Pɔli kwɔ́sɛɛ o Masedwanin ní Gɛlɛsi
20
Mannganmba óo wɛ́ɛ mínngɛ, Pɔli é kaamɔɔndhye ŋolu kíi kɛ i ládhyɛ. Aa i fáan ló, aa i fó, tó kɛ sháa o dɛ́li i fɛ kɛ táa Masedwanin. 2 Pɔli tínminndɔ o ywáa olu lɔ́, aa lánanbhaa olu fáan lo ni ládhyelikan shɛ́ɛman ne, kɛ tó táala Gɛlɛsi yamaan o lɔ. 3 Aa káa sawa le kɛ́ yénɔn. A táa wáati óo nán se mínngɛ Sili yamaan o lɔ; aa myɛ́n mínngɛ kó Yawudhyaa lɔ́lu wɛ́ɛ yánva síi a man, aa fɔ kó a káa i kwɔ́sɛɛ kɛ tinmin Masedwanin nvɛ kɛ táa. 4 A táamanɲɔɔn olu tɛɛ Pilusi dhyénjɛ Sopatɛli, Beleka lé tɛ́ɛ o le; Alisitaki óni Segɔndusi, Tesalonikika lé tɛ́ɛ olu le; Gayusi, Dɛlibeka lé tɛ́ɛ o le; Timote; Tishiki óni Tolofimu, Azika lé tɛ́ɛ olu le. 5 Óluu bhyáa án ɲɛn, tó kɛ táa án mankɔɔn Tolowasi. 6 Búlufuunmɛɛ o ɲánlagbɛ o tínminnin ŋo kwɔ́, án ní ló kúun nɔ́ kɔ́ɔnnɔn Filipi; án ndáa tɔ o tée lóo le kɛ́ jí o ka, kɛ́ táa i sɔɔ Tolowasi. Án ní lɔ́ɔwoocɛ kée né kɛ́ yénɔn.
Pɔli yɛ́ táaman lábha ŋo Tolowasi
7 Lɔ́ɔwoocɛ o tée jónan o mána, án nádhyɛnin ndɛ́ɛ, kɛ lɔ́min kɛ ɲɔ́ɔn nvɛb. Pɔli tɛ́ɛ fɛ́ kɛ táa o ló ŋo lúusɔgbɛ o la; aa myɛ́n kóman o la lánanbhaa olu yɛ, kɛ táa sé fɔ́ sú o cɛ́man. 8 Án nádhyɛnin ndɛ́ɛ sangaso mín ngɔ́ɔnnɔn, fitinan shɛ́ɛman námaannin ndɛ́ɛ o bhó ŋo kɔ́ɔnnɔn. 9 Kaweenin nɔ́ tɛ́ɛ ni án né, a tɔ́ɔ kó Etiki, ale síinin ndɛ́ɛ bhó ŋo finantɛli o la. Pɔli é myɛ́n kóman o la mínngɛ, súnnɔɔn é Etiki myaan. Aa súnnɔɔn kɛ, fɔ́ kɛ́ ɲán a yɛ́ɛ kwɔ́. Aa tó súnnɔɔn o lɔ, aa bhɔ́ sangaso o bhó ŋo fyáaɲɔn o kúnnɔn kɛ i bé lúuman. Án ní a láwii la wáati mínnɔn, óo kɛ ké a wɛɛ sayakɛ. 10 Pɔli é í yíi kɛ táa i manyii a ka, tó kɛ a ta, kɛ́ fɔ́ ko: «Á kɛ́nan hánmin, aa i ɲánla.»
11 O kwɔ́, Pɔli é í yɛ́ɛ, ale ni lánanbhaa oluu lɔ́min kɛ ɲɔ́ɔn nvɛc. Pɔli é tó kóman o la fɔ́ kɛ táa sé tée bhɔ́ o mán, tó kɛ tó táala. 12 Etiki yɛ mɔɔn olu táa ni ale lúman, ké aa i níla. O kó óo lánanbhaa olu nisɔdhyaa kóyoongɛ.
