɔ kɛ́nan kwɔ́kɛ, kɛ bwée. 43 Wáa swáasikunndii o tɛ́ɛ fɛ ké Pɔli ɲwaan a bhɔ; o le kósɔn aa fɔ́ i yɛ kó i kɛ́nan o kɛ, aa fɔ o le lɔ kó mɔɔn mínnu séla kwɔ́kɛ, olu a i yíi jí o lɔ bɛ́ ɲɛn, kɛ táa káan ŋó la, 44 ko mɔɔn tɔ olu á i dhyɛ yii fɛ́ɛn ŋolu ka, wáman kúun ŋo ywáa lɔ́lu la kɛ táa mɔɔn tɔ olu sɔɔ tíinnan. I bɛ́ bɛ́ ɲwaan é bhɔ ji o lɔ o bhóo o le man, kɛ sé lúuman.