Túno Yésùsì à hàndá
(Mat 28.1-10; Mlk 16.1-8; Zaŋ 20.1-10)
24
Mbúú mɔsayi à swéé yeŋga, yeyeko gbabàà ɛ́lɛ̀ nâ handa Yésùsì, nɛ̀ yedáá nɔ kà yóà ɓɔ̀ɔ̀nyabàà. 2 Mɛ́ɓɛ̀ kà yóà hɔ́àbàà nàà hàndá, kà yóà kpà ɓɛ̀ tasuku ɗiɓoko kà i kpéàbàà nɛ̀ hàndá ilò wɛ ɗɛ nɛ̀ mbànji. 3 Kà yóà bi à jàà wɛ tâ kpama wɔɔ Mgbamɔnja Yésùsì 4 Yóà ì ma ɓɛ̀ mɔ kà yóà lɛɛsini nɛ̀ tàŋgàlà wɛ nà. Tàà kàli mà, wì wɛ́ɛ́lì peabàà yolé à sɔ́ɔ́ti yóà, mɔkanda yóà ŋgɛŋgɛŋgɛ. 5 Mɛ́ɓɛ̀ kà kéé boabàà ba yóà, kà yóà guusi jù à mbúnù. Kà yɛ ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ ŋgɔ ɓwɛ́àbàà nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Géà kà ɛ́nɛ̀ kii à soko yewɔ̀ ɓɛ̀ wì kà bò tɔ́ɔ́tɔ à e? 6 Bò mà kɛ̀ na, ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, gba na wɔɔ pɛ́à na kpasi. Ɛ́nɛ̀ ta ɓɛ̀ mɔ kà ɓwɛ́àbàà à ɛ́nɛ̀ à ɓɛ̀ siki kà boabàà nàà Galilé à. 7 Ɓwɛ́àbàà nɛ̀náǎ: “Lɛɛsini Ɓe wì à du gbèsà wɛ à ti kɔ bò njɛmbi, yóà bò ló à à pelaŋgana té, à jɛ wààta kà tuuni.”»
8 Kà yóà tɛ̀ tà gbààwè Yésùsì. 9 Yóà jiisobàà nàà hándà kà yóà ɛli à nɛ̀gaɗa ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀ yele à yɛ ɓò yàmìwè Yésùsì ɓukɔ nɛ̀ sikinɔ nɛ̀ ma ɓò yàmìwè yele. 10 Bóàbàà Malia be ko ɓò Magdala, nɛ̀ Zani yɔ́ɔ̀ Malia nànà Zaki. Nɛ̀ ma ko kà yóà boabàà yɔ́ɔ̀ yóà ɓwɛ́à kàà ɓɛ̀ kinɔ mɔ wè à ɓò ɓwɛ́ Mɔtómò wàà. 11 Ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, yóà taŋgala nɛ̀náǎ, ɓɛ̀ mɔnɔ kà ɓɛ̀ ko nɔ ŋgɔ boa ɓwɛ́ wè, bò nɛ̀ yóà mɛ kéndaka mɔ, yóà bukili à ma na. 12 Kɔɔ wɛ, kà Piɛli kuli ŋgɔ kà kuliyu ɛ́lɛ̀ nàà hàndà, nɛ̀ ki, kà guusi mû seɓe jàà wɛ, kà lufi jɔ̀ɔ̀ ɓɛ̀ puta kà i hɛlabàà nɛ̀ wɔ́. Kà jisi ɛ́lɛ̀ nàà gàlà nɛ̀ à, nɛ̀ kàmamɔ súlò wè à ɓɛ̀ mɔ̀ɔ̀ kà pɛ́labàà.