Pɔli yɛ táaman o Mile
13 Án ní ló kúun nɔ́n kɔ́ɔnnɔn kɛ́ bhyáa Pɔli ɲɛ́n kɛ táa Asosi. Án ngákan kɛ táa Pɔli ta yénɔn, kɛ́ mansɔɔ Pɔli é fɔ́ kó a kɛ́ɛ tɛ́ɛ Asosi i sénan le. 14 Aa táa án nzɔ́ɔ Asosi wáati mínnɔn, án ní ló kúun ŋo kɔ́ɔnnɔn kɛ táa Mitilɛni. 15 Án ní bhɔ́ o ywáa o lɔ ló mínnan, o lúusɔgbɛ o án ní sé Shiyo ɲɛ́nnzhaafɛ. O lúusɔgbɛ o án ní sé Samɔsi. O ta lúusɔgbɛ o la ikwɔ, án ni sé Mile. 16 Pɔli tɛ́ tɛ́ fɛ kɛ tinmin Efɛzi; ké a kɛ́nan myɛ́n Azi mala o lɔ. A tɛ́ wɛɛ kɔ́lɔtɔ kɛ sé Yeluzalɛmu, ké Pantekɔti ló ŋo o a sɔɔ yénɔn.
Pɔli yɛ saanganan o Efɛzi cɛba olu yɛ
17 Kɛ a tó Mile, Pɔli é céla bhyáa kɛ́ táa Efɛzi Egilizi o cɛba olu kíi. 18 Ii sé a tɔ́ɔfɛ mínngɛ, aa fɔ́ i yɛ kó: «Ále, kɛ tá ne a nzé ŋó bhyáa Azi yamaan o lɔ, ní táamankɛ a cɛ́man ɲán mín man a gbúlu á o lɔ cɛ́ɛne. 19 Ní bháalakɛ Mantii o yɛ óyoo yɔ, yɛɛmanyiili o lɔ, ɲánji o lɔ, gbɛ́ya o cɛ́man Yawudhyaa ólu yɛ yánva síinin ŋo kósɔn. 20 Áa lɔ́ ŋóo né mán fósi lóonaankɛ a mán, nánfa é fé ŋóo fé nán, né wɛ́ɛ o láse, né wɛ́ɛ á kala o la, yaman o lɔ óni á yɛ bhó ŋólu la. 21 Ní fɔ́ kɛ́ mángbɛya, Yawudhyaa óni Gɛlɛki olu yɛ kó ii sɔ́n Ala man, kɛ́ lá an ɲɛn Mantii Ɛnza nan. 22 Áa manfɛɛ nín, Ní Sɛnnɛnyanin ŋo wɛ́ɛ fáan lá né ká, kɛ nántaa Yeluzalɛmu; wáa né mán lɔ́ kó mín ngáa né sɔ́ɔ yénɔn. 23 Ní mín nɔ́, née tinmin só oo só la, Ní Sɛnnɛnyanin ŋo lée o yáa né la kó kasolabhyaa óni tɔ́lɔya shɛ́ɛman ŋé né mánkɔɔnnan. 24 Wáa né tɛ́ ɲɛ́n ɲaanmanɲan o yacela fémba lé, óyoo o kuu á gbɛ́ɛ né mán. Mín ngúu á gbɛ́ɛ né mán, o lée kɛ táa fɔ́ ɲɛ́n bháala o lé a lá ŋo mán, óni aa myáa cé mínnan, kɛ o lábha cɛ́ɛne, Mantii Ɛnza ŋwɛ́ɛn bháala mín ngɛ́ɛfa né mán, kó né a Ala yɛ nɛ́nmɛn o sanmankanmɛɛ o sɛ́ɛya o ládi.
