Pak-Ruh aiccé
2
Zeñtté Penṭikos id or din aiccé, ítara beggún ek zagat zoma accíl. 2 Aar asimbit asman ottu ḍoóñr tuwán or ḍóilla góri eggwá abas aiccé, aar ítara ze gór ot boiṛá accíl híyan hé abase bórigiyégoi. 3 Ítara ooin or zilhar ḍóilla kessú deikké, ziyán zir or súrot. Híyan bák-bák ói ítara fottí ekzon or uore boiccé. 4 Ítara beggún Pak-Ruh lói furaiya óiye, aar hé Ruhr diiya toóufike alok-alok zubane hotá howát doijje.5 Héñtte duniyair hárr dec or dindár Yohúdi ókkol Jerúsalem ot tákito. 6 Zeñtté hé abas swá fúna gíyeh, manúc ókkol ekkán ot zoma óigiyoi, aar tarár nizor-nizor zubane imandár ókkole hotá hoór de fúni, tará buddí háraiya óigilgoi. 7 Tará ammúk edde taajup ói hoór de, “Soó, hotá hoór de ítara beggún Galil or manúc de nó né? 8 Tói añára fottíkiye kiyá ítara añárar maayi zubane hotá hoór de fúnir? 9 Añára toh Partiyi, Mediyi, edde Elami ókkol, aar Mesopóṭomiyar, Yohúdiyar, Kappadókiyar, Pontus or, edde Ecíyar bácinda ókkol, 10 aró, Fergiyar, Pampúliyar, Ijíp or, edde Kurenir ḍákor Liíbiyar atehañsór bácinda ókkol. Aar Rom ottu yó hodún así. 11 Eṛé Yohúdi ókkol óu asé aar Yohúdir dórmot faráiye de Beyohúdi ókkol óu asé. Héndilla, Kereti edde Arob koum óu asé. Añára beggúne de ítara añárar nizor-nizor zubane Allar bicí ḍoóñr-ḍoóñr harhána ókkol or baabute hoór de fúnir!” 12 Tará beggún ammúk edde buddí háraiya ói ezzon ore ezzone hoór de, “Iín kiyólla óitofare?”
13 Montor hodúne técerai hoór de, “Itará córab hái ṭuúl óigiyoi deh!”
Penṭikos id ot Fitor or boiyan
14 Montor Fitore baki egaro zon sáhabi gún lói tíyai guzori-guzori manúc ókkol ore boiyan gorér de, “Ó Yohúdiyar manúc edde Jerúsalem ot táko de tamám manúc ókkol, híyan añí tuáñra re buzái díh; añr hotá gún díyan dí fúno. 15 Tuáñra ṭáaror de héndilla itará nicá hái ṭuúl óiye de no, kiyólla-hoilé aijjó toh biínnar now wa éna baijjé. 16 Bólke yián óilde waán, ziyán nobi Yoél or áta howá gíyl, ki hoilé
17 ‘Alla ye fórmar de, Añí ahéri zobanat endilla goijjúm:
Añí Añr Ruh fottí insán or uore ḍálidiyum.
Tuáñrar morotfuain de edde zérfuain de Añr kalam boiyan goríbo,
tuáñrar juwan maincé dorcón dekíbo,
aar tuáñrar burá maincé cóppon dekíbo.
18 Añr gulam edde bañdi ókkol or uore yó
hé din ókkol ot Añr Ruh ḍálidiyum,
aar ítara Añr kalam boiyan goríbo.
19 Aar Añí uore asman ot taajuippa harhána ókkol daháiyum,
aar nise zobin ot illayi-nicán ókkol daháiyum.
Yáni lou, ooin edde dúañr miyúla ókkol daháiyum.
20 Mabud or hé ḍoóñr edde mohíma ola din aibár age,
beil andár óizayboi,
aar san lou wór ḍóilla óizayboi.
21 Aar eén óibo, zee niki Mabud or nam loibo,
íte nejat faibo.’a
22 “Ó Boni Isráil ókkol, hotá iín fúno: Isá Nasári, Zibár duara Alla ye tuáñrar hañse keramot, taajuippa harhána edde illayi-nicán ókkol dahái sábut goijjé de, Íba óilde Allar torfóttu; tuáñra nize toh híyan zano. 23 Alla, zibá ye muúmor hálot zane, Íba ye age lóti fáisela goijjé de, Isá re tuáñrar át ot gosáidi bolla. Aar tuáñra toh Íba re bedini ókkol or áta kúruc ot dí mariféla báila. 24 Montor Alla ye Íba re moot or duk ottu azad gorí abar zinda goijjé, kiyólla-hoilé moote Íba re nizor kobzat rakí nó fare. 25 Íbar baabute Dawude toh endilla hoóil, ki hoilé,
‘Añí Malik ore añr muúntu hámica dekítam,
kiyólla-hoilé Íba añr den ḍák ottu asé,
zeéne añí no hafi.