Gbasaɗà mû Yésùsì à gbo Emayusi
(Mlk 16.12-13)
13 À ɓɛ̀ kinɔ swéé è ŋgɔ, ɓò yàmìwè wàà wɛ́ɛ́lì boabàà ɛla nàà ɓɛ̀ lè Emayusi, boa biɔ à yoɗi na ŋganɔ lɛli wɛ́ɛ́lì nɛ̀ Yélúzàlɛ̀mì. 14 Yóà boabàà à wela ɓɛ̀ mɔ yele kà pɛlabàà à fii gbo. 15 Mɛ́ɓɛ̀ kà yóà boabàà à wela mɔ nɛ̀ daana nù à, kà Yésùsì mwâ tɛ tiki pɛ̀ɛ̀ à ŋgólò yóà kà bi à tàŋga kà yɔ́ɔ̀ yóà kunjìɗì na ŋganɔ. 16 Yóà boabàà à jɔ̀ɔ̀ à, ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, kà ma mɔ kpeɗiɗi yóà nɛ̀ mbaya à. 17 Yésùsì áánìbàà nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Gè mɔ kà ɛ́nɛ̀ boa daana nù nɛ̀ naŋga nɔ̀ á e?» Kà yóà yoli nɛ̀ ɗiso lii. 18 Ma taaŋga yóà, lii wàà Kleopasi áánì nɛ̀ à nɛ̀náǎ: «Mɛ bò kinɔ ɓò Yélúzàlɛ̀mì kà jéé ma ɓɛ̀ mɔ kà dɛ́à tɛ à ɓɛ̀ sɔɔɗi jɛ nɔ na?» 19 Kà áánì nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ye ŋge mɔ e?» Yóà búlòbàà nɛ̀ à nɛ̀náǎ: «Yeɓɛ̀ mɔ nɔ́ɔ kà hɔ̀ à nàà Yésùsì Be ɓò Nazàlɛ́tì! Bóbàà gbàà kulawe Njámbe nɛ̀ ɔ̀, mboabàà à ɗɛ mɔ wàà nɛ̀ gbààwè wàà à lii Njámbe nɛ̀ lii wì yele. 20 Ye Mgbàà mɔ́kònjì ɓò gbɛ ɓwúyà Njámbe mɔ̀ɔ, nɛ̀ mgbàà ŋgawi mɔ̀ɔ̀ gbɛsà, kà i paɓi à à mɔnyɔlɛ fio, kà ì ló à à pelaŋgana té. 21ɔɔ taŋgilibàà nɛ̀náǎ, à à bò ɓɛ̀ wì kà bò poki Izàɛ́lì à mɔtambà. Ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, à kɔɔ ɗoo ɓɛ̀ mɔ̀ɔ̀ yele, bò mwɛ̀ɛ̀ i jɛ wààta kà ɓɛ̀ mɔnɔ ŋgɔ dɛ́a tɛ. 22 Mɔ̀ɔ̀wɛ̀, ma ko à taŋga mɔ ɗɛ́àɔɔ yòò. Yóà ɛ̀lábáà nɛ̀ jàà jɛ nàà hànda. 23 Taa kpà ma wɔɔ Yésùsì à jàà hàndà. Kà yóà jisi pɛ̀ɛ̀ nɛ́ɛ́ɗà wɛ àɔɔ nɛ̀náǎ, iŋgèlesì hɔ́à nàà yóà kà yóà ɓwɛ́ nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ bò tɔtɔ. 24 Kà ma nya mɔ̀ɔ̀ ɛli nàà hàndà tɛ kpà ɓɛ̀ kinɔ mɔ kà ɓɛ̀ ko nɔ ŋgɔ ɓwɛ́àbàà, ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, yóà jɔ̀ɔ̀ mà Yésùsì na.» 25 Yésùsì ɓwɛ́àbàà nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ɛ́nɛ̀ ɓɛ̀ wì nɔ̀ɔ̀ tàà jɔ́ɔ́ma, kà bukili ma gbààwè nɔ̀ɔ̀ kà kulawe Njámbe ɓwɛ́àbàà wàwàà na! 26 Bò ma nàà ɓɛ̀ wì kà Njámbe taɗa à jɔɔbàà hàɓàɗà mɛ́ɓɛ̀, kà Njámbe à hà à kumá wàà.» 27 Kà Yésùsì dìákìsì à yóà ɓe mɔ nɔ bàà tóà wè à à wê wàà, à Gɛ́lɛ́lɛ́ mɔ́kànɔ̀ yele, kunjìɗì à mɔ́kànɔ̀ Mɔ̀ísì, tɛ hɔ̀ nɛ̀ à Mɔ́kànɔ̀ Kulawɛ Njámbe yele.