25 Áa mánfɛɛ kɛ tá bí mán, ne wɛ́ɛ Ala yɛ́ Mansaya o láse a mín ŋóo mín njɛ́man, ne a lɔ́ ŋóo a sí ɲán táa lá ne ká mée. 26 O le kósɔn ní fɔla a yɛ́ bí kɛ a mangbɛya kó: ní mɔɔn mín ngɛ́ a yɛ́ɛ lafii, o tɛ́ né tá kó le bhée. 27 Kɛ mansɔɔ Ala sao o mín né, ne wɛ́ɛ o bɛ́ fɔ́ a yɛ, ne mán fósi lóonaankɛ a mán. 28 Aa gbáamyaan a yɛ́ɛla óni saa ólu la; Ní Sɛnnɛnyanin ŋo wɛ́ɛ a lasii Ala yɛ saa mínnu kúnnan, aa i kɔ́ɔsi cɛ́ɛne; aa i yáakii tó Kílisi yɛ́ mɔɔn olu lɔ, Ala wɛ́ɛ o mínnu kunmanka ní a gbú yée o le. 29 Ní a lɔ́ ŋóo ní ne kɛ táa, mɔɔnlafiibhaa lɔ́lu yáa ló a cɛ́man óyoo súuku yóo ŋolu lónan bhyaa ŋolu cɛ́man ɲan mín man; olu táa bhyáa ŋolu tó yé. 30 Mɔɔn lɔ́lu yáa i wíi kɛ bhɔ́ á gbúlu cɛ́man, ni fwɔnɲan kóman lɔ́lu le, kɛ́ kaamɔɔndhye ŋolu lafii, ké olu a i bhyáa i kwɔ. 31 O lɔ, áa á yɛ́ɛ kɔ́ɔsi, áa í míli kó, sa nzawa kɔ́ɔnnɔn, sú ní tée, né mán á bɛ́ ládhye o lábhyaa kée ngée, óni wáati lɔ́lu yɛ́ɛ lɔ, ni ɲánjiman ne.
32 Kwáalenin, ní á kɛ́ɛfala Ala la, óni a yɛ nɛ́nmɛn o kóman o la. Ale lée sé kɛ́ a bháaka o bwóɲan lánanya o lɔ; óni Ala é láheli mín ndá, mɔɔn mínnu a tá le, a yáa o dí olu mán. 33 Né man ɲán bhɔ́ mɔɔn sí tá wɛ́ɛ fɛ, wáman mɔɔn lɔ ta sɛ́ɛn nvɛ́, wáman mɔɔn lɔ ta fáanin fɛ. 34 A gbúlu a lɔ́ ŋóo né gbú bhóo lée bháala kɛ́, kɛ ne ni ndáamanɲɔɔn olu bɛ́ manko o ɲan. 35 Án ngákan kɛ bháala o kɛ ɲán mín man, kɛ dɛ́sɛbhaatɔ olu dhyɛman, tó kɛ án mili Mantii Ɛnza ɲɛn kóman olu mán, né wɛɛ o yáa a lá, ɲán o bɛ́ man, Ɛnza ngbú é fɔ́ ko: ‹ní í kɛ́ kɛ a díla, nisɔdhyaa é o lɔ kɛ tinmin ní i kɛ kɛ́ íle sɔ́la.› »
36 Pɔli é o kóman o fɔ́ kɛ́wɛɛ mínngɛ, aa i kúnmɛɛn ngɛ luu lɔ, kɛ Ala dɛ́li ni lánanbhaa olu bɛ́ le. 37 Lánanbhaa olu bɛ́ɛ kásikɛ; ii í fínin a man faan la. 38 Pɔli é fɔ́ mínngɛ ko mɔɔn sí ɲán táala ale ká mée, o kóman óo i yóso kasi gbútuukɛ. O kwɔ́, ii táa Pɔli bhyáashaa fɔ́ kúun ná o la.