26 Hétolla añr dil kúci óiye,
aar añr zire kúcir hotá hoór.
Añr gaar haiya yó acáye basi tákibo,
27 kiyólla-hoilé Tuñí añr ruh re fatalfur ot félai no rakíba,
aar Tuñí Tuáñr Pakzon or gaar haiya re foñsitó no diba.
28 Tuñí añré zindigir rasta daháiyo;
Tuñí añré Tuáñr háziri lói furafuri kúci goríba.’b
29 “Báiyain, añí tuáñra re bafdada Dawud or baabute sáf-sáf góri hoói faijjum de ki, íba morigiyói, aar íba re dohón gorífela gíyl; íbar hobor aijjó foijjonto añárar fúañti eṛé asé. 30 Íba toh éggwa nobi accíl; íba ye zainto de, Alla ye hosóm hái íba llói waada goijjíl de ki, íbar nosól ottu ekzon ore íbar toktót buágaraibo. 31 Muúntu kii óibo de híyan dekí fari íba ye Mosih zinda ówar baabute endilla hoiyé, ‘Íba re no fatalfur ot félaidiya gíyeh, aar no Íbar haiya foñiccé.’ 32 Alla ye hé Isá re zinda goijjé, añára beggún híyan or gobá así. 33 Hétolla Íba re Allar den ḍák ottu boibár tokka diiya giyéh, aar Íba ye Baf or torfóttu waada goijjá Pak-Ruh faáil; yala tuáñra ziín dekór edde fúnor híin Íba ye ḍálidiye deh. 34 Kiyólla-hoilé Dawud nize toh asman ot nó uṛé, montor toóu íba nize hoiyé de,
‘Mabude añr Malik ore hoór de,
Añr den ḍák ottu boiyó,
35 zetukkún foijjonto Añí Tuáñr duccon ókkol ore
Tuáñr foor tole gorí nó felai.’c
36 “Hétolla tamám Boni Isráil ókkole yián fakkagori zanilo de ki, tuáñra kúruc ot dí marifélaila de hé Isá re Alla ye Malik edde Mosih banaiyé.”
37 Híyan fúni manúc ókkol ottu dil ot sél maijje fán laiggé; ítara Fitor ore edde oinno sáhabi gún ore hoór de, “Báiyain, añára kii goittám?”
38 Fitore ítara re zuwab der de, “Tuáñra fottíkiye touwá goró, aar gunár maf fai bolla Isá Mosihr name bápṭisma loh; tói tuáñra hádiya ísafe Pak-Ruh faiba. 39 Kiyólla-hoilé hé waada toh tuáñra lla, tuáñrar fuain dor lla, edde zetará duré asé ítara lla—zetó zon ore añárar Mabud Alla ye Nizor híkka ḍakibó.”
40 Fitore ítara re aró boóut hotá ókkol hoói nosíyot goijjíl, aar aros gorér de, “E zobanar báañra manúc ókkol ottu nizoré basai rakíyo.” 41 Zedúne íbar boiyan kobul goijjé, ítara bápṭisma loiyé; hé din ítarar dol ot tokoriban tin ázar manúc cámil gorá gíyl.
42 Tará sáhabi gún ottu hámica taalim fúinto, ar ítara llói bóng góri ruṭi háito edde dua goittó.
Imandár ókkol or zindigi
43 Manúc beggúne ḍooraitó, kiyólla-hoilé sáhabi gúne boóut taajuippa harhána ókkol edde illayi-nicán ókkol daháito. 44 Tamám imandár ókkol ek zagat tákito, aar hárr kessú milizúli estemal goittó. 45 Ítara nizor malsámana edde dón-cómbotti ókkol besi yore fottí zon ore zorurot mozin baṛidito. 46 Aar fottí din baitul-mukaddos ot ekku fúañti zoma óito, aar góre-góre ruṭi báñgi kúcir sáañte edde dil or ehélase hána háito. 47 Ítara Allar taarif gorát tákito, aar manúc beggún lói boni tákito. Zará nejat faito, tará re Malike fottí din ítarar dol ot cámil goittó.