28 Mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà yóà kumonobàà à ŋgólo ɓɛ̀ le nɛ̀ kà i boabàà ɛla wè hɔ̀, kà Yésùsì dɛ mɛ boabàà à to ŋgaɗa nɔ. 29 Kà ɓɛ̀ wì nɔ ŋgɔ yayi nɛ̀ à nɛ̀náǎ: «Dunu ɔ̀ nɛ̀ kɛ, pɛ́kà gɔnambo hɔ́à lé, kiitu bò kà bilo wɛ.» Kà bi à jàà gàlà yɔ́ɔ̀ yóà. 30 Kà ɛli du ŋgɔnu yɔ́ɔ̀ yóà nàà mesa, kuabàà mapa kà hà Njámbe iŋgɔ, kà gbiiɗi mapa kà kùù hà yóà. 31 Kii, kà gbaalii yóà gbo kà yóà mbiyi à, ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, kà gba yɔ́ɔ̀ à lii yóà. 32 Kà yóà weli à soko yóà nɛ̀náǎ: «Ìì, ma mɔ bò hɔ̀ ma, mɛ gbɔ wɛ́ɛ, kà boa kpɔ wɛ à jàà mùù mɔ̀ɔ̀ à bɛ siki kà boa wela mɔ nɛ̀ɔɔ, à fii gbo à, nɛ̀ ɗyaakasa Gɛ́lɛ́lɛ́ mɔ́kànɔ̀.»
33 Kà yóà kúlì ŋgɔ wàwàà i jisi ɛ́lɛ̀ nàà Yélúzàlɛ̀mì. Kà yóà kpà bò yàmìwè Yésùsi ɓukɔ nɛ̀ síkinɔ̀ nɛ̀ bò tà ŋgà yóà gbɛsini. 34 Kà yóà ɓwɛ́ à yóà nɛ̀náǎ: «Tɛ́kìlìmɔ̀, Mgbáámɔ́njá tùno! Simɔni jɔ̀à à!» 35 Kà yóà mwâ tɛ nɛ̀giɗi ɓɛ̀ mɔ kà pɛla bàà nɛ̀ yóà à gbo à, nɛ̀ mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà yóà yémbàyabàà Yésùsì à siki kà boabàà à gbiiɗo mápá.
Gbasaɗa mùù Yésùsì nàà ɓò yàmìwè wàà
(Mat 28.16-20; Mlk 16.14-18; Zaŋ 20.19-23; Dɛm 1.6-8)
36 Yóà bò taa sɔɔsima wéli mɔ, kà Yésùsì mwâ tɛ ɗɛɛɗi mɔ à soko yóà kà ɓwɛ́ nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Tenatɛ à dú nɛ̀ ɛ́nɛ̀!» 37 Kà kée bàà yóà súlòwɛ̀, kà tɛ yóà yáá i taŋgili nɛ̀náǎ, yóà jɔ̀a ɗiɗikù. 38 À ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀, kà Yésùsi ɓwɛ́ nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Géà haɓiɗi ɛ́nɛ̀? Ge kâ, kà ɛ́nɛ̀ bò nɛ̀ busomɔ à jàà sɛ́à mɔ̀nɛ̀? 39 Ɛ́nɛ̀ seɓɛ kɔ nɛ̀ na ŋga mù: Tɛ́kìlìmɔ̀, mi à ɛ̀! Ɛ́nɛ̀ ndɔ̀ mi kà ɛ́nɛ̀ jɔ̀ɔ̀, pɛ́kà ɗiɗikú bò ma nɛ̀ mùù na, bò ma kàà nɛ̀ gbàà na, mɛ́ɓɛ̀ɛ̀ kà ɛ́nɛ̀ boa simbolo wè nɛ̀ mi à nà» 40 Welibàà ɓɛmɔ̀ŋgɔ̀ nɛ̀ mboa yóà kɔ wàà, nɛ̀ nà ŋgà wàà. 41 À jàà mɛŋgalamɔ nɛ̀ jàà kàma mɔ yóà boa ma nɛ̀ ɔ̀ ɓukili nɛ̀ na, kà Yésùsì áánì nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ɛ́nɛ̀ bò nɛ̀ mɔ nyɔŋga kɛ?» 42 Kà yóà hà à ɗɛ́ŋgáɗà kɔ́yɔ̀ sikinɔ há ŋgala wɛ wee. 43 Kà kùù nyɔ à lii yóà. 44 Kɔɔ wɛ́, ɓwɛ́àbàà nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ɓɛ̀ siki kà ɔ̀ nɛ̀ boabàà, ɓɛ̀ mɔ kà mi ɓwɛ́àbàà ɛ́nɛ̀ héà: Ɓɛ̀ mɔ kà bò tóà wɛ à wè mù à mboŋa Mɔ̀ísì nɛ̀ Mɔ́kànɔ̀ kúlàwè Njámbe, tɛ ku jàà Mɔ́kànɔ̀ gema ɓɛ̀ mɔnɔ ŋgɔ lɛɛsini à nɛ̀ dɛ tɛ.» 45 Mɔ wɛ, kà gbo jɔɔma à yóà mɔ dɛ nɛ̀ na i je Gɛ́lɛ́lɛ́ Mɔ́kànɔ̀. 46 Ɓwɛ́àbàà nɛ̀ yóà nɛ̀náǎ: «Ɓɛ̀ mɔ kà bò tóà wɛ héà: Ɓɛ̀ wì kà Njámbe taɗabàà áánì à jɔ̀ɔ̀ haɓaɗa, kɔɔ wɛ, kà kúlì ŋgɔ à soko wɔ, à jɛ waata, 47 À ni è i ɓwɛ́ à wè lii wàà à kulu yele yóà à lufini kpasi kima Njámbe bò jɔɔsi yóà ŋgo, kunjìɗì nàà Yélúzàlɛ̀mì. I bò ɓɛ̀ɗi wì à lúfini kpàsì tɛ kù ba jɔɔsa wì ŋgó à jɛmbì. 48 Ɛ́nɛ̀ bò ɓò dìákìsì mɔ wɛ yele à wì, ɓɛ̀ mɔnɔ ɓɛ̀ kà ɛ́nɛ̀ jɔ́à. 49 Mi bò pɛsi mi mwâ tɛ̀ à tɛ́ mɔ nɛ̀ ɓɛ̀ mɔ kà Bafa mù ɗɛ́à pa ŋga wè à. Naa ɛ́nɛ̀, ɛ́nɛ̀ dunu à jâ posi, hɔ̀ nɛ̀ ɓɛ̀ siki kà ɛ́nɛ̀ bò du dona wɛ nɛ̀ɔɔ nàà ŋgɔ̀ à.»
Ɛla Yésùsi nàà li ŋgɔ̀
(Mlk 16.19-20; Dɛm 1.9-11)
50 Kà Yésùsì kùù yóà ɛ́lɛ̀ nɛ̀ kɔɔ posi, nàà ŋgolo Betani, nɛ̀ ki, kà ɓoɗi kɔ kà ɗufi yóà. 51 À ɓɛ̀ siki kà boabàà à ɗufo yóà, kà yɔ́ɔ̀ yóà kɛtini kà gba ɛ́lì nàà liŋgɔ. 52 Nàà yóà, kà yóà ɓuɓi à kɔ wɛ, kà yóà jisi ɛ́lɛ̀ nàà Yélúzàlɛ̀mì à jàà gba mɛŋgàlà mɔ. 53 Yóà boabàà siki yele à jàà Mgbàà Mgbàà gàlà Njámbe à hà kuma Njámbe.